2022 év elején kaptam egy levelet, amiben segítséget kértek, mert a viszonylag új építésű házukban nagyon komoly penészedés volt állandóan. Ekkor még nem sejtettük, hogy közel 1 éven keresztül folyamatosan kapcsolatban leszünk és szinte házhoz járok majd…
Az eset roppantul tanulságos és kiválóan megmutatja a különbséget a tankönyvi esetek és a valóság között, valamint rámutat arra is, hogy az építőiparban amit el lehet b**szni, az meg is történik.
Nekem megmutatta, hogy mindig van új a nap alatt és a több évtizedes rutin sem mindig nyújt azonnali megoldást.
Egy-egy ilyen esetből sokat tanulok én is, pontosan azért írom le az esetet/eseteket. Ezeket nem látod tankönyvben, nem hallod az egyetemen oktatóktól.
A képbe úgy kerültem, hogy a házat építő kivitelezőnek volt vitája korábban egyik vásárlójával, ahol szintén penészedés ütötte fel a fejét, a hőkamerával és egyéb műszereimmel segítettem felderíteni a hiba okát, viszonylag kis munkával, kis költséggel tudták is javítani a problémát.
Amikor megjelent a probléma itt is, sokáig tereltek azzal, hogy „többet kell szellőztetni, új még a ház”, de egy idő után betelt a pohár a fiataloknál és perrel fenyegetőztek.
A kivitelező engem ajánlott. Vesztére.
AZ ÉPÜLET
A telken több ugyanolyan épület áll egymás mögött sorházas jelleggel, összekapcsolva. A szóban forgó lakás az utolsó, leghátsó.
Egyszintes tégla építésű épületről beszélünk, fafödémmel. Falon hőszigetelés, műanyag ablakok, gázkazános fűtés padlófűtéssel és radiátorokkal.
ELSŐ SZEMLE – 2022 február
Az épületben érezhetően magas volt a páratartalom, és több helyen látszódtak a penész nyomai, amit a háziasszony próbált törölgetni, eltüntetni, kevés sikerrel.
A nedvességmérő a padlót száraznak mutatta, a falakon azonban szinte minden magasságban komoly nedvességet lehetett mérni.
A kivitelező szerint az épület új, így ez még az építés során bevitt szerkezeti víz, ami nem tudott kiszáradni, mivel a lakók nem szellőztettek eleget.
Az épület 2 éve kapott használatbavételi engedélyt, tehát ez még igaz is lehet. Mindig leírom új építésű ház kapcsán, hogy ezt a szerkezeti vizet az első 2 fűtési szezonban „fűti ki” a lakó belőle, ami nagy párásodást és a több szellőztetés miatt akár 30-40%-al nagyobb fűtési számlát is eredményezhet.
Ennek hozománya a nyílászáró üvegén megjelenő páracseppek, páradús levegő és ha valahol hőhíd van, akkor az ott megjelenő penész.
A hőkamera alapján azonnal látszott, hogy a probléma ugyanaz, mint a kivitelező által épített másik épületnél is: a homlokzati és födém hőszigetelés nem ér össze, a vasbeton koszorú nagyon hőhidas.
2020-ban írtam erről a problémáról egy cikket a blogomra, képekkel és csomóponti rajzokkal illusztrálva:
https://komkel.blog.hu/2020/02/27/uj_epitesu_haz_szemle_penesz_de_mitol
A fal-padló találkozása is igen komolyan hőhidas a hőkamera alapján.
ELSŐ UTASITÁSOK
- A lábazati hőszigetelés a térkőre van ráültetve, azaz a lábazati hőszigetelés magassága nem ideális (belső padlószinttől 60-80 cm-ig lenne a lejobb levinni), ezért több helyen látni alacsony hőmérsékletű fal-padlószakaszokat, amiknél ki tud csapódni a belső pára.
Amennyiben a lábazat-alapozás szerkezete engedi, a lábazati hőszigetelést mélyebbre kellene vinni, meghosszabbítva a hideg útját. Ha ez nem lehetséges, a lábazati hőszigetelés vastagitása is segithet. - A külső falakon mindenhol és minden magasságban magas nedvességtartalmat mért a nedvességmérő műszer. A nagy magasságban is ugyanolyan értéket tapasztalni, így az alulról történő nedvesedést ki lehet zárni. A belső vakolat cementvakolat, azon diszperzites festés van. Az épület viszonylag újnak számit, az épités közbeni szerkezeti víz valószínűleg még mindig nem tudott távozni a szerkezetből.
Ezt a szerkezeti vizet sima fűtés+szellőztetéssel rendkivül nehéz „kiszedni” az épületből, javasolt lenne gépi úton páramentesiteni. A passziv páraelszivás (azaz a fűtés+szellőztetés) eddig sem vezetett eredményre, továbbiakban sem lehet rá számitani.
