2019-ben kaptam felkérést egy akkor még csak tervrajzon létező lapostetős családi ház műszaki ellenőri feladataira. Mivel hivatalosan nem vállalok műszaki ellenőrséget (ahogy ezt le is irtam), viszont az e-napló miatt mindenképpen kellett, ezért feleslegesnek gondoltuk az építtetővel, hogy két ellenőr legyen...
Eltelt két év, a ház felépült szerkezetkész állapotra, az építtető elfogyasztott 4 műszaki ellenőrt, időszerűnek tartotta, hogy elhívjon engem is körülnézni.
Az épület nagy része földszintes, van egy kisebb emeleti része. Lapostetős, a földszint feletti részen járható résszel, az emelet feletti részen tervezett napelemekkel a későbbiekben. A falak vasbetonból vannak, kőzetgyapot szigeteléssel, szerelt homlokzati burkolat lesz rajtuk. Tehát nem egy alsókategóriás épületről beszélünk, jól átgondolt dolgokkal és prémium anyagokkal.
Volt pár észrevételem az elkészült részekkel kapcsolatban, de semmi komoly. Viszont egy dolog nem hagyott nyugodni, és ezt már az utcán az autóból kiszállva is kiszúrtam: valami nem stimmelt a lapostető hőszigeteléssel.
Előre szólok, hogy nagyon hosszú bejegyzés lesz, mert sok képpel, sok szöveggel tudom elmesélni, hogyan lehet egy teljesen vizes pincéből BELSŐ OLDALI vízszigeteléssel szárazat csinálni. (legfontosabb majdnem kimaradt: NEM szponzorált senki, mindent megvásároltam hétköznapi emberként)
ELŐZMÉNYEK
Az itt szereplő pince a saját házunk alatt van, a régi ház hagyatéka, egyik része '60-as évekbeli, a másik része '80-as években készült. Csak belső megközelíthetősége volt, egy nagyon szűkös nyíláson keresztül, meredek falépcsővel.
Hosszú évekig nem használtuk semmire, mivel nagyon nyirkos és nedves volt. Bármi oda lekerült, pár hét alatt megette a penész... Nyolc év után úgy döntöttem (2018-ban), hogy jó lesz nekem forgatásokra, ott készítettem az első videóimat a falazóanyagokról.
Igyekeztem kizárni magamat a Facebook/Instagram/Tiktok és társaitól, nem is használom ezeket személyes célra, mert egyszerűen időrablónak érzem a céltalan görgetést és tartalomfogyasztást.
Ennek persze ellentmond az, hogy én is ezeken az oldalakon népszerűsítem a bejegyzéseimet, tehát generálom a görgetnivalót...
Volt egy olyan naív elképzelésem, hogy a saját honlapomon és a fórumban tudok kommenteket engedni, azokra reagálni, stb. Sajnos komolyabb IT felkészültség kell már egy ilyen kis weblapnak is, mert szó szerint napi több száz(!) spames hozzászólás érkezik, amiket bár nekem kell jóváhagyni/törölni, de közben a nagytestvér is figyel és feketelistára tette a domainnevemet, amivel komolyabb problémáim és károm is lett.
Az első olyan házamat, ami levegő-vizes hőszivattyúval készült, 2009-ben terveztem. Akkoriban még kivitelezéssel is foglalkoztam, igy belenyúltam a közepébe rendesen. Mivel családi házakkal foglalkozom, akkoriban a hőszivattyús rendszerek drágának számitottak, mindenki gázkazános fűtési rendszereket telepitett.
Ahogy teltek az évek, egyre több általam tervezett háznál lett opció a hőszivattyú, felületfűtés/hűtéssel. Mostanra 50 felett van az ilyen rendszerű épületeim, ahol megelégedéssel használják, rendesen működik, rácáfolva a sok hülyeségre, amit összeolvasni mindenhol.
Az ideális páratartalom a lakásban 40-60% között van. Efölött fokozott a veszély a penészedésre a hőhídaknál, de az alatta lévő értékkel is probléma van, bőven.
A túl alacsony páratartalom mellett kiszáradt/viszkető bőr, kicserepesedett ajkak, kiszáradt szem és légúti betegségekre fokozott hajlandóságot tapasztalhatunk. Bármilyen hihetetlen, egy modern, jól hőszigetelt házban az alacsony páratartalom jelent igazán komoly gondot, ezt kell valamilyen módon szinten tartani.
A nagy felületű felületfűtések és sok esetben kiépített szellőztetőrendszerek mind szárító hatással vannak a beltéri levegőre... amint beköszöntenek a kinti nulla fok alatti hőmérsékletek, ezzel a problémával foglalkozni kell.
