A házszemlék során elsődleges fontosságú dolog az épület elektromos ellátottsága, ennek állapota és bővítési lehetőségei. Számtalan esetben hiúsult meg emiatt egy-egy jó vételnek tűnő lakás/ház vétele, bármilyen furcsán is ez hangzik elsőre.
Tekintsünk most el a belső vezetékhálózattól, hogy az aluvezeték vagy réz, milyen keresztmetszeti méretű... Ez is egy nagy kérdés mindig, viszont ez kezelhető, még akkor is, ha egy családi ház esetén ez lehet akár 1.5-2 millió forintos kiadás is.
Mi van akkor, ha nincs lehetőség a betápot bővíteni?
A villanyóra minden önálló ingatlan sajátja, itt látszik, hogy a jelenlegi teljesítmény mennyi.
Kétféle dolog lehetséges:
- egyfázisú
- többfázisú (jellemzően három)
Fontos, hogy elsődlegesen a nappali betápját nézzük, hiszen lehet mellette vezérelt (éjszakai) áramhoz villanyóra+kismegszakító is, de mivel ez - nevéből adódóan - nem állandóan használható áram, ezért nem vehető figyelembe azokra a fogyasztókra, amit jellemzően nappal használunk.
(a vezérelt áram előírása az is, hogy csak állandó bekötésű fogyasztót lehet rákötni (villanybojler, hőtárolós kályha, stb), tehát nem lehet róla konnektort üzemeltetni hivatalosan)
A többfázisú betáplálásnál viszonylag egyszerű a dolgunk, itt ha szükséges, LEGTÖBBSZÖR bővíthető a teljesítmény, csak ki kell fizetni a plusz amperek költségét és a kismegszakítók cseréjét.
Nagyjából 5000 Ft/amper költséggel kell számolni és pár tízezer forintos szerelési költséggel. Viszont ha a villanyóra nem szabványosított (egyszerűbben: műanyag, zárt szekrényes), az áramszolgáltató a bővítés feltételeként szabhatja ennek a szabványossá tételét. Itt már ugrunk egy nagyot, ugyanis a szekrény és szerelés pluszköltsége 2-400.000 Ft, földkábeles beállásnál ennek a duplája is lehet.
Ha a meglévő pl 25A bővülne 32A-re, vagy 3x16A bővülne 3x20A-re, akkor jellemzően nem kell a szekrény szabványosítás.
Ha egy óra helyett kettő lesz (pl H-tarifa), vagy egy fázis helyett több fázis, akkor kell a villanyóraszekrény szabványosításával számolni.
Ami még jelentős plusz költség, ha a légvezetéket is cserélni kell. Ez több fázisra bővítésnél szinte biztos, de ha a bekötővezeték régi, többször toldott, akkor is cserélni szokta a szolgáltató. Ehhez viszont a tetőtartótól a villanyóráig új cső kell, ami a homlokzat/homlokzati szigetelés végigvésését jelenti.
Amikor van egy új, hőszigetelt-színezett homlokzat, nem őszinte az új tulajdonos mosolya, ha ez kiderül...
Még egy gondolat azért, hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzet a meglévő többfázisos betáplálás bővítésénél. Ha az ingatlanon több lakás helyezkedik el, az ingatlanra bejövő ÖSSZBETÁP teljesítménye limitálva van. Tehát hiába van pl 3x10A, könnyen lehet, hogy ebből még 3x16 sem tud lenni, nemhogy 3x20A.
Voltam olyan 4 lakásos ingatlannál, ahol 3x50A volt a betáp, amiből két lakás lecsippentett kétszer 3x16A-t, így a másik kettőnek a bővítése kútba esett, mivel az áramszolgáltató a főbetáp bővítésére több millió forintos árat adott (földkábel csere, stb).
Térjünk vissza a címben szereplő kérdésre: ha nincs bővítési lehetőség, mire elég az alanyi jogon járó 1x32A?
Sok új házat nézek meg vásárlás előtt és a kivitelezők/ingatlanosok szerint MINDENRE elég ez a teljesítmény, hülye az (én), aki kevesli.
Fogom a fejem, amikor azt látom, hogy az új ház homlokzatára fel van rakva a szabványos villanyóra-szekrény, de csak EGYFÁZISÚ, tehát a lehetősége sincs meg annak, hogy ha van rá mód, akkor később három fázist lehessen kérni, hiszen a szekrényt is cserélni kell, szétvésve a homlokzatot...
