Sok használt épületnél futok bele abba a problémába, hogy a hirdetésben közölt alapterületnek köze sincs a valósághoz. Ez persze nem csak nekem tűnik fel, a vevőjelöltek egy része is észreveszi, míg a többieknek én szólok, hogy valami nagyon nem stimmel.
Az ingatlanhirdetési portálokon a keresésben be lehet állítani, hogy a fajlagos m2 ár szerint rakja sorba a találatokat, azaz minél nagyobb alapterület társul az eladási árhoz, annál kisebb árat látunk. Mondjuk 80 millió a meghirdetett vételár, ha ehhez 100 m2 lakóterület társul, akkor 800.000 Ft-os fajlagos m2 árat mutat a kereső. De ha ez az ingatlan csak 79 m2-es a valóságban, akkor már 1 milliós m2 ár felett leszünk, ami nagyon másként jelentkezik a hirdetési keresésben.
Itt egy elég jó összefoglaló cikk arról, hogy mik a feltételek, mire lehet felhasználni az elnyert összeget.
Az elmúlt 12 évben több száz energetikai tanúsitványt készitettünk eladáshoz, de sok készült a korábbi energiahatékonyságot célzó lakossági programokhoz (VEKOP) is, de MÁR NEM FOGLALKOZUNK energetikai tanúsitvány készitéssel.
Mivel tervezési munkáim vannak, és sok kérdés eldöntéséhez kell hőigényt/energetikát számolni, rendelkezem a szükséges programokkal, az itt szereplő példák is ezzel készültek.
Minden épület más és más. Az energetikai tanúsitvány egy komplex dolog, bár ahogy leirtam korábban, nem ér semmit valójában. Ettől függetlenül az ilyen pályázatok elbirálásához kell egy kiinduló állapot-tanúsitvány az épület jelenlegi állapotáról, valamint egy olyan, ami a tervezett korszerűsitések utáni állapotot mutatja be.
Jelenlegi tudásunk szerint épületenként MINIMUM 30% fajlagos primer energia megtakarítást kell elérni.
Az energetikai tanúsítvány 2009 óta kötelező, az adott ingatlan bérbeadása és értékesítése esetén kell elkészíttetni. Ennek előírásai finomodtak az eltelt évek alatt, de a lényeg megmaradt.
Energetikai pályázatoknál a meglévő és a tervezett korszerűsített állapotot kell vele igazolni. A kettő közötti CO2 megtakarítás adja a pályázatokhoz az elbírálási sorrendet. Magyarul minél többet javul az épület ebben a tekintetben, annál előrébb kerülhet a pályázati elbírálási sorrendben.
Mi 2012 óta készítettünk energetikai tanúsítványokat, jó 10 éven át, közel 500 ingatlanra. Van tehát tapasztalat abban, hogy mi-mit jelent a tanúsítványban, mire érdemes odafigyelni, és hogy mennyire nem ér semmit az egész.
Erős felütés, igaz? Nézzük meg bővebben, hogy miért is mondom ezt.
Egy építész számára a látásának elvesztése komoly próbatétel. Igen, aláírtam a nyilatkozatot a műtét előtt (5 perccel), hogy tudomásul veszem ennek kockázatát, de azért ez a több hónapos harc a szememért meglehetősen hosszúnak tűnt/tűnik.
Remélem tényleg sikerült visszanyerni a látásom felett a kontrollt, és visszatérhetek rendesen a munkámhoz.
Vár több száz mail, több tucat messenger üzenet, viszont bővült a csapat, többen lettünk, hogy az adminisztrációs dolgokkal utolérjem magamat és a későbbiekben ne legyenek elmaradások.
Addig is egy kis feelgood zenét ajánlok, amit rólam írt és generált az AI.
2021 és 2022ben nagy sikert aratott az otthonfelújítási támogatás, ahol viszonylag kevés megkötés mellett 3 millió Ft-ot visszaadott az állam, ha az az ingatlan korszerűsítésére lett elköltve, és számlákkal igazolva.
2024 februárjában jött a hír, hogy idén is lesz otthonfelújítási támogatás, amit egyébként már tavaly is rebesgettek. Három helyett ötmilliós összegről szóltak a kósza hírek, ami aztán váratott magára.
Az építőipar eléggé a béka segge alatt van, panaszkodnak a kivitelezők, a tüzépek, hogy nincs megrendelés, nem látják miből lesz a második félévben munka/fizetés az embereknek.
Ebbe a környezetbe dobta be a kormány az otthonfelújítási támogatást, mondván, hogy majd a második félévtől várható, "a részletek kidolgozás alatt" vannak. Ennek következtében aztán az emberek kivárnak, halasztják a felújítást és korszerűsítést, tátott szájjal várva a sült galambot. Nem beszélve arról, hogy az eladó ingatlanok árán ez megint lökött egyet, hiszen az eladók egy része már most rárakta ezt az összeget a meghirdetett vételárra.
MI AZ IGAZSÁG?
Az állami kassza kong az ürességtől, EU-s pénzek nem jönnek. Teljesen esélytelen bármilyen nem-visszatéritendő támogatásra várni... Nagyon maximum kamattámogatott hitel várható, afféle zöldhitelként, amit az épület energetikai korszerűsítéséhez kötnek. De mivel ez hitel, a banki feltételeknek meg kell felelni, tehát hitelképesség, fedezet és egyebek kelleni fognak, ami mindjárt drasztikusan lecsökkenti a kedvezményezetti kört.
Ez természetesen a magánvéleményem, de nagyon meg lennék lepve, ha bármilyen nem-visszatéritendő támogatást kihoznának idénre, de még a 2025ben sem bízok.
Rengeteg helyen látni infrafólia, infrapanel, elektromos radiátoros hirdetéseket, amikben az ígérik, hogy ENERGIATAKARÉKOS fűtésed lehet, dobd ki a meglévő gázkazánt vagy egyebet.
Sajnos sokan el is hiszik ezeket a hangzatos reklámokat és bedőlnek a kamunak. Mert az.
Józan paraszti ésszel is rájöhetne bárki erre, de egyrészt nem gondolkodunk, másrészről pedig azok, akik tényleg értenek hozzá, el vannak nyomva a hangzatos és sokszor erőszakos marketing által.
A távszemle egy nemrég élesített szolgáltatásom, a lényege, hogy az átküldött hirdetés, pontos cím és egyéb adatok birtokában átnézek mindent, amit tudok és előszűröm az ingatlant. Sok esetben már itt eldől, érdemes-e kimenni helyszíni szemlére vagy sem.
Az előszűrésnek van költsége, mert 20-30 percem elmegy azzal, hogy átnézek mindent, megírom az észrevételeimet. De nem mindegy, hogy ez 5.000 Ft, vagy a helyszínen 80.000 Ft (szemle+kiszállás), ahogy a tárgyi ingatlannál lett volna.
Nem fogok képeket berakni az ingatlanról, mert "forró krumpli", ezért semmi olyat nem szeretnék, ami alapján beazonosítható lenne. Higyjétek el ezek nélkül, tanulságos lesz.
