Korunk egyik vívmánya a dráguló energiaáraknak (is) köszönhetően az épületek egyre fokozottabb hőszigeteltsége, légtömörsége.

A régi nyílászárók nem zártak megfelelően, ennek köszönhetően ezeken a réseken keresztül a levegőmozgás biztosított volt a lakótérben. A levegőcsere a penészedés (többnyire) akadályozta, túlzott párát eltüntette, és nem utolsó sorban friss, oxigéndús levegőt biztosított az épületben élőknek. Mindezt kontroll nélkül, szeles időben függönymozgással, "égetős" szomszéd esetén fütszaggal, és természetesen a kinti hőmérséklet bejutásával.

Az ezredforuló körül már szinte mindenhol olyan ablakokat építettek be az épületekbe, melyeknél a szerkezeti légrés megszűnt, köszönhetően a különböző gumitömítéseknek, összetett profiloknak. Ekkor még a legtöbb helyen beépített ablakok beépítése nem sikerült légtömörre, tehát a légmozgás (filtráció) nem szűnt meg teljesen. Idővel aztán a nyílászárók légtömörsége még profibb lett, és az egyszerűbb beépítésnél is beszélhetünk bizonyos légtömörségről. Ez utóbbit a külső homlokzati hőszigetelés befordításával, és ún. RAL-beépítésnek köszönhetően a tényleges (akár méréssel igazolt) légtömörséget is elérhetjük.

TÉVHIT:

Sokan azért nem raknak műanyag nyílászárót az épületbe, mert hogy a fa jobban szellőzik. Ez józan ésszel belátható, hogy abszurd állítás, mivel a légtömörség nem a tokszerkezeten keresztül történik, hanem a tok-szárny illesztésnél, ahol viszont a fa ablakok ugyanúgy tömítettek, mint a műanyag vagy akár alu társaik.

I. Energetika

A légtömörség energetikailag nagyon fontos, sokkal több energia vész el a kontrollálatlan légcserének köszönhetően, mint legtöbben hinnék.

Energetikai számitásoknál az általános "beállitás" az, hogy a légcsere mennyiségét 0,5 1/h-ra állitjuk be a programban, ami azt jelenti, hogy minden második órában kicserélődik a benti levegő. A másik módszer, hogy 30 m3/fő/óra légcserével számolunk.

A referencia épület téli maximális hőigénye 0,5 1/h-ás légcsereszámmal számolva 5350 W, ami kb 8165 kWh/év fűtési energiafogyasztást jelent (~134.000 Ft/év gázfűtéssel).

Vegyünk egy lehetetlen esetet, csökkentsük le a légcsereszámot nullára. Ebben az esetben 3159 W-os maximális hőigényt kapunk, ami csaknem 40%-ot jelent fűtési költségben is. 

Mivel azonban a legjobb rendszerek is "csak" 95%-os hővisszanyerést ígérnek, ezért azt szoktuk mondani, hogy 20-25%-os fűtési megtakarítással lehet számolni egy központi szellőztetőrendszer beépítésével.

II. Mi van, ha nem szellőztetünk eleget?

1. Amennyiben páradús életmódot élünk (sok a növény a házban, vagy sok a mosás/teregetés, vagy mindenki gőzfürdőt csinál zuhanyzáskor a fél lakásból, stb) fokozott problémát jelentenek a hőhidak. Ezeken a részeken a benti feldúsult pára azonnal kicsapódik, és megjelenik a penész. 

2. Éjszaka során egy alvó ember elhasználja a levegőt a szobából, és nem kell ahhoz babot ennie előző nap, hogy a levegő áporodott legyen. Ez élettanilag annyit jelent, hogy fáradtabban ébred reggel, nem tudja magát kialudni rendesen. Higyjétek el, a lefekvés előtti szellőztetéses friss levegő csere csak ideig-óráig elég.

