Az energetikai tanúsítvány 2009 óta kötelező, az adott ingatlan bérbeadása és értékesítése esetén kell elkészíttetni. Ennek előírásai finomodtak az eltelt évek alatt, de a lényeg megmaradt.

Energetikai pályázatoknál a meglévő és a tervezett korszerűsített állapotot kell vele igazolni. A kettő közötti CO2 megtakarítás adja a pályázatokhoz az elbírálási sorrendet. Magyarul minél többet javul az épület ebben a tekintetben, annál előrébb kerülhet a pályázati elbírálási sorrendben.

Mi 2012 óta készítettünk energetikai tanúsítványokat, jó 10 éven át, közel 500 ingatlanra.
Van tehát tapasztalat abban, hogy mi-mit jelent a tanúsítványban, mire érdemes odafigyelni, és hogy mennyire nem ér semmit az egész.

Erős felütés, igaz? Nézzük meg bővebben, hogy miért is mondom ezt.

HOGYAN KÉSZÜL?

A megértéshez szükséges némi infó az energetikai tanúsítvány elkészítésének menetéről is.
Amikor kötelező tették, már nyakunkon volt az ingatlanválság, és sok mérnök kolléga lógatta a lábát munka nélkül. Kapóra jött tehát, hogy ők egy továbbképzés keretében jogosultságot szerezhettek energetikai tanúsítás készítésre.
Mondhatjuk ezt a szakma kisegítésének, tényleg sok kollégának segített túlélni azt a pár évet.

A tanúsító kimegy az ingatlanra, felméri a HŰLŐ felületeket, vagy ha van méretezett alaprajz, ezt ellenőrzi. SZEMREVÉTELEZÉSSEL átnézi az épületet, nem bont meg semmit, vagy a tapasztalat, vagy a látottak, vagy a tulajdonos által közölt infók alapján leírja, hogy melyik szerkezet milyen.

Tehát például, hogy a padlóban van 5 cm hőszigetelés. Vagy a hőszigetelt tetőben van 15 cm gyapot hőszigetelés. Az ablakokkal jobb a helyzet, hiszen ott ránézésre elég sok minden látszik az avatott szem számára. Milyen az üvegezés, milyen a tokszerkezet, stb.

Sokan hiszik azt, hogy a tanúsító hőkamerázni is fog. A fenéket! Semmiféle műszer nem kell, csak mérőszalag/lézeres távmérő és egy bármilyen eszköz, amivel fotót lehet készíteni.

Le kell fotózni a gépészeti dolgokat, ami alatt a fűtési berendezéseket és a használati melegvíz (HMV) készítés eszközeit kell érteni. Valamint hűtés, szellőztetés, napelem, napkollektor, stb kerül bele a kalapba.

A számítógép előtt a megfelelő épületfizikai programba az adatokat be kell vinni.
Össze kell rakni a rétegrendeket. Miből áll össze a külső fal, padló, tető, stb. Minden olyan felület, ami hűlő felületnek számít.

A felmérés/méretezett alaprajz alapján mindebből összeáll a ház virtuálisan. Mekkora felületű a fal, milyen tájolással, mennyi nyílászáróval? Mekkora a padló felülete, ebből mennyi a kerületi hőhíd?

Ezekből a program számol egy maxilmális hőveszteséget, ami kinti -15, benti 20 fokra van belőve. Ezzel lehet vitatkozni, de jogszabályban rögzítve vannak az előírások.

Az itt megjelenített hőveszteség kW-ban van megadva. Azaz a laikus ember számára az, hogy 7.62 kW, nem fog jelenteni semmit a fogyasztásra tekintettel.
Ez a maximális hőveszteség arra jó, hogy a fűtési berendezés méretezése jól belőhető legyen. Ha a fenti adatot vesszük figyelembe, ide például egy 9 kW-os hőszivattyú elegendő lenne a hőigény kiszolgálásához. (ennyire nem egyszerű a dolog azért…)

Ezek után ki kell választani a fűtési módot vagy módokat, valamint a HMV készítést is.
Mi Winwattot használtunk, jelenleg másik programot favorizálnak már a tanúsítók, mindegyikben egyszerű kattintásos kiválasztással zajlik az adatbevitel.

