A távszemle egy nemrég élesített szolgáltatásom, a lényege, hogy az átküldött hirdetés, pontos cím és egyéb adatok birtokában átnézek mindent, amit tudok és előszűröm az ingatlant.
Sok esetben már itt eldől, érdemes-e kimenni helyszíni szemlére vagy sem.

Nem fogok képeket berakni az ingatlanról, mert "forró krumpli", ezért semmi olyat nem szeretnék, ami alapján beazonosítható lenne. Higyjétek el ezek nélkül, tanulságos lesz.

2019-ben kaptam felkérést egy akkor még csak tervrajzon létező lapostetős családi ház műszaki ellenőri feladataira. Mivel hivatalosan nem vállalok műszaki ellenőrséget (ahogy ezt le is irtam), viszont az e-napló miatt mindenképpen kellett, ezért feleslegesnek gondoltuk az építtetővel, hogy két ellenőr legyen...

Eltelt két év, a ház felépült szerkezetkész állapotra, az építtető elfogyasztott 4 műszaki ellenőrt, időszerűnek tartotta, hogy elhívjon engem is körülnézni.

Az épület nagy része földszintes, van egy kisebb emeleti része. Lapostetős, a földszint feletti részen járható résszel, az emelet feletti részen tervezett napelemekkel a későbbiekben. A falak vasbetonból vannak, kőzetgyapot szigeteléssel, szerelt homlokzati burkolat lesz rajtuk. Tehát nem egy alsókategóriás épületről beszélünk, jól átgondolt dolgokkal és prémium anyagokkal.

Volt pár észrevételem az elkészült részekkel kapcsolatban, de semmi komoly. Viszont egy dolog nem hagyott nyugodni, és ezt már az utcán az autóból kiszállva is kiszúrtam: valami nem stimmelt a lapostető hőszigeteléssel.

Előre szólok, hogy nagyon hosszú bejegyzés lesz, mert sok képpel, sok szöveggel tudom elmesélni, hogyan lehet egy teljesen vizes pincéből BELSŐ OLDALI vízszigeteléssel szárazat csinálni.
(legfontosabb majdnem kimaradt: NEM szponzorált senki, mindent megvásároltam hétköznapi emberként)

ELŐZMÉNYEK

Az itt szereplő pince a saját házunk alatt van, a régi ház hagyatéka, egyik része '60-as évekbeli, a másik része '80-as években készült. Csak belső megközelíthetősége volt, egy nagyon szűkös nyíláson keresztül, meredek falépcsővel.

Hosszú évekig nem használtuk semmire, mivel nagyon nyirkos és nedves volt. Bármi oda lekerült, pár hét alatt megette a penész...
Nyolc év után úgy döntöttem (2018-ban), hogy jó lesz nekem forgatásokra, ott készítettem az első videóimat a falazóanyagokról.

Igyekeztem kizárni magamat a Facebook/Instagram/Tiktok és társaitól, nem is használom ezeket személyes célra, mert egyszerűen időrablónak érzem a céltalan görgetést és tartalomfogyasztást.

Ennek persze ellentmond az, hogy én is ezeken az oldalakon népszerűsítem a bejegyzéseimet, tehát generálom a görgetnivalót...

Volt egy olyan naív elképzelésem, hogy a saját honlapomon és a fórumban tudok kommenteket engedni, azokra reagálni, stb.
Sajnos komolyabb IT felkészültség kell már egy ilyen kis weblapnak is, mert szó szerint napi több száz(!) spames hozzászólás érkezik, amiket bár nekem kell jóváhagyni/törölni, de közben a nagytestvér is figyel és feketelistára tette a domainnevemet, amivel komolyabb problémáim és károm is lett.

Az első olyan házamat, ami levegő-vizes hőszivattyúval készült, 2009-ben terveztem. Akkoriban még kivitelezéssel is foglalkoztam, igy belenyúltam a közepébe rendesen. Mivel családi házakkal foglalkozom, akkoriban a hőszivattyús rendszerek drágának számitottak, mindenki gázkazános fűtési rendszereket telepitett.

Ahogy teltek az évek, egyre több általam tervezett háznál lett opció a hőszivattyú, felületfűtés/hűtéssel. Mostanra 50 felett van az ilyen rendszerű épületeim, ahol megelégedéssel használják, rendesen működik, rácáfolva a sok hülyeségre, amit összeolvasni mindenhol.

Az ideális páratartalom a lakásban 40-60% között van. Efölött fokozott a veszély a penészedésre a hőhídaknál, de az alatta lévő értékkel is probléma van, bőven.

A túl alacsony páratartalom mellett kiszáradt/viszkető bőr, kicserepesedett ajkak, kiszáradt szem és légúti betegségekre fokozott hajlandóságot tapasztalhatunk. Bármilyen hihetetlen, egy modern, jól hőszigetelt házban az alacsony páratartalom jelent igazán komoly gondot, ezt kell valamilyen módon szinten tartani.

A nagy felületű felületfűtések és sok esetben kiépített szellőztetőrendszerek mind szárító hatással vannak a beltéri levegőre... amint beköszöntenek a kinti nulla fok alatti hőmérsékletek, ezzel a problémával foglalkozni kell.

Egy könnyűszerkezetes ház szemléjére kaptam felkérést, ami kivételesen nem került az azonnal elvetendő kalapba, mivel egy mai napig készházakat gyártó cég által készült, tehát minősített szerkezetű, hitelképes épületről volt szó. (Ráadásul sok évvel ezelőtt terveztem ilyen szerkezetű lakóházat, ismertem a céget is.)

Az átküldött hirdetés alapján 2019-ben épült, a "legmodernebb könnyűszerkezetes technológiával, kiváló energiahatékonysággal". Ehhez képest a hirdetésben az átlag áramfogyasztásra 8900 kWh/hó (!) fogyasztást írtak, ami teljesen nonszensz, hiszen ez 7.5M Ft-os éves villanyszámlát jelentene...

Régóta tervezett újabb projectemet vagyok kénytelen a betegségem miatt előrehozni, pedig ezt a nyugdíjas éveimre terveztem :)

A házszemle felkérések általában úgy történnek, hogy kapok egy ingatlanhirdetési linket, amit átnézve szoktam előzetes véleményt alkotni a megtekintendő épületről. Sokszor előfordult eddig is, hogy már ennyi alapján ejtettük a szemlét, mert kiderültek belőle olyasmik, amik a vásárlónak nem tetszettek. Ilyen például a tető állapota, vagy az épület fűtési rendszere, vagy az általános állapota, becsült felújítási idő és költség....

Mivel éves szinten több száz ingatlant nézek meg a helyszínen is, különböző időszakban épülteket, számomra a hirdetési fotók is jóval többről árulkodnak, mint egy laikus vásárlónak.

Az is sokszor megesik, hogy a hirdetés alapján leírom, hogy miket kellene lefotózni még, egy további "távszemléhez", megerősítve vagy rácáfolva az előzetes gyanúimra.