Kaláka jelentése: közösen végzett munka (főképp a házépítésben).

Tekintsük át, hogyan zajlott ez a múltban, majd azt, hogy mi változott mostanra.

PAPÍR ALAPÚ ÉPÍTÉSI NAPLÓ

Az elektronikus építési napló (e-napló) előtti időszakban (2013 előtt) az építési napló papír alapú volt. A nyomtatványboltban lehetett kapni erre egy olyan "füzetet", aminek a lapjai sorszámozottak, és indigósan duplikálta a beírt szöveget. Azaz ki lehetett tépni az eredeti példányt, a másolata a naplóban maradt. Az első lapokon űrlapszerűen ki lehetett (kellett) tölteni az építési adatokat, úgy mint engedély száma, építtetők neve, vállalkozók felsorolása, felelős műszaki vezetők, és mindenki elérhetőségét, stb.

A papír alapú naplót az építési területen kellett tartani, a hatóság első dolga volt ezt elkérni helyszíni ellenőrzés során.

Ebben vezetni kellett az aktuális dátumhoz beírva az időjárási körülményeket, hőmérsékleteket, létszámot, és a napi munkára vonatkozó leírást.

Ezt a naplót a művezető írogatta általában, kisebb vállalkozásnál a kőműves. Az építtető, illetve az általa megbízott műszaki ellenőr, vagy a tervező is tudott beírni a naplóba, abban válaszolva a kérdéses műszaki problémákra, illetve szükség esetén utasítani a kivitelezőt a tervek, műszaki irányelvek betartására.

Előnyei:

• a napló sorszámozása, és indigóssága révén az építési folyamat végig követhető volt
• elszámolási vita és pereskedés esetén A NORMÁLISAN VEZETETT építési napló döntő lehetett
• ha megőrízték, évekkel később az ingatlan értékesítésénél is sokat jelentett

Hátrányai:

• családi ház léptékben ritkán volt rendesen vezetve, pláne a szakági munkáknál (villanyszerelés, gépészet, stb)
• ritka alkalom volt, amikor a hatóság váratlanul megjelent a helyszínen ellenőrizni. Ha mégis ez történt, akkor "elnézést, az építési naplót véletlenül beraktuk tegnap az autóba, és otthon maradt"... a hatóság 8 napon belül kérte a bemutatását. Tudjátok mennyi idő volt megírni egy 100 milliós beruházáshoz 2002-ben, internet nélkül megírni utólagosan egy komplett naplót? Egy éjszaka, két ember, pár üveg sör.
• nem lehetett, illetve bonyolult volt fényképeket csatolni 
• kézzel, zömében folyóírással történt a kitöltése. Sokszor volt mit bogarászni, hogy vajon mire gondolhatott a költő...
• oda kellett figyelni, hogy az indigós részen rendesen látszódjon a szöveg. Erre sajnos kevesen figyeltek, vagy csak utólag tűnt fel, hogy nagyon halvány az átütés
• könnyen el lehetett tüntetni, könnyen elkeveredett, elkoszolódott

Az akkori használatbavételi engedélyhez ennek a naplónak az összesítő lapja kellett csupán, amit a felelős műszaki vezető, vagy a tervező töltött ki.

A nagyon naivak kedvéért: ennek a nyilatkozatnak a kitöltéséért fizettél egy rekesz sört egy felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező személynek, aki aláírta. FMV-jogosultsága a kőműveseknek is van, a szakmai bizonyítvánnyal kiváltható.

Családi háznál a nyilatkozaton kívül semmit nem kértek a használatbavételi engedélyhez, ami az építkezéshez kapcsolódott volna. (közműnyilatkozatok, kémény átadás-átvétel kellett, de az más tészta)

El is érkeztünk a kalákázáshoz.

(forrás)

A papír alapú naplóba nem kellett beírni a saját munkavégzést, gyakorlatilag megbeszélted a vállalkozóval, hogy mit csinál ő, mit csináltok ti. A kutya nem nézte, hogy könyvtár-büfés diplomával tetőt ácsol valaki magának. Természetesen a felelős műszaki vezetők vagy tervezők FELELŐSEBB része azért ilyen munkavégzéseknél segített szakmai iránymutatásokkal, illetve azok és a tervek betartatásával kontrollálni a dolgot, de ez is ritkán valósult meg.

Akik követik a munkásságomat, tudják, hogy egyik főtevékenységem a használt ingatlanok vásárlása előtti szakmai szemrevételezés, véleményezés. Minden második háznál hallom, hogy "ezt én/apám/nagyapám építette a saját kezével". Nem azt akarom mondani, hogy ez mind rossz, csak azt, hogy ez volt akkoriban az általános.

Kisebb településeken teljesen általános volt összetrombitálni a rokonságot/barátokat egy építkezésre. Hiszen következő évben menni kellett kalákázni a másiknak. Asszonyok hordták a kaját, meg a sört, a férfiak meg ittak... meg néha dolgoztak.

E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ

Jó nagy port kavart, amikor bevezetésre került.

(forrás)

Általában az építtető ügyfélkapujával került megnyitásra, vagy meghatalmazással a tervező, esetenként a generálkivitelező által.

