Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.
(a posztban szereplő dolgok újabb fafödémre is érvényesek)
A meglévő rétegrend fentről-lefelé (kivülről befelé):
- salak vagy agyagtapasztás
- hézagos deszkaburkolat
- fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)
- deszkaburkolat
- nádszövet
- vakolat
Ennek a födémnek a hőátbocsátási tényezője U=1.02 W/m2K,
ami rezsicsökkentett gázfűtés esetén kb 900 Ft/m2/év költséget jelent (rezsicsökkentés nélkül kb 6.000 Ft/m2).
Nálunk is ilyen födém van a régi házrészen, természetesen hőszigeteltem, mielőtt beköltöztünk.
A hőszigetelt rétegrend igy alakult:
- 2x10 cm olcsó bálás gyapot
- salak
- hézagos deszkaburkolat
- fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)
- deszkaburkolat
- nádszövet
- vakolat
Igy a hőátbocsátási tényező U=0.18 W/m2K lett,
ami máris csak kb 170 Ft/m2/év fűtésköltséget jelent rezsicsökkentett áron, rezsicsökkentés nélkül kb 1.100 Ft/m2/év, tehát 80%-nyi megtakaritást elértem azzal, hogy egyszerűen leteritettem a bálás gyapotot a kiüritett padlásra (a falak külső széléig kihajtva).
Sokan kérdezik tőlem, hogy milyen fólia kell, és hova.
HA VAN salak/agyagtapasztás, arra mehet párazáró fólia, mivel ez a réteg párapufferként működve kiegyenliti a párát, az nem a faszerkezetben fog "megállni".
HA NINCSEN salak/agyagtapasztás, SEMMILYEN fóliát nem szabad rakni, mert a lakótérből távozó pára ilyenkor a fafödém gerendáiban dúsul fel, táptalajt adva a kártevőknek/gombáknak.
A legjobb megoldás a párazárásra az, ha alulról gipszkarton álmennyezet készül, és annak a lécváza fölé kerül be a párazáró (hőtükrös) fólia (nálam ez így készült)
A gyapot tetejére páraáteresztő fóliát vagy geotextilt szabad rakni, ez arra szolgál, hogy
- ne porozzon a gyapot
- ha a cserép zárása nem tökéletes, akkor felfogja az esetleges porhavat/nedvességet
- engedi kiszellőzni az alulról jövő párát
(páraáteresztő fóliánál a "szőrös" fele kerül a gyapotra, és a feliratos kerül felfelé)
Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a padlás nem járható/pakolható.
Ebbe futottunk mi is bele. Az egyik szobát eddig amolyan lomtárnak használtuk, ám most belaknánk, így az oda száműzött cuccoknak (háztartási gépek dobozai, tartalék kerámiák/parketták, karácsonyi diszek, stb) kellett egy olyan hely, ami nem párás (mint a régi pincénk), és nem kell állandóan arrébb pakolgatni (mint a garázsban).
A döntés megszületett: a padlás egy részét pakolhatóvá kell tenni.
Mikor épitkeztünk felmerült bennem, hogy le kéne szedni a salakot a padlásról, de aztán elmaradt. Kár volt...
A meglévő gyapotot feltekertük egyik oldalra.
Mivel nem akartam a lakótéren keresztül hordozni a salakot, kibontottuk a tetőt egy szarufaközben, és vödörrel-kötéllel ott engedtük le a salakot. Két embernek a 70 m2, kb 10 cm vastag salak konténerbe termelése két napig tartott.
A probléma abból adódott, hogy egyéb fontos teendőim miatt a két nap között volt 4 nap különbség, és ezalatt a kültér felé csupán a vakolat+nádszövet+deszka volt a födém.
A salakleszedés előtti napi 5 m3-es fogyasztás felugrott napi 17 m3-re, azaz napi 1500 Ft-al nőtt a gázfogyasztásunk és "csak" 0-1 fokok voltak, fagy sehol.
A födém felületi hőmérséklete 13.9 fok volt belülről, azaz bőven a harmatpont alatt, ami hosszabb távon penészedést okoz.
Leszedtük a salakot felülről, majd a deszkázat is felszedésre került. Ekkor derült ki, hogy a hézagok között bizony tetemes mennyiségű salak csurgott a gerendák közé is... mindegy, kilapátoltuk azt is.
A gerendák közé 10+5 cm kőzetgyapotot tettem (Nobasil MPN), a gerendaközök miatt viszonylag kevés hulladék keletkezett. Természetesen a két réteg eltolt illesztéssel került lerakásra.
A pakolható padlásrészt behatároltam egy kb 6x3.5-es területre, ami a padlás közepe és rendesen fel lehet még állni.
Ide 76 cm-ként lecsavaroztunk 5x15 pallóvázat a meglévő gerendákra merőlegesen.
(azért 76 cm, mert a bálás gyapot 120 cm széles, és 80+40-re kettévágva jól kiadja a távolságokat, és nem lazán fekszik közötte a gyapot)
Ebbe a pallóközbe raktuk bele a bálás gyapotot két rétegben (a 15 cm magasságba beraktuk a 20 cm-t).