Új épitésű ingatlanoknál az első 2-3 évben a szerkezeti nedvesség miatt jelentősen magasabb belső páratartalom tapasztalható, ami többletfűtéssel és többletszellőztetéssel általában eltűnik, de sok helyen tapasztaltam már hasonló „beragadt” nedvességet. - A hőkamerás képeken a koszorú hőhidként jelentkezik, ami arra utal, hogy a födémszigetelés és a homlokzati hőszigetelés nem ér össze. A födém hőszigetelése táblás, tömör gyapot, valószinűleg nem lett bevágva ferdén, a tetőhajlásszöget követve.
Javasolt a mostani kemény-tömör gyapotot visszavágni a tető tövében, és lágyabb, tekercses gyapottal kitömni a fali hőszigetelés-talpszelemen közötti rést, és csinálni egy „púpot” a gyapotból a talpszelemen fölé. - A hőkamerás képeken a mennyezeti hőszigetelésben nagyobb folytonossági hiány tapasztalható, itt meg kell igazitani a gyapotot.
ELSŐ JAVÍTÁS
A fiatal pár beszerzett egy páramentesítő gépet, amit folyamatosan használtak, valamint felvették a kapcsolatot a kivitelezővel.
A kivitelező az alábbi munkákat végezte el:
- megvastagította a lábazati hőszigetelést
- a koszorúnál bevagdosták a gyapot hőszigetelést
MÁSODIK SZEMLE – 2022 április
A penészedés és magas páratartalom továbbra sem szűnt meg, így sor került a második szemlére is.
A hőkamera alapján a koszorúk hőhidassága csökkent, de még mindig komoly mértékű a hőfokkülönbség. Felmentem a padlásra, behasaltam a tető alá, kibányásztam a hőszigetelést, és azt láttam, hogy a homlokzati hőszigetelés és talpszelemen között komoly rés van, ott még mindig áthűl a vasbeton koszorú, bár a gyapot ferde bevágása kicsit segített ezt csökkenteni.
A lábazati hőhid csökkent a megvastagított lábazati hőszigetelés következtében, ez már nem jelentős mértékű.
A falakon nagyon komoly nedvességet mérni, nagyobbat, mint az első szemlénél, tehát a folyamatos párátlanító használata semmit sem segített.
A homlokzati hőszigetelésnél tudni kell, hogy a gyártói előírás ún. „pont-perem” módszerrel történő ragasztást ír elő, azaz MINDEN hőszigetelő lapot körben meg kell kenni, és középre mehetnek a ragasztópogácsák. Ezzel szemben a magyaros megoldás az, hogy CSAK pogácsákkal ragasztanak.
Ennek egyik oka az, hogy a gyártói útmutatóban leírt ragasztómennyiséget még a csak-pogácsás módszerrel is nehéz tartani, pont-perem módszerrel sokszor elmegy a duplája is, ami az építtetővel gyakran szül vitákat, hiszen szerinte a ragasztótöbblet csak el lett lopva…
Mivel a hőszigetelő táblák csak pogácsákkal vannak felragasztva, ki tud alakulni egy összefüggő légrés a fal és hőszigetelés között. Ebben a légrésben a levegő tud áramlani. A fűtés miatt a fal alja felmelegszik, a légrésben lévő melegebb levegő elkezd felszállni, ahol fentebb a hideg koszorúnál kicsapódik belőle a nedvesség, ami aztán végigcsorogva a falon nedvesíti azt.
Ez gyönyörűen látszik egyébként a hőkamerás felvételeken, kirajzolódnak a tégla fugái.
Mitől lennének egy homlokzati hőszigetelés mögött hőhidasak a téglafugák, ha nem attól, hogy nedvesebbek?
Ezt a pont-perem módszer hiányt sok épületnél látom/láttam hibaként, az ebből fakadó nedvesedés is gyakori jelenség. Ezt megint csak nem olvashatod magyarázatként sehol, semmilyen szakirodalomban. De ülj le és gondold végig egy picit…
Én nem ragaszkodom a végig pont-perem módszerhez az épületek hőszigetelése kapcsán, de a széleken (házsarkok, fal alja, fal teteje, nyílászárók szélei körben) megkövetelem, mert ha legalább itt elkészül, akkor a kürtőhatás nem tud kialakulni.
MÁSODIK UTASITÁSOK
A külső fal mentén a hőszigetelést vissza kell szedni, a talpszelemen-homlokzati hőszigetelés közötti rést ki kell tömni gyapottal.
MÁSODIK JAVÍTÁS
A kivitelező morogva bár, de megcsinálta a kért javításokat.
HARMADIK SZEMLE – 2022 április közepe
A hőkamerás felvételek alapján a koszorú hőhidassága csökkent, a falazathoz képest a hőfokkülönbség már nem jelentős.