Minden nap éjfélig lehetett az aznapi bejegyzést beírni, illetve nagyon bonyolult informatikai módszerrel utólagosan még 3 napig engedte visszamenőleg.

A bejegyzés tartalma ugyanaz volt, mint a papír alapú naplónál, azzal kiegészítve, hogy lehetett fényképeket csatolni. Ezek a bejegyzések utólagosan nem voltak törölhetők, illetve módosíthatók.

Az e-naplóra az építésfelügyelet, a NAV, a munkafelügyelet is rálátott a távolból, tehát napi szinten követhették az eseményeket. Ez jelentősen fehérítette az építőipart.

Vitás eseteknél az e-napló pláne jól jött, hiszen a kormányzati informatikai háttérnek köszönhetően hitelesnek számított, természetesen itt is csak rendes naplóvezetés esetén. Bármelyik fázisban egy gombnyomással le lehetett kérni belőle PDF-kivonatot.

Előnyei:

• űrlapszerűen kellett töltögetni, pár perc elég volt egy napi jelentéshez
• fényképeket, rajzokat lehetett a napi jelentéshez csatolni
• nem lehetett a bejegyzéseket utólag módosítani, törölni
• folyamatosan fejlesztették a felületet, az informatikai hátteret
• segített kiszűrni a kóklerek egy részét, mert eleve nem tudtak e-naplós munkát vállalni
• fehérítette az építőipart
• a vállalkozók részéről megkövetelt szerződést, kivitelezői felelősségbiztosítást, és FMV-t
• a végén egy rendezett formátumú "gépkönyve" lett az épületnek
• pereskedésnél és elszámolási vitákban döntő szerepe volt
• komolyabb vita esetén (amik bejegyzésként a naplóba kerültek) az építésfelügyelet azonnal ugrott, és helyszíni ellenőrzést tartott

Hátrányai:

• rendkívül nehézkes kezelhetőség, különösen a kezdetekben
• összetett és bonyolult napló indítás, az építtetők segítség nélkül nem tudták kezelni
• építtető vagy tervező változása/halála esetén nem megoldott folytatás
• folyamatos informatikai fejlesztéseknek köszönhetően állandóan változó menüpontok
• a frissítéseknél gyakran előfordult, hogy 1-2 napra teljesen lehalt a rendszer
• minden nap éjfélig a napi bejegyzéseket meg kellett tenni
• jelentős többletköltséggel járt a vállalkozók részére (FMV, felelősségbiztosítás, napló vezetés)

A használatbavételi engedélyhez kellett a napló, alnaplók lezárása, amihez kellett az adott vállalkozó FMV-jének a nyilatkozata. Azaz a vállalkozók saját munkájukat is ellenőriztették egy felelős műszaki vezetővel. A munkaterületeket vissza kellett adni az építtető részére.

Ha volt az építtető részéről műszaki ellenőr megbízva, akkor ő is megtette a maga nyilatkozatát (ha nem volt, akkor a generálkivitelező FMV-je), mely az e-napló felületen is megjelent természetesen.

A hatóság átnézte a naplót, és ha talált hiányosságokat, akkor kérte azok azonnali pótlását, vagy elutasította a használatbavételi kérelmet.

Nem nyálazták át a naplót minden bejegyzésben, csupán megnézték, hogy a munkafolyamatok közül minden beírásra került-e. Tehát pl villanyszerelés, vagy gépészet, vagy hőszigetelés.

Ebből következően ha valaki ezt sajátkezűleg vagy kalákában végezte, annak is szerepelnie kellett a naplóban, hiszen a vállalkozó hülye lett volna beírni saját naplójába, mert akkor egyrészről elszámolásilag hozzá tartozik, másrészről felelősséget is ő vállal érte. (Természetesen volt az a pénz...)

2018. augusztusáig volt egy olyan lehetőség az e-naplóban, hogy "saját munkavégzés". Ez azt jelentette, hogy az építtető vagy közeli hozzátartozója rendelkezett szakmai bizonyítvánnyal, az FMV és felelősségbiztosítás nélkül végezhette ezeket a munkákat. Hangsúlyozom: amihez igazolt végzettsége volt!

Ezt mondhatjuk egy korlátozott kalákázásnak, de sokat segített.

Aztán eléggé érthetetlen okokból ezt a lehetőséget megszüntették, és utána semmiféle lehetőség nem volt hivatalosan a saját/kalákás munkavégzésre a saját háznál, ami  eléggé nonszensz.

„Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.”

Azaz a kivitelező szerződésébe bele kellett írni a saját munkavégzést, és az ő felügyelete mellett ez végezhető volt. Bürokratikus marhaság, mivel igen kevés vállalkozó engedte ezt meg, vagy igen vaskos összegért. Hiszen a szakmai felügyelet azt is jelenti, hogy a garancia őt terheli miatta.

Elérkeztünk napjainkhoz, azaz a 2019. október 24.-e utánhoz

Finoman fogalmazva jött a jogszabály, és felrúgta az egészet, az építtető nyakába zúditva mindent.