Az adatok alapján a képletek segítségével kijön egy adat. Ez a betűjel hivatott arra, hogy egyszerűen kifejezze az energetikai osztályát az ingatlannak, megmutassa azt, hogy mennyire korszerű vagy korszerűtlen.

A házszemléim során sokszor találkozom ezekkel a tanúsítványokkal, amikor csak legyintek, kapom a csodálkozó tekinteteket és kérdéseket.

MIK AZ ELLENTMONDÁSOK?

Ahogy fentebb írtam, az adatok jó részét az ingatlan tulajdonosa szolgáltatja, vagy a tervdokumentációból derül ki.

Mondanom sem kell, hogy sok esetben ezek messze állnak a valóságtól.

Egy hőszigetelt tető esetén be van írva például, hogy 15 cm üveggyapot hőszigeteléssel rendlekezik. Ezt a számítás felületfolytonosnak veszi, holott én látom a hőkamerával a szemle során, hogy erősen összeesett, hőhidas az egész. Azaz a tényleges hővesztesége jóval nagyobb, mint amit a program számolt.
Vagy egy nyílászáró esetén annak állapotától függően akár erősen szelelhet is az adott szerkezet, miközben ezt nem veszi figyelembe a számítás.
Nem beszélve arról, amikor konkrét hazugságok vannak beleírva a hőszigetelések vastagságát tekintve.

Szeretném azért megvédeni a kollégákat, mert ez nem (csak) az ő hibájuk. Egyrészről nem végezhetnek feltárásokat, másrészről az energetikai számítás úgynevezett EGYSZERŰSÍTETT módszerrel készül, ahol az említett hőhidasságokkal nem muszáj számolni. Harmadrészt pedig az energetikai tanúsítvány viszonylag kis összegbe kerül, ahol mérnökórával számolva már nem feltétlenül éri meg a minimálisan szükségesnél több időt eltölteni vele.

Tehát amikor a helyszínen átnézek egy épületet, azonnal látom az ellentmondásokat az energetikai tanúsítvány és a valóság között, hiszen hőkamerával, egyéb műszerekkel mérek, sokkal alaposabban, mint ami a tanúsítványhoz kellene.

LEHET BENNE CSALNI

Az energetikai tanúsítvány készítése során van lehetőség jobbra/rosszabbra kihozni a végét, egészen kis apró módosításokkal, amiket a programban lehet átírni.

A klíma, de még a vegyestüzelés (kandalló, kályha, kazán) is teljesen más súllyal rendelkezik, mint egy elektromos fűtés, amit jelentősen „büntet” a számítás.

Azaz ha van az épületben elektromos padlófűtés az egész alapterületen (100 m2), pluszban van a nappaliban (30 m2) egy klíma, akkor jobb beirni fűtésként 70 m2-re az elektromos fűtést, a maradékra pedig a klímát. Sokkal jobb energetikai osztályba kerül az ingatlan.
Innentől még egy kis módositás, fogjuk rá, hogy a klíma befűti a konyha terét (10 m2) is, akkor megint jobbá tehető az egész.

Központi fűtésnél lehet egy termosztátos vezérlést beirni, de lehet helyiségenkénti külön szabályozást is, mindegyiknek más a segédenergia igénye és egyebek. Kismértékben, de ez is befolyásolja a végső betűt.

A HMV készítéssel szintén lehet játszani, hogy van-e keringetés például.

Az ablakoknál argon vagy levegőtöltet? Értelemszerűen egy 20 éves ablaknál már egyik sincs a valóságban, de papíron jól mutat.

MIÉRT KELLENE CSALNI?

Ha ingatlan eladást nézünk, értelemszerűen a minél jobb energetikai osztály elérése a cél, hiszen akit érdekel, csak ezt nézi.