Nézzük a nyilvánvalót, illetve ezeket az érveket szoktam felhozni az egyfázis "ellen":
- Bár a kormányunk igen aktívan tesz folyamatosan a napelem ellen, de a jövőben számolni kell azzal, hogy előbb-utóbb a jogi környezet is biztosabb lábakon áll, ezért újra megéri napelemet telepíteni.
Egyfázisnál max 2.5 kW-os napelemet engednek felrakni jogilag, ami édeskevés bármire is. - A jelenlegi szabályozás szerint 2035-től már csak elektromos autókat lehet az EU-ban forgalomba helyezni. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy új autót nem-elektromosban csak a hülyék vesznek 2030 után, mivel minden az elektromosság felé vezet. Tehát nem 12 év múlva, hanem reálisan nézve inkább 5-6 év múlva egyre jelentősebb igény lesz az autók otthoni töltésére.
Mivel plugin hibriddel járok, minden nap dugom a töltőre az autót, tudom mivel jár. Ez egy viszonylag kis akkus autó, egyfázisú, 230V-os töltővel. Mégis voltak az elején összeakadások az ingatlanon belüli hálózattal, mert a kinti konnektor egy körön volt az elektromos tűzhellyel, sütővel, így az a 25A leoldott, ha ment a töltés és a főzés/sütés együtt. Mivel három fázisunk van, ez természetesen egy sima átkötögetéssel megoldódott, de ez is mutatja, hogy már egy kisteljesítményű töltő is tud felfordulást okozni. Nem beszélve egy 60-80 kWh-ás akkus teljesen elektromos autó töltéséről.
A harmadik pontról szól igazából a cikk.
Mi van, ha nem lehet bőviteni?
1x32A az 230V-al számolva ~7.5 kW teljesítményt jelent, ennyivel terhelhető egyidejűleg a hálózat.
Egyáltalán nem ritkák manapság az 5 kW összteljesítményű, 4 főzőlapos tűzhelyek, aminek az elektromos tűzhely része még lehet akár 3 kW-os is.
Azaz már a 4 főzőplatni + tűzhely max áramfelvétele MEGHALADJA azt, amit a 32A tud! Természetesen ritkán fordul elő, hogy "nyélgázon" menjen minden a tűzhelyen, de azért egy vasárnapi ebédnél a felével számolhatunk nyugodtan.
A rezsicsökkentés-csökkentése előtt a gázkazán és esetleg gázbojler ellátta a fűtést és HMV-t (használati melegvíz), de már az utóbbi években is egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a nyári meleget klímával közömbösítsük.
Tavaly nyár vége óta sok helyen a klíma lett a rezsicsökkentés eszköze, bevonva ezt a fűtésbe is.
Egy 3.5 kW-os modern inverteres klíma maximális áramfelvétele 6.9 A! Nem fog természetesen állandóan ennyivel menni, de időjárás és benti hőmérséklet függvényében lehet ennyi is a kezdeti áramfelvétele. EGY DARABNAK!
Igen, tudom, hogy a klímát lehet H-tarifára kötni, ami ebben az esetben nem rabolja el az ampereket a nappali áramtól, de egyrészt ennek kialakítás/igénylése is tud több százezer forint lenni, másrészt pedig ha csak hűtésre van használva a klíma, akkor ez nem is lesz ezáltal megtérülő-tarifa.
Modern háztartás része - főleg több, kisgyerekes családoknál - a mosó/száritógép is, ami szintén nagyfogyasztónak számít. Nem kell klíma méretű amperigényre gondolni, de azért nem is egy tévényi.
A kulcsszó az EGYIDEJŰSÉG.
1x32A esetén főzésnél/sütésnél nem mosunk-száritunk, nem töltünk autót, nem klímázunk. Odafigyelünk mit-mikor-mivel lehet közösen használni, legyen kéznél egy zseblámpa, valamint a kismegszakító könnyen elérhető legyen.
Lehet így élni, csak minek? :)
Komolyra fordítva a szót: véleményem szerint egy kisebb lakás esetén nincs gond az egyfázissal, de családi háznál vagy nagyobb lakásnál már komolyabb problémákat tud okozni az ezzel való együttélés, pláne ha a fentiekben felvázolt elektromos autós/napelemes jövőképpel nézünk szemben.
Megjegyzés a villanyszerelő barátomtól: 3x16A rossz ötlet, mivel az elektromos tűzhelynek ekkor két fázisból kell "összerakni" az amperigényét, ami bonyolulttá teszi a dolgokat. Ha háromfázis, akkor 3x20A legalább!
A bejegyzést kommentelni a weblapomon lehet.
---