Nem kötelező e-naplót vezetni saját lakhatásra épülő épületnél. A többinél, illetve a már korábban megkezdetteknél továbbra is kell a már leírtak szerint vezetni a naplót.

Most az a helyzet, hogy megint visszaugrottunk a "dicső múltba", kihagyva az elmúlt 15-20 év mindennemű előírásait és fejlesztéseit.

Ugyanazt kell beadni az egyszerűsitett bejelentéshez terv szinten, mint 20 éve! Egy rémálom az egész...

Mi kell a használatbavételi engedélyhez? Csak egy kivitelezői nyilatkozat! Most már nem egy rekesz sör, de 50-80e Ft ennek kb a díja a sarki kocsmában.

A jogszabály úgy szól saját munkavégzés esetén, hogy azt csak kivitelező engedélyével és felügyeletével végezheti az építtető vagy közeli hozzátartozója, HA VAN szakmai végzettsége hozzá.

De ha nincs naplózási kötelezettség, akkor ki és hogyan ellenőrzi azt, hogy ki és hogyan épittete valójában az épületet?

Viszont rengeteg házat látok, ami kalákában épült. Ezek között is sok a jó szerkezetileg. De borzasztóan hőhidasak, és tele vannak olyan kompromisszumokkal, amik az építés közben felmerülő problémák nem átgondolt megoldásából fakadnak.

Kapott a szakmaiság még két pofont:

1. Megszűnt a kötelező tervezői művezetés is. Pedig ez egy elég fontos dolog volt, mindkét oldalról. Az építészek szagoltak legalább egy kis puskaport, az építtető pedig némileg ellenőrizve/segitve volt.

Ezért mondjuk annyira nem zokogok, mert a mostani előírások szerinti részletezettségű tervek alapján művezetni lehetetlen feladat lenne.

2. Bárminemű módosítás történik az épületen, azt elég utólag ledokumentálni. Az a lényeg, hogy a (nem létező) hatósági helyszíni ellenőrzések során a már módosított tervek ott legyenek.

Épp ma magyaráztam az egyik ügyfelemnek, hogy megtervezzük a házat, beviszem főépítészi véleményezésre, ahol megkapjuk a településképi véleményezést. Aztán mi van, ha másmilyen tetővel, kicsit nagyobbat, más ablakkal építjük? Teljesen más lesz az utcakép, de ugyebár nem kell újra jóváhagyatni a módosításokat a jogszabály szerint. Amikor használatbavételihez érünk, akkor meg majd mehet a vita, hogy ki-mit enged. Mert a másik verzió, hogy a komplett kész házon kell módosításokat végezni, vagy esetleg bontani. Mondtam már, hogy a településképi véleményt a helyi polgármester írja alá? Meg fogja szerintetek fingatni a saját választóit ilyen esetben? Naugye...

---

A fenti sorok ellenére nincs bajom a kalákával, bizonyos fokig.

Én azt vallom, hogy tartószerkezetileg készítse szakember, építtető által megbízott külsős szakember (tervező vagy műszaki ellenőr) ellenőrzése mellett az épületet. Itt a kalákázás kimerülhet abban, hogy a segédmunkát megkönnyítik. Pl cserepek adogatása, anyagmozgatás.

Hogy utána hogyan és mivel ba...a el a saját házát a tulajdonos, az már az ő baja. Értelemszerűen a villannyal és gázzal nem játszunk, de a burkolás, festés, járda, de még a gipszkartonozás, sőt a válaszfalak is olyan dolog, aminél saját munkával milliókat lehet spórolni, és egyáltalán nem biztos, hogy a minősége rosszabb lesz, mint egyes "szakemberek" által végzett munka.

Hogy mi várható?

Véleményem szerint 2020 tavasza környékén vissza fogják rakni az e-napló kötelezettséget, viszont a korábbi saját munkavégzés lehetőségével. Legalábbis ez lenne az, amit szakmailag korrekt megoldásnak tartanék.

Most jöhettek azzal, hogy nem kötelező a naplózás, de most is választható opció. Igen.

De gondoljuk át kicsit a dolgot:

- találsz olyan kivitelezőt 1 év múlva, aki inkább enaplózik nálad, amikor máshol enélkül is lenne munkája? Pláne ha megszünteti a kivitelezői felelősségbiztosítását, és az emberei egy részét is áttolja a szürke/feketegazdaságba

- kifizeted a több százezres különbözetet? E-naplónál kell minden vállalkozónak FMV, és felelősségbiztosítás, valamint sok esetben más embernek fizetnek a naplóvezetésért. Ezek nagyon súlyos százezrek, bőven ütik a milliót egy családi ház esetén

- ha van a családban vagy baráti társaságban szakember, vagy csak ügyeskezű ember, akkor az ő "ingyenmunkáját" megint bukod

Ismét született hát egy teljesen átgondolatlan, minden szakmai szempontot és előrelátást nélkülöző jogszabálymódosítás, ami borzasztóan káros.

UPDATE 2019.12.30.: Amennyiben hitelt veszel fel az építkezéshez, kötelező az e-napló vezetése.

UPDATE: 2020.03.11: E-napló körüli jelenlegi helyzetről itt írtam.

 ----