Március idusa van, a "Talpra magyar!" helyett a "Maradj otthon magyar!" inkább ami helyesebb, bár nálunk a koronavírus járvány még csak a kezdetén tart és sok jel mutat arra, hogy ezt nem fogjuk ennyivel megúszni.

Jelenleg az iskolák már bezártak, óvodák-bölcsődék is soron vannak, illetve sok szülőtől hallani, hogy inkább otthon fogják ők is a gyerkőcöket (mi is). A fertőzöttebb országokban (Olaszország, Spanyolország, Franciaország) ennél már továbbléptek, önkéntes karaténra kérték a lakosokat és az alap dolgokat árúsító üzletek kivételével bezárattak/bezáratnak mindent.

A gazdasági hírportálokon a nagy építőipari beruházások kapcsán már olvasható elemzés, amiben borús képet festenek a várható csúszások miatt. Ez részben a munkavégzés akadályoztatása miatt, részben a várható építőanyag hiány miatt prognosztizálható.

Mi családi házakkal foglalkozunk, a blog/podcast is a magánépíttetőknek készül. Belátható azonban, hogy a "nagyok" hatásai előbb-utóbb erre a szintre is legyűrűznek. A 2008-as világválság ezeket a nagy beruházásokat szinte azonnal elkaszálta, a hatása a magánépítkezésekre 1-1.5 év múlva ért el. Ennek az az oka, hogy a családi házak lassabban épülnek és a finanszírozási háttér adott (többnyire), tehát a munkavégzés folyamatos tudott lenni. A válság előtt/válság elején megkezdett családi házak egy ideig még szinten tartották ezt a szegmensét az építőiparnak. 

(kép)

A jelenlegi helyzet más lesz, és döbbenetesen gyorsan jelentkeznek a hatásai. Ezzel együtt viszont a kilábalás is sokkal gyorsabban fog megvalósulni. Hasonlíthatjuk egy brutális országos (európai) viharhoz, amit előre megjósolnak, tehát fel lehet rá készülni. Elvonulása után pedig visszaállhat a rendes kerékvágásba minden, elkezdődhet a vihar okozta károk javítása.

Sokan kérdezik tőlem, hogy mi várható... Már a tavaly év végén megszűnt kedvezményes áfa kapcsán is jöttek a kérdések, sokan reménykedtek árcsökkenésben. Annak kapcsán elmondtam, hogy a lendület még kitart, a 2020-as évben még a tavaly lekötött munkákon dolgoznak a kivitelező cégek, az áfa miatti megrendelés-állomány csökkenése általi árcsökkenés hatása 2-3 év múlva várható.

A koronavírus-járvány ennek keresztbe tesz, de csak időlegesen.

Az elmúlt években sokat változott a lakóépületek építésével/bővítésével kapcsolatos "engedélyezés" menete. Legutóbb 2019. október 24.-étől élnek az új szabályok. Amik meglehetősen kaotikusak az építtetők, és a tervezők, kivitelezők része is.

Kértem és kaptam állásfoglalást az illetékes hatóságtól, de még így is maradtak kérdések.

Lakóépület bővítése és építése során csak nevében "egyszerű bejelentés" dokumentációt kell készíttetni (tehát KELL tervdokumentáció!), melyhez építész, statikus, gépész- és elektromos, valamint energetikai munkarészek szükségesek. 

(Itt egy leirás erről.)

Ez a dokumentáció kerül feltöltésre az ÉTDR felületen vagy saját ügyfélkapuval, vagy az építészt meghatalmazva.

Itt jön a csavar: KELL MINDENKÉPPEN E-NAPLÓ!

Ha manapság lakóépületet építesz vagy bővítesz, úgynevezett egyszerűsített bejelentési eljárással tudsz erre "engedélyt kérni".

A csak nevében egyszerűsített bejelentésnél is kellenek tervrajzok (építész + statika), valamint energetikai számítások, gépészeti és elektromos rendszerleírás, szöveges munkarészek.

(kép)

Sokszor merül fel kérdésként a használt házak megtekintése közben, hogy melyik fal főfal, melyik fal válaszfal, ugyanis a régi házak nagy többsége általában sok kis helyiségre van osztva, manapság pedig a nappali-konyha-étkező tere egy összefüggő térként jelenik meg, erre van igény.

Egy meglévő épületnél ha ez főfalat érint, máris sokan visszariadnak az ekkora léptékű átalakítástól. Pedig nincs miért félni tőle, viszont TERVEZTETNI KELL! A statikus az építésszel karöltve kiszámolja a szükséges áthidalás méretét és konkrét leírást ad arról, hogyan-miképp kell azt megvalósítani.

Nem akarom bántani a kőműveseket, de nemrég jártam egy barkácsolt főfalkiváltásos épületben, ahol az acél gerendának a lehajlása 11 cm volt, az igazságügyi szakértő életveszélyesnek minősítette a födémet. Nem egy ilyen esettel találkoztam az elmúlt években, de a statikusok órákig tudnak ilyenekről mesélni.

Szóval terveztetni kell, legyen felelőse a dolognak.

A szóban forgó házat sokadik épület megnézése után választottuk ki a tulajdonosokkal, de már az első szemlénél is felmerültek átalakítási igények, melyek a főfalakat (is) érintették. Konkrétan volt egy keskeny, hosszú beépített teraszunk (étkező), belül egy falakkal körbevett "hall", és egy külön konyha. 