A lábazat hőhidassága csökkent, a falazathoz képest a hőfokkülönbség már nem jelentős.
A bejárat melletti hőszigetelés folytonossági hiány nem került megszüntetésre, ezt sima gyapottal be lehet tömni.
Jött a tavasz, jött a nyár…
...novemberben jött az újabb megkeresés, hogy a penész visszatért! A kivitelező már nem hajlandó javítani, kivonult a képből.
A tulajdonosok el szeretnék adni az ingatlant, de így penészesen nem akarják és nem is tudják.
Mi a franctól penészedik még mindig az épület?!
NEGYEDIK SZEMLE – 2022 november
A hőkamera alapján a koszorúk nagy részén megszűnt a hőhíd, ám az egyik oromfalnál továbbra is komoly hőfokkülönbség látszódott.
A jó hír az, hogy a falak a hőkamera alapján már nem voltak nedvesek.
A padláson az erősen hőhidas oromfalnál felszedtem a gyapot hőszigetelést, és nagyon hangosan káromkodtam percekig. Olyan hibát találtam, amire épeszű ember nem gondol…
A kivitelező az egyik réteg hőszigetelést (5 cm) rárakta a függesztett álmennyezetre, közvetlenül a gipszkartonra. A második réteg hőszigetelés (15 cm) a fafödém gerendák (jelen esetben fogópárok) közé került, és a két réteg között VOLT KB 15 CM LÉGRÉS!
Ez azt jelenti, hogy a felső réteg hőszigetelés résein keresztül ez a légrés ki tud hűlni, onnantól kezdve pedig csak 5 cm hőszigetelés van a mennyezeten, azok között is fémprofilvázzal. A vasbeton koszorú pedig oldalirányból csupaszon van, tehát megint csak erősen hőhidas.
Ilyen balf*szul készített hőszigetelést még nem láttam korábban (azóta igen!), teljesen logikátlan az egész, bontás nélkül erre álmában sem gondolna senki.
A teljes padlástér le volt deszkázva teljesen a szélekig, így ennek a javítása már nem aprómunka lesz.
NEGYEDIK JAVÍTÁS
A deszkát fel kell szedni körben a falak szélénél, valamint a középső főfal felett is.
A két hőszigetelés közötti légrést ki kell tölteni gyapottal, legalább 30 cm széles sávban.
A talpszelemen köré és fölé kell egy hőszigetelő púp a gyapotokból.
Igazi szemét munka, rengeteg gyapotpor belélegzéssel, fűrészeléssel, feszegetéssel. Szerencsére találtunk rá normális embert, aki megcsinálta, mert természetesen a kivitelező már elérhetetlennek bizonyult.
ÖTÖDIK SZEMLE – 2022 december vége
A belső páratartalom tartsan lement 50% körülre, a korábbi 70-72%-ról, mindenféle gép párátlanítás nélkül.
A falak a hőkamera alapján kiszáradtak, eltűntek a fugák.
A koszorú hőfokkülönbsége a falhoz képest 1 fokos lett, ami bőven jó, a hőhíd megszűnt.
Lehet újrafesteni a falakat és piacra dobni a kéglit!
Az egész kálváriáról készült állapotfelmérés, rengeteg képpel és leírással, amit az ingatlanvásárlók megkaptak. Az idős házaspár, akik megvették, meg is kerestek utána, örömmel nyugtattam meg őket, hogy már nincs gond az épülettel.
Mit tanultam az esetből?
- Nem szabad azt feltételezni, hogy a hőszigetelés logikusan készült, TÉNYLEG a legelképesztőbb kialakításokkal találkozom, amik mindenféle logikának és észszerűségnek ellentmondanak.
(ha azt hiszed, hogy ez az eset elképesztő volt, mutatok később még durvábbakat!) - Az eset után beszereztem egy forgatható fejes lyukkamerát, amivel itt is befértem volna a deszka rései között, már az első szemle alkalmával kibukott volna bontás nélkül a rossz hőszigetelés
- A pogácsás ragasztás jóval több problémát tud okozni, mint aminek hisszük. Nem ez az egyetlen eset, ahol a falak nedvesedését ez (és a hőhid) okozta.
- Egy megfelelő érzékenységű hőkamera aranyat ér a megfelelő kezekben. Nem csak télen, más eseteknél látni fogjátok, hogy szinte bármilyen körülmények között az.
A kivitelezők „20 éve így csinálom” rutinja nagyon káros. Olyan emberek építenek eladásra házakat, akiknek a legalapvetőbb szaktudása sincsen meg. A nagypofájú fenyegetéseket tudni kell kezelni, nem szabad meghátrálni, inkább hagyni kell őket… de lagalább TI NE LEGYETEK HÜLYÉK!
Kommentelni a facebook-csoportban lehet.
