Rengeteg helyen látni infrafólia, infrapanel, elektromos radiátoros hirdetéseket, amikben az ígérik, hogy ENERGIATAKARÉKOS fűtésed lehet, dobd ki a meglévő gázkazánt vagy egyebet.

Sajnos sokan el is hiszik ezeket a hangzatos reklámokat és bedőlnek a kamunak. Mert az.

Józan paraszti ésszel is rájöhetne bárki erre, de egyrészt nem gondolkodunk, másrészről pedig azok, akik tényleg értenek hozzá, el vannak nyomva a hangzatos és sokszor erőszakos marketing által.

Én szeretném kihasználni az ismertségemet arra, hogy ezt rendbe tegyük...
(nem utolsó sorban minimum heti egy kérdést kapok ezzel kapcsolatban és megint csak egyszerűbb belinkelni ezt a bejegyzést, mint mindenkinek külön elmagyarázni)

Induljunk ki abból az egyszerű tényből, hogy egy épület hővesztesége ÁLLANDÓ, hacsak hőszigeteléssel nem lesz csökkentve. Azaz, ha most a gázfogyasztás mondjuk 1500 m3/év, akkor ennek megfelelő hőmennyiséget fog igényelni más fűtéssel is, kompenzálva a különböző hatásfokokkal.

A csapda ott van, hogy jelenleg megkülönböztetünk rezsihatár alatti és feletti árakat, gáz és villany esetében is. Csakhogy a villannyal világitunk, tévézünk, mosunk, főzünk, stb, tehát a rezsihatár alatti rész jó része elmegy másra minden családnál, így szinte csak a rezsihatár feletti 70 Ft/kWh áron tudjuk fűtésre használni az elektromos áramot.

A két táblázatomnál látszik, hogy mennyibe kerül előállítani 1 kWh-nyi hőenergiát 2024-ben.

A rezsihatár alatti táblázatnál látszik, hogy még a legrégibb és legrosszabb hatásfokú gázkonvektorral is felébe kerül fűteni, mint egy BÁRMILYEN elektromos fűtőberendezéssel.
Nincsenek csodák, egy infrapanel sem váltja meg a világot. Ha UGYANAZT a hőkomfortot és hőmérsékletet akarod elérni mint korábban, akkor ugyanazt a hőmennyiséget BE KELL VINNI!

Nemrég néztem meg egy újszerű könnyűszerkezetes épületet, írtam is róla pár hete. Itt elektromos padlófűtést építettek ki, jól meg is bánták, hiába jól hőszigetelt az épület. Azt a viszonylag kevés hőigényt kielégíteni is éves szinten 600.000 Ft volt elektromos árammal...

Példaként szoktam említeni egy 2012-es tervezésű új házamat, ahol elektromos padlófűtést és elektromos fűtőfóliát szeretett volna a megrendelő, az épületet nagyon jól hőszigeteltük. A Winwattban kiszámolt hőigény alapján bekerült az elektromos fűtés, én évi 280.000 Ft-os fűtési számlát "jósoltam" neki, ami az első évben 236.000 Ft, a másodikban 250.000 Ft lett (ez az akkori áramdíjakkal, sehol nem volt még rezsihatár). Harmadik évre bekerült egy fűtő-hűtő klíma a nappaliba, azzal rásegítve megfeleződött a számla.

A lényeg tehát, hogy ha be van kötve a gáz az épületbe, annak van egy kedvező tarifája, egy bizonyos határig. A rezsihatár fölé eső fogyasztást már érdemes lehet akár elektromos fűtéssel kiváltani, de ahogy a táblázatokból látszik, vannak erre olcsóbban üzemeltethető fűtési rendszerek is.

Sok esetben javaslom azt, hogy a régi fűtéssel temperáljanak és szereljünk fel fűtő-hűtő klímákat.

Egy családi ismerőst próbáltak rendesen csőbe húzni az infrapanelt árulók, ott azért rendesen eldurrant az agyam. Egy idős nyugdíjas hölgyről beszélünk, akinek a gázfogyasztása évi 2300 m3 volt, egy régi vályogházban. Hőszigetelés és korszerűsítés szóba sem jöhetett a sok milliós költség és az épület falazata miatt, viszont a fűtési költsége az eddigi évi ~250.000 Ft-ról felkúszott (volna) közel 600.000 Ft-ra, köszönhetően a rezsicsökkentés-csökkentésnek.