NINCS olyan, hogy hőszigetelt garázsajtó. A lamellák lehetnek bármilyen hőszigeteltek, azok illesztései, a sín és egyebek cseppet sem azok, a légtömörségről nem is beszélve.
Ezért kell mindig hőszigetelni a lakás-garázs közti falat.
#komkel #hőkamera #garázsajtó #nedőljbe

https://www.instagram.com/p/B8riN3chZxo/?igshid=acewsbwkx4hm

Nagyon sokszor, napi szinten találkozom azzal a tévhittel, hogy a hőszigeteléssel becsomagoljuk az épületeket, és "befullad" a ház, emiatt penészedik. A ló túloldalán található az a hozzáállás, hogy a hőszigeteléssel megszűnik a ház szellőzése, és mindenképpen szükség van központi szellőztetőrendszerre. A facebook-csoportokban gyakori kérdéskör a penészedéshez kapcsolódik, különösen most, fűtési szezonban.

A penészedést két dolog okozza: a hőhíd, és a magas páratartalom. A hőhíd leegyszerűsítve azt jelenti, hogy jelentős felületi hőmérsékletkülönbség van az épületen belül, és a belső páratartalom kicsapódik ezen, megjelenik a penész. Minél magasabb a belső páratartalom, és minél nagyobb a hőhíd, annál inkább.

Erre szokott válaszként érkezni, hogy szellőztetni kell gyakran, azaz a páratartalmat alacsony szinten tartani. Ez a hőhíd ellen olyan, mintha agydaganatra szednénk fejfájáscsillapítót. Amíg tart a hatása, addig látszólag megszűnik a probléma.

Az én véleményem az, hogy egy épületnek segédenergia nélküli rásegítés esetén is penészmentesnek kell lennie, amihez "csupán" annyi kell, hogy a hőszigetelést megfelelően készítsék el.

Ez nem nehéz, különösen egy új ház esetén. Hát ez az a léc, amit a kivitelezők gyakran nem tudnak megugrani...

Jelen posztunk alanya egy 2 évvel ezelőtt épített új családi ház. Kívül-belül újszerű értelemszerűen, minden szép és jó. Látszólag.

Építész tervezőként rengeteg tévhitet hallok vissza az ügyfeleinktől/érdeklődöktől annak kapcsán, hogy 2020. december 31. után használatba vett lakóépületekkel kapcsolatban mi várható. Javarészt természetesen félinformációk, illetve teljesen alaptalan riogatások keringenek a neten és közbeszédben.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A magyarázatot próbálom az építtetők "nyelvén" publikálni, kihagyva a jogi hivatkozásokat, és számítási blablákat, amik csak nekünk, szakembereknek mondanak valamit.

Jó dolog a mennyezetfűtés, sok helyen alkalmaztuk már, és tökéletesen teszi a dolgát.
Egészen addig, míg a villanyszerelő a lámpa felrakása közben bele nem hajt egy csavart �
#komkel #tervezoimuvezetes #mennyezetfűtés #villanyszereles #megesikolykor

Hagyományos építésű ingatlanoknál a falszerkezet úgy néz ki általában, hogy téglafal, kivülről hőszigetelés, belülről vakolat.

A téglafalra vonatkozó légzárási és hanggátlási követelményeket a gyártók KÉTOLDALI vakolatra adják meg. A külső oldali vakolat jelentős költséget jelent, és kétszeri állványozást, mivel a külső oldali hőszigetelést csak annak száradása után lehetne felrakni. Épp ezért az esetek 80%-ában ezt eleve elhagyják a kivitelezők, a csupasz téglafalra kerül fel a hőszigetelés.

Itt adja magát az újabb hibalehetőség, amit a kivitelezők nagy része sajnos elkövet, ezt viszont nem mindig önszántukból teszik.

Magyarországon jelenleg egyeduralkodó a Facebook a lakosság körében, fiataltól az idősig mindenki ott dekkol. 

Itt zajlik a napi panaszáradat vagy dicsekvés, itt kommentelődnek a hírek, fotókat töltünk fel, adunk-veszünk...

Nekem is van saját csoportom, ahol a tanácsaimat osztogatom, illetve pár hasonló tematikájú csoportban is jelen vagyok. Sosem tagadtam, hogy a csoportokban (és a sok privát megkeresésben) végzett tanácsadásaim jelentik nekem a reklámot ahhoz, hogy folyamatosan kapjak új megrendeléseket tervezésre, tanácsadásra.

Sokszor kérdezik, hogyan van minderre időm és energiám. Vagy ezt csinálom, vagy pedig kőkemény pénzeket fizetek a facebooknak/googlenek, hogy a hirdetéseim elérjék ugyanezt a célt. Az online tanácsadás tehát "ingyenreklám", mondhatni.

Ezt nem csak én használom ki, hanem több más szakember is. Nincs ebben semmi rossz, nekem is vannak olyan szakember ismerőseim, akiket így ismertem meg, és bátran is merem ajánlani őket.

Az építtetők/felújitást végzők hasonlóan hozzánk a facebookon keresnek szakembert, jó esetben első körben, rosszabb esetben valaki után, aki nem jött/átvágta/minősíthetetlen munkát végzett.

Az építőipar egy jó mély pöcegödör, ahol igencsak el lehet merülni a szarban...