Vegyük a referencia épület szülői hálószobáját, ami 12,41 m2-es, és tegyük fel, hogy a belmagassága 270 cm. Ez 33,50 m3-nyi levegőt jelent. A szakirodalom szerint egy felnőtt ember friss levegő igénye 30 m3 óránként. Azaz egy 6 órás alvás idejére két főnek a szoba levegője semmiképpen nem mondható elégségesnek.

Ezt saját tapasztalataim is igazolják, reggelre a szobában a levegő elhasznált a nappaliéhoz képest, függetlenül attól, hogy csak a gyerek alszik ott, vagy párommal ketten, vagy mindhárman.

III. Hogyan tudunk szellőztetni?

Vegyük sorra a lehetőségeket, legrosszabbtól a legjobbig, előnyökkel-hátrányokkal.

1. Hagyományos módon, nyitogatjuk az ablakot.

⊕ akkor van légcsere, amikor mi akarjuk, nagyon megerőszakolva ráfogható, hogy ez szabályozott

⊗ beengedjük a kinti hőmérsékletű levegőt

⊗ nem tudjuk kontrollálni a benti páratartalmat

⊗ beengedjük a pollent és a port, szagokat

⊗ kereszthuzatot kell csinálni, és figyelni arra, hogy csak a levegő cseréje történjen meg, a hőtároló tömeget ne hűtsük át. Magyarul időjárási körülményektől függően változik a szellőztetés hossza

⊗ ha nyitva felejtjük az ablakot télen, "jót" tesz a fűtési számlánknak

⊗ napi 3x szükséges szellőztetni, ami azonban korántsem elég, és még sokszor ez is nehézségekbe ütközik

⊗ a kinti zajt nem tudjuk kizárni

Ára: izomenergiával működik, napi 1 szelet Sport csoki

Energetika: pazarló

2. Ablakba épített résszellőzők

Ezekből többféle van, a legújabb ablakok vasalatai rendelkeznek résszellőző funkcióval, amit használva gyakorlatilag rést nyitunk az ablaktok-szárny között, megszüntetve a tömítettséget.

A másik népszerű ilyen termék az Aeroco résszellőző, melyből létezik különböző légáteresztésű, olyan is, amelyik páramennyiségre nyit-zár, tehát látszólag képes kielégíteni a szellőztetési igényt.

⊕ a légcsere folyamatos, viszont nem lehet kontrollálni (kivéve páratartalom miatti szabályozós aerocot, de az inkább szól a páratartalom szinten tartásáról, mint a friss levegő pótlásról)

⊕ utólag is beépíthetők a résszellőzők

⊗ beengedjük a kinti hőmérsékletű levegőt

⊗ nem tudjuk kontrollálni a benti páratartalmat (kivéve páratartalom szabályozós aerocot)

⊗ beengedjük a pollent és a port, szagokat (aerocoban létezik erre különböző szűrős megoldás)

 ⊗ a kinti zajt nem tudjuk kizárni

⊗ a résszellőzők hamar el tudnak tömődni, és bár a jobb fajták könnyen tisztithatók, de akkor is macera

⊗ esztétikailag a résszellőzők nem szépek, valamint a sok százezres/milliós ablakok tokszerkezetének roncsolásával jár a beépítésük

Ára: a jobb nyílászárók már alapból tudják a vasalatos résszellőzőt, az Aeroco résszellőzők ~20.000 Ft/db áron elérhetők

Energetika: pazarló, de már szabályozhatóbb

3. Helyiségenkénti szellőztetők

Már jópár éve vannak a piacon különböző márkák, jópár általam tervezett házba kerültek beépítésre, és üzemelnek nagyjából gond nélkül.

Ezek egy adott helyiség szellőztetését képesek ellátni, a modernebbek hővisszanyerővel is el vannak látva, 70-80%-os hővisszanyerést ígérve. Lényegében egy fali ventillátorról van szó, mely egy ideig kifelé szívja a levegőt (eközben a beépített hőcserélő felmelegszik), majd befelé fújja, a felmelegített hőcserélőn keresztül.