Én két darab klímát javasoltam, egyet a nappali-konyha térbe, egyet pedig a hálószobába. A gázkonvektorok temperálásra állítva és amikor otthon van a hölgy, bedurrantja a klímákat. Láss csodát, a fűtési költsége maradt kb 250.000 Ft körül éves szinten. A két klíma és H-tarifa közel 1 millióba került.

Kipróbálta, hogy milyen csak a klímával fűteni. Én tudtam mi lesz az eredmény, de kiváncsi voltam mit tapasztal, mit mond. A klímás fűtés csak a levegőt melegíti fel, a falakat/padlót/födémet hidegen hagyja, azaz a külső hűlő felületek nem melegednek át, ami egy idő után kellemetlen hidegérzettel jár, a falak sugározzák a hideget, a hőkomfort nem lesz megfelelő.
Ezért kell a régi fűtési rendszerrel temperálás, csak a könnyűszerkezetes épületekben tud megfelelő hőkomfortot biztosítani a klímás fűtés, a hagyományos szerkezetű épületek esetén nem igazán.

Ha a hölgy átállt volna infrapanelekre, akkor a 2300 m3-es gázfogyasztást kellett volna pótolnia elektromos árammal. A konvektorok hatásfoka kb 60%, míg elektromos fűtésnél számolhatunk közel 100% hatásfokkal. Tehát a vályogházba ~14.000 kWh-nyi áramot kellene bevinni a fűtésre.
Havi 210 kWh alatt vagyunk áram-rezsihatárban, ennek kb a felét használja el a hölgy világitásra/tévére/stb, tehát van kb 1200 kWh, aminél a fűtés 36 Ft, és van 12.800 kWh, aminél 70 Ft.

Mennyi is az annyi? 940.000 Ft egy évre!
Ne feledjük, ha a gázkonvektorral fűtene végig, az is "csak" évi 600.000 Ft lenne.

Egy nagyon jól hőszigetelt új ház max hőigénye (kinti -15 fok, benti 22 fok esetén) kb 5 kW, ami azt jelenti, hogy nagyjából évi 7000 kWh-nyi hőenergia kell a fűtésre.
Nagyon sok házat terveztem az elmúlt 20 évben, melléjük energetikai számitásokat téve. Tudom miről beszélek és semmilyen érdekem nem fűződik ahhoz, hogy rábeszéljelek bármelyik fűtésre.
Ez nem mondható el a kereskedőkről...

Egy nagyon jó hozzászólás a bejegyzéshez:
"Nyugodtan ki merem jelenteni hogy Európa egyik leganyagiassabb országa vagyunk.
Ha itt 10 Ft-ot tud spórolni valaki de hosszútávon 1000-t veszít ezen, kapásból a 10 Ft-ot választja."
Tűpontosan jellemzi az emberek hozzáállását a dolgokhoz.

Ne legyetek hülyék! A számok nem hazudnak és sajnos a fizika sem.
Nincsenek csodamódszerek a fűtésre, csak a modernebb rendszerek hatásoka jóval nagyobb, ezáltal gazdaságosabban üzemelnek. A sokat hangoztatott helyiségenkénti szabályozás sem csodamódszer, sokat nem lehet vele spórolni.

A legrosszabb verzió az, amikor CSAK infrafólia/elektromos fűtőfilm/fűtőkábeles fűtés kerül kiépítésre egy új vagy felújított házban (sok ilyennel találkozom a házszemléken). Itt nincs egy vizes hőleadó rendszer, magyarul nulláról kell kezdeni az egészet.
Ha lenne kiépítve egy vizes padlófűtés, azon egy elektromos kazán, teljesen más a helyzet. Ott az elektromos kazán helyére kerülhet gázkazán, hőszivattyú, stb, így a drága elektromos fűtés kiváltható mással.

Voltam olyan házban, ahol a padlóburkolat alatt fűtőszőnyeg volt. A hőkamerával látszott, hogy ez is ritkásan lerakva, ami miatt teljes képtelenség, hogy kifűtse az épületet a téli hidegekben.
Megvették a felújított házat átnézetés nélkül, hittek a vállalkozónak... Kaptam a mailt tavasszal, hogy igazam volt, be kellett rakatniuk klímát, mert megfagytak, miközben a villanyóra meg táncot lejtett.

