Jó dolog a mennyezetfűtés, sok helyen alkalmaztuk már, és tökéletesen teszi a dolgát.
Egészen addig, míg a villanyszerelő a lámpa felrakása közben bele nem hajt egy csavart �
#komkel #tervezoimuvezetes #mennyezetfűtés #villanyszereles #megesikolykor

Hagyományos építésű ingatlanoknál a falszerkezet úgy néz ki általában, hogy téglafal, kivülről hőszigetelés, belülről vakolat.

A téglafalra vonatkozó légzárási és hanggátlási követelményeket a gyártók KÉTOLDALI vakolatra adják meg. A külső oldali vakolat jelentős költséget jelent, és kétszeri állványozást, mivel a külső oldali hőszigetelést csak annak száradása után lehetne felrakni. Épp ezért az esetek 80%-ában ezt eleve elhagyják a kivitelezők, a csupasz téglafalra kerül fel a hőszigetelés.

Itt adja magát az újabb hibalehetőség, amit a kivitelezők nagy része sajnos elkövet, ezt viszont nem mindig önszántukból teszik.

Magyarországon jelenleg egyeduralkodó a Facebook a lakosság körében, fiataltól az idősig mindenki ott dekkol. 

Itt zajlik a napi panaszáradat vagy dicsekvés, itt kommentelődnek a hírek, fotókat töltünk fel, adunk-veszünk...

Nekem is van saját csoportom, ahol a tanácsaimat osztogatom, illetve pár hasonló tematikájú csoportban is jelen vagyok. Sosem tagadtam, hogy a csoportokban (és a sok privát megkeresésben) végzett tanácsadásaim jelentik nekem a reklámot ahhoz, hogy folyamatosan kapjak új megrendeléseket tervezésre, tanácsadásra.

Sokszor kérdezik, hogyan van minderre időm és energiám. Vagy ezt csinálom, vagy pedig kőkemény pénzeket fizetek a facebooknak/googlenek, hogy a hirdetéseim elérjék ugyanezt a célt. Az online tanácsadás tehát "ingyenreklám", mondhatni.

Ezt nem csak én használom ki, hanem több más szakember is. Nincs ebben semmi rossz, nekem is vannak olyan szakember ismerőseim, akiket így ismertem meg, és bátran is merem ajánlani őket.

Az építtetők/felújitást végzők hasonlóan hozzánk a facebookon keresnek szakembert, jó esetben első körben, rosszabb esetben valaki után, aki nem jött/átvágta/minősíthetetlen munkát végzett.

Az építőipar egy jó mély pöcegödör, ahol igencsak el lehet merülni a szarban...

Megjöttek a hidegek, sok embert érdekel, hogy mekkora fűtési számla várható. Pláne azokat, akik új házba költöztek, vagy épületet korszerűsítettek.

Először a legfontosabb: olvassuk le a gázórát/villanyórát. Majd 24 óra múlva ismét.

Az időkép-nek van egy viszonylag sok mérési pontból álló hőtérképe, ahol jó esetben ki tudod keresni a hozzád legközelebb esőt. 

Látható, hogy nálunk az elmúlt 24 órában -5 és +3 fok között volt a hőmérséklet, nagyobb része a hideg tartományban, azaz az átlaghőmérséklet megközelítőleg -1 fok körül alakult.

A magyarországi átlag téli szezonális hőmérséklet +4 fok, és 180 napot szokás számolni a fűtési szezonra.

A tegnap este, és a mai este között leolvasott gázóra állásunk között 9,8 m3-es fogyasztás adódott a mai napra, amiben benne van a család zuhanyzása is. Mivel zuhanyozni azért a többi 179 napon is fogunk, nem vonom ki belőle ennek a mennyiségét. Ha mégis külön akarod választani, akkor a család fürdése előtt gázóra olvasás, utána szintén. (közben érdemes a kazán fűtési üzemmódját pihentetni).

A belső átlaghőmérséklet a házunkban: +22 fok.

Az időkép alapján az elmúlt 24 óra átlaghőmérséklete: -1 fok

A hőfok különbség 22 + -1 = 23.

A gázóra leolvasott fogyasztása erre a 24 órára: 9,8 m3.

