Megint jelentősen változtak a családi házakat érintő jogszabályok, nézzük hogyan történik ez alapján egy új családi ház építése, amennyiben magánszemély az ingatlan tulajdonosa, és saját lakhatási célra építene. A meglévő épület bővítése is ebbe a kategóriába tartozik, ugyanazokkal a szabályokkal.

(a leírás a 2019. október 24.-i változásokat mutatja be. Ha lesz újabb módositás, jelezni fogom)

Hallottam már pletykákat a változásokról, de őszintén szólva januárra vártuk ezeket (bár a bevezetést október 15-re suttogták eddig is...)

Az Index rövid híre (és már belsős infók) alapján a változások:

- nem lesz kötelező az e-épitési napló vezetése saját építkezés esetén

- eltéréseket nem kell külön bejelenteni

- nem lesz kötelező a tervezői művezetés, és a tervezői- illetve kivitelezői felelősségbiztosítás

Kezdjük hátulról

Rengeteg tévhit kering a köznyelvben a tetőfedő anyagokról, próbálok párat eloszlatni, illetve tisztába tenni. A négy legnépszerűbb tetőfedő anyagot vesszük górcső alá: cserepes lemez, bitumenes zsindely, korcolt lemez, cserép. A többi termék lényegesen ritkábban jelenik meg a tetőfedések között, mint alternatíva, talán majd egyszer ezekre is sort kerítek.

Balaton déli partjára hívtak, egyszerre rögtön három ingatlan megtekintésére. Nagyobb távolság esetén szoktam javasolni ezt a megoldást, mert anyagilag jobb, ha egy kiszállás költsége oszlik el több ingatlanra.

1. ház

Szokás szerint a külsővel kezdtem, a lábazat felett végig el volt színeződve a kőporos vakolat, ami a fali vízszigetelés hiányára utalt. Az épület több részből állt, ezek közül a leghátsó gyakorlatilag életveszélyes, azonnali bontást kíván. 

Az elbontandó épületrész előtti szakasz melléképület szintén, alatta szép borospincével. A pincével semmi gond nem volt, a felette lévő épület fa födémszerkezete megerősítést igényel, de az nem olyan vészes. 

Gyakran előfordul, hogy örökölt ingatlan állapotfelméréséhez hívnak. Itt már konkrét elképzelések voltak, milyen irányban és hogyan szeretnék bővíteni az épületet, így erre készültem. Valamint volt egy jól látható repedés a saroknál, ami statikai aggályokat vetett fel.

Az épület elhanyagolt állapotban volt, de ez nem okozott problémát, bele tudom látni a felújított állapotot. Meg a húszezresek garmadáját... és itt a probléma.

Az örökös ebben a házban nőtt fel, itt töltötte a gyerekkorát, erősen kötődik az ingatlanhoz. A beszélgetés során kiderült, hogy ez a vidéki fekvés, valamint a kisvároson belüli elhelyezkedése sem ideális az életvitelükhöz. Mégis azt tervezték, hogy nappalival bővítik az épületet (~30 m2), valamint a ház teljes felújításra kerülne, belső átalakításokkal, tetőtérben két szobával.

Idén már a sokadik alkalommal futok bele olyan kőművesekbe, akik a homlokzati hőszigetelésnél légrést akarnak hagyni a fal és a "hungarocell" között. Mondván, hogy így lélegzik a fal, és nem lesz belül penész.

Mindezt olyan meggyőződéssel mondják a tulajdonosoknak ("én már 20 éve így csinálom"), hogy teljesen megzavarják őket.

Mi az igazság?

Kevés kivételtől eltekintve (vályog, vert fal, tufa jellegű falazatok; ezekre később visszatérek) a falazatokon keresztül csak a benti pára 2-3%-a távozik, tehát elenyésző a dolog. 

A tévhitet az táplálja, hogy egy épület energetikai korszerűsítése során általában kicserélésre kerülnek a régi nyílászárók is, amelyek korábban nem zártak túl jól, emiatt folytonos volt a légcsere az épületben (filtráció). A mai leggagyibb nyílászárók, vagy a régiek bemarásos gumitömítéses felújítása gyakorlatilag lenullázza a légcserét, emiatt hamar elhasználódik odabent a levegő, és a párásabb helyiségekben a pára is kicsapódhat.