Egy könnyűszerkezetes ház szemléjére kaptam felkérést, ami kivételesen nem került az azonnal elvetendő kalapba, mivel egy mai napig készházakat gyártó cég által készült, tehát minősített szerkezetű, hitelképes épületről volt szó. (Ráadásul sok évvel ezelőtt terveztem ilyen szerkezetű lakóházat, ismertem a céget is.)
Az átküldött hirdetés alapján 2019-ben épült, a "legmodernebb könnyűszerkezetes technológiával, kiváló energiahatékonysággal". Ehhez képest a hirdetésben az átlag áramfogyasztásra 8900 kWh/hó (!) fogyasztást írtak, ami teljesen nonszensz, hiszen ez 7.5M Ft-os éves villanyszámlát jelentene...
Régóta tervezett újabb projectemet vagyok kénytelen a betegségem miatt előrehozni, pedig ezt a nyugdíjas éveimre terveztem :)
A házszemle felkérések általában úgy történnek, hogy kapok egy ingatlanhirdetési linket, amit átnézve szoktam előzetes véleményt alkotni a megtekintendő épületről. Sokszor előfordult eddig is, hogy már ennyi alapján ejtettük a szemlét, mert kiderültek belőle olyasmik, amik a vásárlónak nem tetszettek. Ilyen például a tető állapota, vagy az épület fűtési rendszere, vagy az általános állapota, becsült felújítási idő és költség....
Mivel éves szinten több száz ingatlant nézek meg a helyszínen is, különböző időszakban épülteket, számomra a hirdetési fotók is jóval többről árulkodnak, mint egy laikus vásárlónak.
Az is sokszor megesik, hogy a hirdetés alapján leírom, hogy miket kellene lefotózni még, egy további "távszemléhez", megerősítve vagy rácáfolva az előzetes gyanúimra.
Főként új házaknál merül fel ez állandó kérdésként, hogy milyen válaszfal legyen, meg hogy legyen. Természetesen mindenki kapásból rávágja, hogy: YTONG.
YTONG
Kezdem a sokak számára rossz hírrel. Az YTONG egy végtelenül sz*r válaszfal anyag úgy, ahogy Magyarországon használják. Az YTONG-nak ugyanis megvannak a maga előírásai.
két soronként huzalozni kellene
ami szinte sehol nem történik meg- saját habarcsát, falazó habarcsát kellene használni. Mit használ helyette a magyar kőműves? Csemperagasztót. Merthogy a saját habarcsa az olyan, mint a takony, és hogy két-három sornál többet nem lehet felrakni egyszerre, mert egyszerűen elcsúszkál rajta a tégla.
saját áthidalókat kellene alkalmazni, ami ugyanolyan anyagból van, hogy ne legyen az eltérő hőtágulás miatt folyton repedés, mint ha beépítenek egy kerámia áthidalót.
a kőműves/kivitelező szerint elég csak két oldalról betenni, meg dryvit hálózni. Hát a fenéket… Ez egy tipikusan magyar módszer, hogy fogjuk és bedryvit hálózzuk, és beragasztózzuk, és kész.
Nem. Megvan a saját belső vakolata 8 mm vastagságban, amit rá kellene tenni. Egyrészről ez nagyon drága, másrészről vakolni kell, amit nem szeretnek a szakik. Jó megoldás még a gipszes gépi vakolat egyébként.
Amit nagyon kevesen tudnak, az YTONG előírásai között szerepel, hogy ha bármilyen csövezés belekerül az adott válaszfalba, akkor már az egy mérettel nagyobbat (szélesebbet) kell alkalmazni. Azaz, ha van egy 10 cm-es válaszfalunk, amibe belekerülnek mondjuk lefolyócsövek, vagy kádnak, vízcsövek, vagy ilyesmi, akkor 12,5 centi vastagot kellene fölrakni. Ugyanis az YTONGnak viszonylag rossz a hanggátlási tulajdonsága és ezeket még le is rontják.
Ami még érdekes, hogy azt mondják, hogy könnyebb, mint a tégla, ezért bárhová rakható, de akkor is egy vonal menti teher, azaz nem lehet automatikusan berakni. Például fafödémre, ahogy ilyesmire nagyon sok helyen látom.
