Eddig is sokszor merült fel kérdésként használt házak szemléje kapcsán, most a kormány bejelentett családtámogatási igéretei miatt még inkább előtérbe kerül a tetőtér beépíthetőségének igénye.

Természetesen az eladók és ingatlanosok szemrebbenés nélkül rámondják minden házra, hogy a tetőtere beépíthető, miközben ennek komoly műszaki követelményei és előírásai vannak.

A jelenlegi építési jog szerint a tetőtérbeépítésre nem kell engedélyt kérni (amennyiben a tetőszerkezet mérete/formája nem változik). Van azonban egy nagy DE.

Amikor az építtető drágának találja a beépített Geberit-tartályt, de kinézetre mégis hasonlót akar...

A kormány úgy döntött, visszahozza a korábban nagy sikerű 5%-os ÁFÁt az új lakás/házépítések esetében. A konkrétumok még jelenleg váratnak magukra, viszont a családi házas építtetőket (várhatóan) (ismét) dilemma elé állítják ezzel.

Ebben a posztban szigorúan a pénzügyi oldalát nézem, ne gyertek a kommentekben azzal, hogy ki-hogyan vágja át, milyen minőségű lesz a munka.

Sok száz építkezést láttam már, van példa mindegyikre, nincs törvényszerűség.

Mit jelent az 5% ÁFA?

Valószínűleg a már jól bevált forgatókönyv és szabályok mentén élesedik ismét ez a lehetőség. A korábbi években ezt úgy lehetett igénybe venni, hogy az építtető leszerződött egy generálkivitelezővel, aki végigvitte a projectet és a számlákat az építtető felé kiadta 5% áfával.

Az első hullám elején írt blogposztomban inkább az építőipari kivitelezés oldalról közelítettem meg a kérdést, azaz főként a munkaerő, munkadíj, anyagbeszerzés és anyagár oldalról.

(kép)

Most szeptember végén nyakig ülünk a második hullámban (vagy a kezdetén?), eltelt pár hónap az első óta és nagyon gyors reakciók gyűrűztek be a (családi házas) ingatlanpiacra. 

Vegyük sorra ezeket...

Az én feladatom az ingatlan vásárlása előtt javarészt az épület műszaki állapotának felmérése. Azt, hogy melyik városrészen helyezkedik el, mekkora távolságra található tömegközlekedés/bolt/orvos/iskola, a vevőjelölt "dolga" kinyomozni, hiszen minden családnál mások a prioritások és lehetőségek.

Mivel nem vagyok vak, néha azért teszek én is megjegyzést ezzel kapcsolatban, amikor valami olyan dolgot látok.

Nézzünk három esetet...

I.

Az ingatlan egy agglomerációs településen helyezkedik el, családi házas övezetben. Mikor megérkeztem, azonnal szemet szúrt, hogy az utca másik oldalán egy nagy raktárépület van, egy látszólag is ipari/kereskedelmi kialakítású telken.

Átnéztem az eladó házat, majd úgy mellékesen feltettem az ingatlanos hölgynek a kérdést, hogy mit tud erről a raktárépületről?

Általam legjobban utált dolog, amikor hülyének néznek. Az hagyján, ha a laikus vásárlójelölteknek lökik a rizsát, de engem hagyjanak ki ebből. Nem tartozom beszámolóval az eladók felé és ritkán bonyolódok vitába velük. Itt sajnos elég keményen sikerült konfrontálódni.

”A lányomnak építettük, csak ő úgy döntött, hogy mégsem költözik ide. Higyje el, minden úgy van építve, hogy neki szántuk...”

A szóban forgó épület egy ikerház-fél, a telek hátsó részén, oldalhatáros beépítéssel, azaz a telekhatártól 1 méterre.

Jelen volt az eladó idősebb házaspár, a vevőjelölt fiatal pár és befutott a magát épület műszaki ellenőrének mondott férfi.

Sok esetben keveredek vitába ingatlanközvetítőkkel, amikor "belehallgatnak" abba, amit a házszemle után mondok az ügyfeleimnek az adott házról.

Kifejezetten utálom ezt, mivel engem azért fizetnek, hogy szakértői szemmel átnézzem az ingatlant, elmondjam róla a szakmai véleményemet FÜGGETLENKÉNT. Tehát nincs rózsaszín köd a szemem előtt - mint a vevőjelöltnek -, nem csillognak dollárjelek a szememben - mint az eladónak - és nem akarok minél előbb jutalékot felvenni a közvetítésért - mint az ingatlanos.

Megyek, körbenézek, körbemérek, jegyzetelek és elmondom, amit ezek alapján leszűrtem az ingatlanról.

Ha ezt a beszélgetést hallja az eladó vagy ingatlanos, jön a felhorgadás, hogy hülyeséget beszélek, meg nem úgy van, stb. Volt, ahol kis híján megvertek...

Az épületeket én olyan szemmel nézem, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelő komfortot nyújtson, elfogadható rezsiköltség mellett. Ehhez bizony komolyabb felújítás/korszerűsítés szükséges, amit folyton megkérdőjeleznek.

Nézzük, hogy miért is nem igazak ezek, mi szól a koszerűsítés/felújítás mellett.

Az elmúlt évben sokan kerestek fel azzal a céllal, hogy vidékre költöznének, ám anyagi lehetőségeik vagy igényeik miatt ezt egy üdülőövezetben/külterületen képzelik el. Semmi gond nincs ezzel, de nagyon fontos, hogy ezzel a szemmel tudjam nézni az ingatlant.

A zöldbe költözéssel semmi bajom sincsen és félreértés ne essék, tudom, hogy anyagi lehetőségek is végesek, pláne a mostani ingatlanárak mellett. Viszont nekem az a dolgom, hogy sorban adjam a kijózanító pofonokat és a műszaki tartalomra koncentrálva elmondjam mit látok.

Mit várunk el egy állandó lakhatásra szolgáló ingatlantól?

Az ingatlan a fővárosi agglomerációban helyezkedik el, drága környéken, jónak mondható helyen. Ikerházként két lakóegység van a telken, a megosztott telekrésszel együtt kerül(t) 85 millió forintba a kb 120 m2-es, kétszintes minimál stílusú lakóépület.

Nem indult jól a dolog, mert a kivitelező hetekig halogatta a szemlét, hiába hangsúlyoztam a vevőjelölteknek (az én megbízóimnak), hogy minél inkább szerkezetkész állapotot kellene látnom, mert a bevakolt/elburkolt részekről nem tudok véleményt mondani. (bár erre is van ellenpélda)

Sokadik körben sikerült közös időpontot találni, megejtettem a szemlét.

Láttam csodákat... De ne csak károgjak, minden negatívumot pozitív követ.