Ha energetikai pályázathoz kell a tanúsítvány, ott a minél rosszabb kiinduló állapot a lényeg.

Itt egy fontos dolgot megemlítenék: ha valaki pályázik és volt korábbi energetikai tanúsítvány az ingatlanról, az kitörölhetetlenül benne van a rendszerben. Nagyon kilóg a lóláb, ha egy korábbi "CC"-s osztályú ingatlan a pályázatban most mint "EE" szerepel például. Elő fogják venni a tanúsítót, és hamar a szőnyeg szélén találhatja magát.
(nekünk is voltak szúrópróbaszerű ellenőrzések az évek során, különösen a VEKOP-os pályázatoknál)

AKKOR MÉGIS MI ÉRTELME?

Nekem, aki sok száz energetikát készített, mégis tud segíteni az adott ingatlan energetikai tanúsítványa, hiszen tudom mit kell nézni.

Tételezzük fel azt az egyébként nem olyan ritka esetet, amikor stimmelnek a bevitt adatok.

Felejtsétek el a betűjelet!

Két dolgot kell kikeresni az energetikai számításban. Ehhez viszont nem elég az első oldal, ami szinesen-szagosan mutatja nagy büszkén az energetikai osztályba sorolást, hanem kell a több oldalas dokumentáció hozzá.

Itt ki kell keresni a „Fűtés éves nettó hőenergia igénye”-t. Ezt qF-el jelölik, és kWh/m2a a mértékegysége.

Ez az ingatlan hővesztesége m2-ként, évente. Itt ez 65,05 kWh/m2a.

Ki kell keresni a FŰTŐTT alapterületet (AN a betűjele), és a két számot összeszorozni.
Legyen az épület 162,25 m2-es, azaz 162,25 m2 x 65,05 kWh/m2a = 10.554 kWh/év.
Ennyi energia kellene az ingatlan kifűtéséhez éves szinten (plusz HMV).

Minden fűtési rendszernek van segédenergiaigénye, teljesítménytényezője, és egyebek. Ezekkel NAGYON lehet befolyásolni a végeredményt.

SZÁMÍTÁSI PÉLDÁK

Nézzünk meg pár példát (HMV készítés ugyanaz maradt mindháromnál):

1. példa
   fűtött téren belül elhelyezett kondenzációs kazán, kétcsöves radiátoros fűtés, egy központi szabályzóval, 55/45 fokos vízhőmérséklettel, fordulatszám szabályozású szivattyúval 10K lépcsővel

Ahogy látható, ezekkel a módosító tényezőkkel felugrott 81.87 kWh/m2a értékre az Ef érték, azaz a teljes épületre 162,25 x 81,87 = 13.283 kWh/év lett.

Az energetikai osztálya az épületnek „CC (korszerű)”

2. példa
elektromos fűtés, kétcsöves radiátoros fűtés, egy központi szabályzóval, 55/45 fokos vízhőmérséklettel, fordulatszám szabályozású szivattyúval 10K lépcsővel

Ahogy látható, ezekkel a módosító tényezőkkel felugrott 215,03 kWh/m2a értékre az Ef érték, azaz a teljes épületre 162,25 x 215,03 = 35.533 kWh/év lett.

Az energetikai osztálya az épületnek „GG (Átlagost megközelítő)”

3. példa
hőszivattyú H-tarifával, kétcsöves radiátoros fűtés, egy központi szabályzóval, 55/45 fokos vízhőmérséklettel, fordulatszám szabályozású szivattyúval 10K lépcsővel

Ahogy látható, ezekkel a módosító tényezőkkel leugrott 54,00 kWh/m2a értékre az Ef érték, azaz a teljes épületre 162,25 x 54,00 = 8.762 kWh/év lett.

Az energetikai osztálya az épületnek „CC (korszerű)”

-

Látható, hogy 3 eltérő fűtési móddal nagyon eltérő adatok jöttek ki, amik így egymás mellé rakva teljesen összezavarják az embert, hiszen ugyanaz az épület, ugyanazzal a szerkezettel, hőszigeteltséggel.