9,8 / 23 = 0,426 m3 / hőfok

A szezonális átlaghőmérséklet +4 fok, azaz a hőfok különbség 22-4= 18.

18 x 0,426 x 180 nap = 1380 m3 gáz / fűtési szezon, a HMV-vel együtt.

A nyári HMV fogyasztásunk 100-120 m3 körül alakul az elmúlt évek tapasztalata alapján.

Így a várható éves fogyasztásunk ~1500 m3 gáz. Nem meglepő módon tényleg ennyi egyébként, természetesen időjárástól függően kilengésekkel. Az elmúlt 10 évben volt amikor az enyhe tél miatt 30%-al lett kevesebb...

A számítás természetesen csupán becslés, viszont a valós, tényleges fogyasztást veszi alapul.

Új ház vagy komolyabb felújítás esetén mindig elmondom, hogy az épületből kifűtendő technológiai víz miatt az első éves fűtési számla 30-40%-al is több lehet, mint a későbbi években.

Fa vagy vegyes fűtés esetén érdemes lemérni a 24 óra alatt elfogyasztott tüzelő súlyát (kg), és abból jön ki a szezonális becslés.

Amikor ingatlant nézek, egyik kardinális dolog mindig a kémények állapota, béleltsége, használhatósága.

Pár éve minden évben kopogtatott a kéményseprő, és kéményellenőrzés mottóval lehúzta az állampolgárokat kéményenként párezer forintra. Írtam erről korábban, panaszkodva, hogy a pénzünkért kaptunk egy fecnit, aminek az alján az szerepelt, hogy felelősséget nem vállalnak a kéményseprésért. Akkor minek is fizetünk?

Jött a rezsicsökkentés. Az átlagember számára a kéményseprők évenkénti ellenőrzése megszűnt, cserébe azon ingatlanokon, ahol vállalkozás működik, a sokszorosát kérik. (támogatjuk a magyar vállalkozásokat, mi?)

A rezsicsökkentés miatt tönkrementek a kéményseprő-cégek, a Katasztrófavédelem vette át a feladatokat, és próbálja végezni.

Személy szerint sokszor lehúzásnak éreztem az egészet, viszont az elmúlt években ennek a kéményseprésnek a hiányát igen erősen érezni lehet.

Sosem hittem volna, hogy visszasírom a komoly(abb), rendszeres kéményseprést.

Kaláka jelentése: közösen végzett munka (főképp a házépítésben).

Tekintsük át, hogyan zajlott ez a múltban, majd azt, hogy mi változott mostanra.

PAPÍR ALAPÚ ÉPÍTÉSI NAPLÓ

Az elektronikus építési napló (e-napló) előtti időszakban (2013 előtt) az építési napló papír alapú volt. A nyomtatványboltban lehetett kapni erre egy olyan "füzetet", aminek a lapjai sorszámozottak, és indigósan duplikálta a beírt szöveget. Azaz ki lehetett tépni az eredeti példányt, a másolata a naplóban maradt. Az első lapokon űrlapszerűen ki lehetett (kellett) tölteni az építési adatokat, úgy mint engedély száma, építtetők neve, vállalkozók felsorolása, felelős műszaki vezetők, és mindenki elérhetőségét, stb.

Megint jelentősen változtak a családi házakat érintő jogszabályok, nézzük hogyan történik ez alapján egy új családi ház építése, amennyiben magánszemély az ingatlan tulajdonosa, és saját lakhatási célra építene. A meglévő épület bővítése is ebbe a kategóriába tartozik, ugyanazokkal a szabályokkal.

(a leírás a 2019. október 24.-i változásokat mutatja be. Ha lesz újabb módositás, jelezni fogom)

Hallottam már pletykákat a változásokról, de őszintén szólva januárra vártuk ezeket (bár a bevezetést október 15-re suttogták eddig is...)

Az Index rövid híre (és már belsős infók) alapján a változások:

- nem lesz kötelező az e-épitési napló vezetése saját építkezés esetén

- eltéréseket nem kell külön bejelenteni

- nem lesz kötelező a tervezői művezetés, és a tervezői- illetve kivitelezői felelősségbiztosítás

Kezdjük hátulról