A házszemlék során elsődleges fontosságú dolog az épület elektromos ellátottsága, ennek állapota és bővítési lehetőségei. Számtalan esetben hiúsult meg emiatt egy-egy jó vételnek tűnő lakás/ház vétele, bármilyen furcsán is ez hangzik elsőre.

Tekintsünk most el a belső vezetékhálózattól, hogy az aluvezeték vagy réz, milyen keresztmetszeti méretű... Ez is egy nagy kérdés mindig, viszont ez kezelhető, még akkor is, ha egy családi ház esetén ez lehet akár 1.5-2 millió forintos kiadás is.

Mi van akkor, ha nincs lehetőség a betápot bővíteni?

A villanyóra minden önálló ingatlan sajátja, itt látszik, hogy a jelenlegi teljesítmény mennyi.

Kétféle dolog lehetséges:

• egyfázisú
• többfázisú (jellemzően három)

A hirdetés úgy szólt, hogy azonnal költözhető, alacsony rezsijű, jó állapotú az épület. Több vevő állt érte sorban, így a szemle utáni átbeszélés alapján dönteni kellett, ott helyben. Az eladó viszonylag sértődötten reagált a jelenlétemre, amikor feltűntem a színen két műszerestáskával az oldalamon, hiszen (szerinte) úgysem tudok semmi pluszt mondani azon kivül, amit ők is elmondanak és amúgy is minden rendben van.

Nagyon tipikus példa ez a szemle arra, hogy miért is van szükség szakértői szemre és műszerekre.

Az épület 1991-ben épült, az akkori stílusnak és anyagoknak megfelelően. Földszint+emelt térdfalas tetőteres kialakítású, téglalap alaprajz, nyeregtetővel.

Bontsuk több részletre a véleményemet, mert érintenünk kell az ingatlanpiacot vétel-eladás szempontból, új építés és felújítás/korszerűsítés szempontból, kivitelezői és tervezői oldalról. Magánvélemény.

Érdekes visszaolvasni a 2022. márciusban írott "jóslatomat", hogy mi várható idénre...

"...a használt ingatlanok ára sem fog csökkenni, sőt, mivel egyre megfizethetetlenebb az új építés, egyre inkább kapósak lesznek, aminek szintén árfelhajtó szerepe van.
Szóval az a tanács, hogy várjatok az építkezéssel/felújítással ugyanúgy jó lehet, mint hogy nem szabad várni, mert úgysem lesz olcsóbb, a magyar forint pedig egyre kevesebbet ér."

Hol volt még ekkor a rezsicsökkentés-csökkentése, az energiahiány, a brutális infláció, az EU-s pénzek befagyasztása, a kamatok elszállása?

Az életveszélyes a címben nem hatásvadászat, hanem tény.

"Mi minden munkát úgy végzünk, mintha a saját lakásunkat újítanánk fel." - szól a kivitelező cég mottója a honlapján. Bíztató ugye?

(a mottó google keresésére több honlapot is kidob, ahol az idézett szöveg szerepel. Természetesen ezek más cégek, mint ami a posztban szereplő munkát végezte. Kötelező jogi közleményünket olvasták...)

A budapesti társasházban az eredeti fürdőszobában egy normál kád volt beépítve, mosdóval, törölközőszárító radiátorral, mosógép kiállással. A falburkolat csempe, a padló diagonálba rakott ragasztott burkolat volt.

Egyik rezsicsökkentős szemlénél felmerült a kérdés, hogy ott van "kihasználatlanul" az éjszakai (vezérelt) áram bekötés, lehetne-e használni a fűtésre?

Az éjszakai áram a köznyelvben elterjedt ragadványneve a vezérelt tarifás áramnak. Olcsóbb, mint a hagyományos nappali tarifa, de korlátozottan elérhető, jellemzően éjszakai órákban, innen ered a neve is. Áramszolgáltatóknál ez a "B-tarifa" elnevezést kapta.
Külön mérő van hozzá minden esetben és csak fixen a hálózatra csatlakoztatott készülékeknél szabad használni, mint villanybojler vagy hőtárolós készülékek.
Naponta általában 8 órát van benne delej, jellemzően 22-06h között, de ez szolgáltatónként változhat.
A lényeg az áram ára: jelenleg közel harmada a rezsinövelt nappali áramnak, tehát 23 Ft/kWh.

Korábban már kiszámoltam, hogy mennyibe kerül különböző fűtéseknél 1 kWh hőenergiát ellőállítani a jelenlegi árakon:

Jóval a rezsicsökkentés-csökkentése előtt járunk, így ebből a szempontból a házszemle nem tartalmaz fűtési alternatívákat/megoldásokat.

A COVID miatti lezárások sok embert "űztek ki" a vidéki létbe, távol a panelrengetegtől, afféle digitális nomád életmódba, hiszen a napi szintű munkahely látogatása megszűnt, teret nyert a home office.

Az engem megkereső fiatal párt is hasonló okok vezették ebbe a Heves megyei faluba, kinéztek egy kis házat maguknak. Az épület modern anyagokból épült a hirdetés alapján, a család csak hétvégi háznak használta. Földszint+tetőteres kialakítású, méretben ideális családalapításra.

Mivel hétvégi háznak/nyaralónak használták, egyik télen a kazán lehalt, a fűtés a földszinten elfagyott.

Apró probléma... - mondták az eladók - pont ezért van olcsóbban az ingatlanpiacon.

Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.
(a posztban szereplő dolgok újabb fafödémre is érvényesek)

A meglévő rétegrend fentről-lefelé (kivülről befelé):
- salak vagy agyagtapasztás
- hézagos deszkaburkolat
- fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)
- deszkaburkolat
- nádszövet
- vakolat

Ennek a födémnek a hőátbocsátási tényezője U=1.02 W/m2K,
ami rezsicsökkentett gázfűtés esetén kb 900 Ft/m2/év költséget jelent (rezsicsökkentés nélkül kb 6.000 Ft/m2).

Nálunk is ilyen födém van a régi házrészen, természetesen hőszigeteltem, mielőtt beköltöztünk.

A hőszigetelt rétegrend igy alakult:
- 2x10 cm olcsó bálás gyapot
- salak
- hézagos deszkaburkolat
- fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)
- deszkaburkolat
- nádszövet
- vakolat

Igy a hőátbocsátási tényező U=0.18 W/m2K lett,
ami máris csak kb 170 Ft/m2/év fűtésköltséget jelent rezsicsökkentett áron, rezsicsökkentés nélkül kb 1.100 Ft/m2/év, tehát 80%-nyi megtakaritást elértem azzal, hogy egyszerűen leteritettem a bálás gyapotot a kiüritett padlásra (a falak külső széléig kihajtva).

A rezsicsökkentéses/energetikai elemzéses házszemléknél gyakran előjön a kérdés: mit érdemes hőszigetelni?

Mivel minden épület egyedi, más és más méretekkel, ezért ez az elemzés mankót fog nyújtani ahhoz, hogy mindenki számolni tudjon a saját épülete esetében, különböző fűtési módoknál.

Sok száz épület átnézése után tudom, mik azok a szerkezetek és fűtési módok, amik lefedik az esetek 80%-át, így ezekre koncentrálok. (természetesen lesznek olyanok, amik eltérnek ettől, ezek egyedi esetek...)