Ezt legfőképpen az energia előállítás módja befolyásolja, ott van egy szorzótényező.

Hogy zavarjam a káoszt, a HMV készítésnél hasonló nagyon eltérő adatok jönnek ki a különböző rendszerek esetén. A fenti ingatlan esetén tárolós kondenzációs gázkazánnal, keringetés nélkül pl 42,38 kWh/m2a érték jött ki, aminek változtatása jelentős kihatással van a betűjelre.

A VALÓSÁG

A fenti ingatlant ismerem egyébként, a tulajdonos jó ismerősöm, így volt adatom a tényleges fogyasztásról is, ami rezsihatár alatt maradt gázfogyasztásnál, azaz ~1700 m3/év, ami durva átszámítással 17.000 kWh/év.

Ebből vegyük le a HMV készitést, aminél szabad az alapterület 80 m2 feletti részét figyelembe venni (csökkentett HMV igény), azaz 82,25 x 42,38 = 3485 kWh/év.
(ez 2023. novembertől megszűnt, de a példában szereplő energetika még régebbi)

Fűtésre „marad” tehát 17.000 – 3485 = 13.515 kWh/év, ami elég jól megközelíti az 1. számú példában szereplő adatot.

Réges régi időkben, amikor már volt Winwattunk és tudtunk hőveszteséget számolni, egyszerű módszerekkel számoltunk fogyasztást, a készülékek hatásfokát figyelembe véve.

Mivel az épület jól hőszigetelt, itt a szorzószámunk 1.
Kondenzációs kazán éves hatásfoka (ellentétben a marketing anyagokkal) 90%, azaz a szorzószám 1.1
A fűtési rendszer radiátoros, 55/45 fokos vízzel, ahol a szorzószám (veszteség) 10%, azaz 1.1

10.554 x 1 x 1,1 x 1,1 = 12.770 kWh/év, ami ~1300 m3 gáz évente (csak fűtésre).

HMV-nél egy nagyobb családnál 0.7-1 m3 gáz megy el, ami ~300 m3/év.

KONKLÚZIÓ

Amennyiben az épületszerkezetek egyeznek a valósággal, a qF érték és a fűtött alapterület szorzatából kijön egy veszteségek nélküli éves hőigény.

Ezt érdemes a veszteségek miatt 20%-al felülprezentálni, így kijön egy olyan érték, ami normális, modern fűtés esetén jól közelíti a valóságot.

Hiszen ha a fenti példa szerint az elektromos fűtéses Qf-el számolunk, akkor 35.533 kWh x 70 Ft/kWh = ~2.5M Ft-os villanyszámlára kellene számítanunk az éves fűtésre, miközben ha a tényleges fűtési gázfogyasztást váltjuk át elektromosra, akkor ott a kazán hatásfoka 100%, ezért 12.770 kWh x 0,90 x 70 Ft/kWh = ~800.000 Ft/év.

Hőszivattyúval 2-es COP-vel számolva (radiátorok miatt) ez 12.770 x 0,90 / 2 = 5.750 kWh/év
Ami nappali árammal 400.000 Ft/év, H-tarifával 138.000 Ft/év.

Túl sok olyan dolog van egy energetikai tanúsítvány elkészítése során, amik elvihetik a számítást többféle irányba, gyökeresen más értékeket hozva ki a végére. Hogy ez lehet akár szándékos is, az már csak hab a tortán.
Nem megreformálni akarom a tanúsítvány rendszerét, mert ahhoz minden egyes ingatlannál alapos vizsgálat lenne szükséges, ahol megint sok banánhéjon lehet csúszkálni, jóval nagyobb összegért ráadásul.

Én már 15 évvel ezelőtt is azt mondtam, hogy tekintsük ezt egy újabb adónak, mert a legtöbb esetben nem ér semmit az egész.

A cikket kommentelni a facebook-csoportban lehet

--