A járható részre ezután geotextilt teritettünk a pallókhoz tűzve, majd erre 50 cm-ként léceket csavaroztunk (pallókra merőlegesen), hogy legyen egy légrés ahol szellőzni tud.
Ezután a felszedett deszkákból kiválogattuk a jobbakat, és abból hézagosan járófelületet készitettünk, a lécekhez csavarozva.
Mikor elkészült a középső járható rész, a körbe megmaradó kb 2 méteres részt kezdtük el szigetelni a korábban felszedett gyapottal. Ehhez kell némi ügyeskedés, ugyanis a gyapotot nem jó megtaposni, és lebegni a jó szaki is csak 3 percig tud.
Azt találtam ki, hogy a szarufákra belülről végig felcsavaroztam egy tetőlécet, körbe az épület kerülete mentén, kb 40 cm magasan a fafödém gerendái fölé. A deszkákból kettőt egymásra csavaroztunk, így lett egy 5 cm vastag járópallónk.
Ez bárhová könnyen mozgatható, és így már anélkül is hozzá lehet férni a tető széléhez, hogy az ember a gyapotot megtapossa.
Bár még nem jutottam el odáig, de erre a gyapotra is kerül geotextil leterítésre.
A padlásfödém rétegrendje igy alakult:
- járófelület házagléces deszkázatból
- 3 cm kiszellőztetett légrés
- geotextil
- 5x15 pallóváz, közötte 2x10 cm gyapot kissé megnyomva, tehát 15 cm vastagon
- 15 cm magas födémgerendázat, közte 10+5 cm gyapot
- deszkázat
- nádszövet
- vakolat
Így a hőátbocsátási tényező U=0.13 W/m2K lett,
azaz az eredeti 13%-át "fogyasztja" a födém.
Nézzük a költségeket, úgy számolva, mintha mindent meg kellene nulláról vásárolni (2022 év végi árakra frissítve):
- 8 m3-es konténer 65.000 Ft
- két ember 2 napi munkadija: 2x2x25000= 100.000 Ft
- 70 m2 gyapot a gerendák közé (olcsóbbat számolom, mert tökéletesen megfelel az is) 15 cm: 70x2200=154.000 Ft
- 70 m2 gyapot a gerendák tetejére+járópallók közé 15 cm vastagságban: 70x2200=154.000 Ft
- 5x15 pallóváz 30 fm: 42.000 Ft
- tetőléc 20 szál 3 méteres: 18.000 Ft
- geotextil 70 m2: 15.000 Ft
- csavarok: ~4.000 Ft
- munkadíj 70 m2 x 5000 Ft = 350.000 Ft
összesen tehát: 902.000 Ft (70 m2-re)
(érdekességképpen, amikor eredetileg írtam 2014-ben ez 432.000 Ft volt)
Ha megnézzük a megtakaritást a hőszigeteletlen födémhez képest, akkor rezsicsökkentett áron 70 m2 x 730 Ft = 51.100 Ft/év megtakaritás, azaz a teljes beruházás (nulla saját munkával) több, mint 17 év alatt térül meg.
2014-ben ez a megtérülés 8 év volt, hiszen akkor is ugyanez a rezsicsökkentett ár volt a gázra.
Ha most nem rezsicsökkentett árral számolunk, akkor a megtérülés 2,62 év!
Jótanácsok:
- szelepes porvédő maszk használata KÖTELEZŐ! Akkor is, ha már taknyod-nyálad összefolyik mögötte. Salakleszedésnél és hőszigetelésnél is.
- a gerendák közötti hőszigetelésnél ne teljes felületet számolj, mert a gerendák méterenként 15 cm-t levesznek, tehát egyik irányba (amerre gerendázva van az épület) minden méter csak 90 cm lesz. Ez nálam konkrétan 7 m2-nyi hőszigetelést jelentett minuszban, amit "feleslegesen" vettem
- a járópallót tartó felcsavarozott tetőlécet a szarufákra még az elején fel kell csavarozni, amikor nincs berakva a gyapot, mert utána eléggé nehézkes
- nagyon jó logisztikát kíván az egész munka, hacsak nem akarsz mindent le-fel pakolgatni kétszer-háromszor. Inkább gondold át többször
- ahol födémáttörés van (pl kazán kéménycsöve, vagy elektromos kábel, vagy hasonlók), valamint a falszéleken érdemes purhabbal tömiteni a réseket
- a 8 m3 salak több mint 5 tonna volt. Ennyivel könnyitettem a gerendák/falak/alapozás terhelését, ami mondjuk a fafödém élettartama szempontjából nem mindegy. Ennek ellenvéleménye az, hogy a salak/agyagtapasztás komoly hangszigetelést és hőtároló tömeget ad a födémnek, tehát van előnye annak is, ha fent marad.
Jó munkát minden valódi rezsicsökkentőnek!.
A bejegyzés eredetijét 2014-ben írtam, az árakat és rezsiköltségeket frissítettem a 2022 év végire.
A bejegyzést kommentelni ITT lehet.
---