A sort a végtelenségig folytathatnám sajnos.

KINEK ÉRI MEG?

Az átvert embereken kivül az eladásra épülő vagy felújított ingatlanoknál lehet ezekkel a fűtési módokkal találkozni, egyszerűen mert MILLIÓKKAL olcsóbb.
Egy gázkazán kiépítése 2-2.5M Ft, a radiátoroknál 80-100e Ft/db árral lehet számolni (csövezéssel együtt), míg a padlófűtés kb 12-15e Ft/m2.
Ezzel szemben egy burkolat alá berakható (jobb) fűtőfólia 6.000 Ft/m2, ha a maximális teljesitményét nézzük, akkor 100-130 W/m2, tehát egy jól hőszigetelt házba kell belőle 50 m2 összesen.
Mennyire más a matek, ugye?

Ilyenkor szokott jönni érvként, hogy olcsó kiépíteni, bár drága üzemeltetni, de a pénzügyi különbség miatt megéri, hiszen évekig elketyeg a "megmaradó" összegből.
Számoljunk évi 7.000 kWh-val, ez évi 490.000 Ft tisztán elektromos fűtéssel.
Kondenzációs gázkazán esetén kb 800 m3 gáz fog fogyni évente a fűtésre, ami évi ~100.000 Ft.
Kiépítési költség a gázkazán+padlófűtésnél (100 m2) ~3.5M Ft, az infrafóliával tizede.
A különbség legyen 3M Ft, amiből az elektromos fűtés árkülönbözete 7.5 évig fizethető.

DE:
- elektromos fűtésnél meg kell oldani a használati melegviz kérdést, értelemszerűen villanybojlerrel, ami elvisz havi kb 5-7000 Ft-nyi áramot (éjszakaiból a felét).
- a fűtési rendszer kiépítésének árelőnyét akkor élvezheted, ha saját tulajdonú ingatlanban csinálod. Vásárlás esetén ez a vállalkozó zsebébe megy, te csak a magas fűtési költséggel szembesülsz
- csak elektromos fűtés esetén az ingatlan jóval kevesebbet ér az ingatlanpiacon, nem véletlenül. Hiába adod olcsóbban, akkor is még számíthatsz arra, hogy komolyan alkudni akar minden épeszű ember a központi fűtés hiánya miatt
- mivel nem fűti fel a hőtároló külső határoló felületeket, hőszigeteletlen épületnél a komoly villanyszámla mellett még jó hőkomfortot sem ad. (minél jobban hőszigetelt egy épület, annál inkább nem számít ez)

A példában szereplő számok egy jól hőszigetelt házra vonatkoznak, a fentebb említett idős hölgynél a max hőigény kb 16 kW, azaz a fűtőfóliából kellene 160 m2 (!), ami már közel 1M Ft, plusz a burkolás költségei. Értelemszerűen itt elektromos radiátorok és/vagy infrapanel jöhetett volna szóba, amikhez viszont az elektromos betápot növelni kellene, valamint új vezetékeket behúzni.
A fogyasztás közel 1M Ft lenne évente elektromos fűtéssel, míg mondjuk egy kondenzációs kazán+radiátorokkal bemenne rezsihatár alá a fogyasztás a gázkonvektorhoz képest jobb hatásfok miatt, tehát évi ~210.000 Ft.
Itt már jelentős, évi ~700.000 Ft-os a fűtési költség különbség, miközben a gázkazán+radiátorok kb 3M lenne kiépíteni, az elektromos radiátorok kb 1M Ft (villanyszerelési pluszokkal). Az a 2M ft különbség 3 év alatt elolvad...

Ezeket a számításokat gyönyörűen el lehet végezni bármelyik ingatlan esetén, ahol vannak adatok a fűtési fogyasztásról. Felújítás alatt lévő épületnél pedig kell egy hőigényszámítás és lehet készíteni egy fűtéselemzést, melyik fűtést mennyibe kerül kiépíteni, mennyibe kerül üzemeltetni. Hamarosan publikálok egy ilyet, egy következő bejegyzésben.

A cikket kommentelni a facebook-csoportban lehet

--