A rezsicsökkentéses/energetikai elemzéses házszemléknél gyakran előjön a kérdés: mit érdemes hőszigetelni?

Mivel minden épület egyedi, más és más méretekkel, ezért ez az elemzés mankót fog nyújtani ahhoz, hogy mindenki számolni tudjon a saját épülete esetében, különböző fűtési módoknál.

Sok száz épület átnézése után tudom, mik azok a szerkezetek és fűtési módok, amik lefedik az esetek 80%-át, így ezekre koncentrálok. (természetesen lesznek olyanok, amik eltérnek ettől, ezek egyedi esetek...)

Fűtési módoknál a jelenlegi rezsiárakkal (2022. szeptember) kalkuláltam, van rezsicsökkentéses és rezsicsökkentés nélküli ár is. 

A szerkezeteknél Winwatt Fecske programmal számoltam, hőhidassági tényezőkkel. 

Hazánk téli átlaghőmérséklete +4 fok, belső hőmérséklet +22 fok, 180 napos fűtési szezonnal.

Az általam számolt számolt nyílászáró 150x150 cm méretű, 0.88 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű (tok+üvegezés), 200.000 Ft-os anyag+munkadíj költséggel számolva. 

A cserénél számolt nyílászárók típusai:

1. Gerébtokos ablak (kb 1980-ig)

Két külön nyitható szárny, 1-1 réteg üvegezéssel, fa tokszerkezettel.

2. Kétrétegű ún. "salgó"-üveges ablak (kb. 1980-1990)

Kétrétegű üvegezés, hidegperemmel, az üvegezés egybe van, fa tokszerkezettel

3. Kétrétegű hőszigetelt üvegezés (kb. 1990-2010)

Kétrétegű üvegezés, elvileg már lehet gáztöltéses is, aminek nagy valószínűséggel nyoma sincs. A tokszerkezet lehet fa és műanyag is.

4. Kétrétegű modern hőszigetelt üvegezés (2010-)

Nem számoltam vele, mivel a hőátbocsátási tényezője nem indokolja a cserét.

A sok kérdés megelőzése érdekében légyszíves olvassátok el a kisérő szöveget.

Amit tudni kell a nyílászáró cserénél, mert nagyon fontos és/vagy jelentős pluszköltségeket generálhat:

- szándékosan nem neveztem meg a nyílászáró típusát, tokszerkezetét, üvegezés típusát. A mai modern ablakok többsége hasonló hőszigetelési értékkel rendelkezik.

- sok kérdést kapok, hogy fa vagy műanyag. MINDEGY. Mindkettő légtömör, tehát nulla a szellőzése, nem a nyílászáró anyagától fog penészedni a ház. Viszont a faablakot 8-10 évente felületkezelni kell

- legfontosabb, hogy a nyílászárócserénél a hőhídmentes beépítésre oda legyen figyelve, a szükséges toktoldók, párkányfogadók és egyebek beépítésével.

Erről blogposztban is írtam (LINK ITT), illetve van egy videóm is (LINK ITT).

- tőlem sok esetben elhangzik a háznézések/rezsicsökkentéses háznézések kapcsán, hogy "amíg a jelenlegi nyílászárók légtömörsége megfelelő, rendesen csukódnak és záródnak, a cseréjük energetikai szempontból nem indokolt".

Ez azt jelenti, hogy hiába lenne pl 85 év a megtérülése az ablakcserének, ha a jelenlegi nyílászáró nem légtömör, jelentős hőkomfort-növekedés érhető el a cseréjével. Tehát NEM MINDEN A MEGTÉRÜLÉSI IDŐ, nyílászárócserénél a komfort, tartósság, esztétikai érték legalább annyit számít.

- korábban leírtam, hogy a homlokzati hőszigetelést nagy hiba a nyílászárók cseréje nélkül megcsinálni, ha 10 évnél régebbiek a nyílászárók

- normális ablakgyártó nem gyárt le egyszárnyú ablakból 110 cm-nél szélesebbet, mert a vasalat nem bírja el a háromrétegű üvegezés súlyát hosszútávon, meg fog ereszkedni az ablak

- sokféle ablakprofil van. Nem nevezek meg jókat, rosszakat, de én tudom, hogy melyik milyen kategóriába sorolható. Óvatosan az olcsókkal, mert 4-5 év múlva sírás lesz a vége...

- az ablakcsere sajnos ritkán áll annyiból, hogy kiszedik a régit és berakják az újat. Régi kő/betonpárkányt ki kell szedni, kávát lebontani, néha áthidalót beépíteni. Ezek akár megduplázhatják a csere árát és időben is el tudják tolni. Viszont a nem megfelelő beépítéssel csak a pénzt dobjuk ki az ablakon

- a 3 rétegű üvegezésnél kinti minuszok esetén is langyos a belső üvegfelület, míg a kétrétegűnél hideg. Ez amellett, hogy növeli a hőkomfortot, nem okoz belső oldali páralecsapódást az ablaküveg alján

- az utóbbi évek nyílászárói rendelkeznek ún. "résszellőző" funkcióval, azaz a kilincset 45 fokosra forditva nem zárja be légtömören az ablakot, van egy kis szellőzése. Ez nem helyettesíti a szellőztetést teljeskörűen, de kiegészíti azt

- lehetőség szerint melegperemes üvegezést kell kérni

- a modern ablakok betörésvédelmi funkciói, hanggátlása és nyári meleg elleni védelme is jelentősen jobb

- 2018 után használatba vett épületeknél már nem lehet kétrétegű üvegezés, mert nem felel meg a minimum energetikai előírásoknak. Ebből fakadóan manapság ennél rosszabb műszaki tartalmúra cserélni a homlokzati nyílászárókat nem érdemes

- a redőny/zsaluzia és szúnyogháló szorosan kapcsolódik a nyílászáróhoz. Itt annyiféle lehetőség van, hogy ezekkel nem lehet általánosságban kalkulálni. Sajnos jópár helyen látok olyat, hogy a régi fatokba építenek be új műanyag nyílászárókat, mert így (szerintük) nem kell bontani a párkányt, áthidalót, kávát és megmaradhat a régi redőny is. Ez óriási hiba, 5 év múlva lehet kezdeni az egészet elölről.

- a NEM LÉGTÖMÖR épület hővesztesége akár a duplája is lehet számítható értéknek. A légtömörségben jelentős szerepe van a nyílászáróknak (és ezok megfelelő beépítésének).  

... természetesen ezekkel a pluszköltségekkel és munkákkal nem tudtam kalkulálni a számitásokban, csupán a 150x150-es műanyag fehér ablak anyag+munkadíját vettem figyelembe.

A megtérülés számítás csak 1 db ablakra vonatkozik csupán, sima beépítéssel, minden sallang nélkül. Ha a többi kiegészítő költség még ugyanennyi, értelemszerűen a megtérülési idő is megduplázódik.

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, korszerűsítés előtt meglévő tulajdonosoknak, építész szemmel.

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló/felújitó, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

 A bejegyzést kommentelni ITT lehet. 

---