⊕ a légcsere szabályozható, akár páratartalomra, akár időzitővel kapcsolgatva, valamint a különböző teljesitményeket is be lehet állítani helyiségenként más és más légcserével

⊕ a kinti levegőt előmelegíti a hőcserélő. Ha veszünk egy valósnak ható 60%-os hővisszanyerési hatásfokot, akkor kinti -10 foknál a bejövő levegő hőmérséklete kb +10 fokos lesz

⊕ a jobb készülékek rendelkeznek különböző szűrőkkel, így a port mindenképpen kiszűrik (pollent és szagokat nem)

⊕ szabályozható páratartalom

⊕ utólag, meglévő lakóépületeknél is használható, csak áramellátás kell neki

⊕ a kinti zajt kevésbé engedi be, mint egy nyitott ablak

⊗ a pollent és szagokat nem szűrik ki (mivel nem ismerek minden típust, elképzelhető, hogy a drágább árkategóriában találni olyat, amelyik rendelkezik ilyennel)

⊗ a ventillátornak van zaja, ami zavaró tud lenni

⊗ esztétikailag a homlokzaton megjelenik egy szellőző, belül pedig egy elszivó-ventillátor doboz

⊗ nyitott égésterű kazán és kandalló/kályha esetén figyelni kell a használatakor

⊗ levegőszárító hatása lehet, ami ott jelent gondot, ahol a páratartalom amúgy is kevés (felületfűtéssel rendelkező házak)

Ára: ~100.000 Ft/db + kiépítés / db

Energetika: kontrollálható, és mondható energiahatékonynak is

3. Központi, hővisszanyerős szellőztetőrendszer

Németországban enélkül már nem lehet új lakóházat építeni, így pár év múlva várhatóan nálunk is kötelező felszerelése lesz az akkor épülő családi házaknak.

Van egy központi gép, amiből polip módjára ágaznak el a légtechnikai csövek (leegyszerűsítve), és a vizes helyiségekből + konyhából elszívja a levegőt, a szobákba-nappaliba pedig befújja egyigejűleg, így öblitve át az egész épületet. A légtechnikai csöveknek, elosztódobozoknak és a központi gépnek van helyigénye, így mindenképpen már a tervezési fázisban erre gondolni kell.

⊕ a légcsere szabályozható, akár páratartalomra, akár időzitővel kapcsolgatva, valamint a különböző teljesitményeket is be lehet állítani. Komoly vezérlése van, központi egységgel, akár mobilról vezérelhetően

⊕ a kinti levegőt előmelegíti a hőcserélő. Ha veszünk egy valósnak ható 80%-os hővisszanyerési hatásfokot, akkor kinti -10 foknál a bejövő levegő hőmérséklete kb +16 fokos lesz

⊕ rendelkezik különböző szűrőkkel, így szűrik a port, pollent, vagy az aktív szenesek a szagokat is

⊕ a jól beállitott rendszer enyhe túlnyomást csinál az épületben, ezáltal sokkal kevesebb por jut az épületbe

⊕ a drágábbak a benti páratartalmat tudják szabályozni (entalpiás gépek)

⊕ az EC motoros gépek energiafogyasztása csekély

⊕ a kinti zajt nem engedi be

⊕ zajtalan a működése

⊕ jól kiépített és beállított rendszernél nincsen légmozgás érzet

⊕ esztétikailag a mennyezeten/falon lévő légbeömlők látszódnak csak

⊗ száritja a benti levegőt (folyamatos párásítás szükséges a hálószobákban)

⊗ sok a nem EC motoros, zajos gép, amit ipari környezetbe szánt a gyártó, ám lakóházakba beépítik

⊗ utólagos beépítése a csövezés miatt rendkivül nehézkes

⊗ nyitott égésterű kazán és kandalló/kályha esetén nem javasolt

Ára: ~1-1.500.000 Ft mindenestől

Energetika: energiahatékony