Sokszor nem ékelik ki, másrészről, nem vakolják rendesen be két oldalról, harmadrészről pedig a tízes falba lazán beleharapnak 4-5 centit, és így gyakorlatilag nulla a hanggátlása az Ytong falnak. Nem véletlenül szidják egyébként azok, akiknek ilyen van, és benne laknak, benne élnek. Tehát maga az anyag egyáltalán nem rossz, csak nem helyesen van alkalmazva… ahogy Magyarországon a kivitelezők 90 százaléka csinálja. Sokszor volt, hogy én szóltam a kivitelezőnek, hogy két soronként huzalozás, saját habarcs és saját áthidaló és vakolni kellene… a kivitelező hápogott, hogy nem erre számolta ki az egészet, mert pont az a jó az YTONGban, hogy csemperagasztóval pillanatok alatt lehet vele haladni. Sima fűrésszel lehet méretpontosra vagdosni, nem kell flexelgetni. Nem kell vakolni, hanem csak glettelni. Kivitelezői szempontból gyorsan lehet vele haladni, ezáltal egyébként eladásra épülő házakban nagyon-nagyon rendszeresen találkozom vele, szarul elkészítve természetesen.
KERÁMIA VÁLASZFAL
A sima kerámia válaszfalazatnál is a két soronkénti huzalozás rendszeresen kimarad, a kiékelést nagyon sok helyen látom kimaradva, de a vakolást nem tudják kihagyni belőle. Ez egy viszonylag nehéz falazat, tehát például egy tetőtér beépítésnél meg kell nézni, hogy mi van alatta, ugyanis egy hosszanti vonalmenti terhelésként szóló gerendára, vagy akár béléstestre rárakni, nem feltétlenül ildomos, mert könnyen lehetnek repedések, de akár komolyabb statikai problémák.
GIPSZKARTON VÁLASZFAL
Sok helyre javaslom a gipszkarton válaszfalakat. Erre az építtetők/kőművesek szoktak felhördülni, hogy az mekkora sz*r.
Egy normálisan megépített gipszkarton fal, ami azt jelenti, hogy 2x2 réteg gipszkartonozás, fémprofillal és közötte akusztikus gyapottal. A létező legjobb hanggátlást adja szinte az összes válaszfal típus közül. Ami nagyon fontos (építéstechnológia), hogy megcsinálják a vázszerkezetet, egy oldalról bekartonozzák, utána jönnek a gépészek, villanyszerelők, berakják a csöveket, minden egyebet. Tehát nincsen szétvésve az egész szerkezet, hanem benne rejtőznek a csövek, amibe belekerül a hanggátló gyapot és a másik oldalról lefedik. Utána már csak glettelni és festeni kell. Ami fontos tényező, hogy még növelhető is a hanggátlás azzal, hogy egy, kettő, vagy akár négy réteget kicserélünk Acoustic gipszkartonra, ami sokkal nagyobb sűrűségű, ezáltal sokkal jobb a hanggátlása.
Mindig kérdésként merül fel, hogy a gipszkarton falra hogyan lehet rögzíteni. A kétrétegű gipszkartonozásnál a normál dübelnek a szakítószilárdsága az 30 kg, azaz az már egy elég jó a legtöbb esetben. Ha felsőszekrényt akarunk rögzíteni, mosdószekrényt, vagy bármi olyat, amiről tudjuk, hogy ott lesz és nehezebb lesz, akkor erősítő bordákat rakunk be arra az adott helyre, vagy pedig az alsó réteg gipszkartont kicseréljük 12 mm-es OSB-re. Rengeteg lehetőség van a kiváltásra, megerősítésre, a gipszkarton fallal kapunk egy könnyű szerkezetet, ami mégis nagyon jó hanggátlási tulajdonságokkal rendelkezik, nem reped állandóan szét.
SILKA
Ytong (XELLA) gyártmány, de Silka alnéven. Ez kifejezetten hanggátló mészhomok tégla, van belőle válaszfal is. Ami itt érdekes, hogy ezeknél az elemeknél van benne függőlegesen kettő darab lyuk, amibe a gégecső pont belefér. Ezeket hivatalosan úgy kellene felrakni, hogy a lukak egymás fölé essenek, ugyanis abba bele lehet húzni például a villanyszerelőnek a csövezését, azaz nem vési szét egy horonymarással vagy egyebekkel a hanggátló téglát.
SILKÁnál is vékony vakolat illene, ott is általában csak dryvit hálózás van, ami megint csak nem megfelelő. Azt tudni kell a az összes deklaráltan hanggátló hanggátló tégláról, hogy azok azért hanggátlóak, mert nagyobb a sűrűségük, ezáltal jóval nehezebbek, ezért statikailag tervezni kell az alattuk lévő födémet, vagy aljzatbetont, vagy bármi egyebet erre.
Tervezőként ezért fontos dolog, hogy előre kitaláljuk, hogy hová milyen típusú falat rakunk, mert ott bizony lehet, hogy a szerelőbetonban még két szál vasat oda kell rakatni nyomvonalba, ha tudjuk, hogy ott mondjuk hanggátló téglafal lesz.
A SILKA kerámia alternatívája lehet a Zajstop nevű tégla, amiben kőzetgyapot „töltet” van.
