Építőipari tanácsadás kicsit szabadszájúan, de nagyon érthetően

KömKel: minden, ami családi ház...

Felújítás: utólagos vízszigetelés

2020. november 20. - KömKel

Ezt a bejegyzést is hosszú hónapokkal ezelőtt megírtam, előkészítettem, folyamatosan belejavitgatva, gyűjtve a háttéranyagot, várva azt az időt, amikor az általam elgondolt ütemtervbe illeszkedve élesítésre kerül.

Az élet durván felülírja a terveket, ebben az esetben egy olyan sztorival, aminél 22 év építőipari tapasztalattal a hátam mögött is csak pislogok reggel óta.

A történet megértéséhez szükség van pár dolgot tisztázni a falazat vízszigetelésével, annak utólagos lehetőségeivel kapcsolatban. 

A téma rendkivül sokrétű, rengeteg technológia van ennek megoldására. Én családi házakkal foglalkozom, az itt többségében alkalmazott megoldásokra térek ki érintőlegesen, laikusok számára is érthető módon.

Mire való a fal alatti vízszigetelés?

A falazatot a talajpára/talajnedvesség ellen védelemmel kell ellátni, máskülönben kapillárisan felszívja a nedvességet, ami a fal aljánál salétromosodásként, a vakolat lemálásaként, penészedésként jelentkezik. Ez az építtetők/házvásárlók rémálma, teljesen jogosan.

felazott_fal.jpeg

Óriási tévhit, hogy egy száraz területen ezzel nem lehet gond. A talajpára/talajnedvesség mindenhol jelen van, ezt tilos kihagyni a ház építésekor.

A fal alatti vízszigetelés hiányában szigorúan tilos az épületet hőszigetelni, mert komoly szerkezeti károsodást idézhetünk elő, a belső tér komfortérzet csökkenéséről nem is beszélve (rendkivül magas páratartalom).

Miből készül a fal alatti vízszigetelés?

90%-ban bitumenes lemez kerül a falak alá sok-sok évtizede, jelenleg is ez a legáltalánosabb, ár-érték arányban a legjobb módszer. 

Mennyi az élettartama a bitumenes vízszigetelésnek a fal alatt?

Az utólagos szigetelést végző szakemberek előszeretettel hangoztatják, hogy a bitumenes lemez vízszigetelés 30-40 év alatt elöregedik, elveszíti a vízszigetelő funkcióját.

Ez tipikusan magyaros vállalkozói attitüd: keverjünk egy kis részigazságot a magyarázatba és hitessük el az ügyféllel a számunkra kedvezőt.

A bitumenes lemez akkor megy tönkre, ha időjárás és/vagy UV hatás éri. Ezek jellemzően a lapostetők, ahol tényleg elöregszenek a bitumenes lemezek. A másik ilyen a pince függőleges vízszigetelése, amiknél az az alapvető probléma, hogy nem a megfelelő bitumenes lemezzel készült, nem olyan anyagtípus lett felrakva, ami függőleges felületre való (modifikált bitumenes lemez).

A fal alá berakott bitumenes lemezt nem éri szinte semmilyen károsító hatás a hőingadozáson kivül, de ez is jelentősen kisebb, mint egy lapostetőnél.

Az tehát, hogy a bitumenes lemez vízszigetelés tönkremegy a fal alatt, az esetek 90%-ában egyáltalán nem igaz. Természetesen ezt műszerekkel lehet mérni, de műszeres mérés nélkül nem szabad rábeszélni hagyni magunkat a sok százezres, sokszor milliós kiadásra.

Hogyan lehet pótolni a fal alatti vízszigetelést?

Azt, hogy melyik technológiával érdemes vagy szabad dolgozni, a falazat anyaga határozza meg.

Három elterjedt(ebb) utólagos vízszigetelési forma létezik, ezekről lesz szó, az ettől eltérő megoldásokról nincs tapasztalatom.

A szárítóvakolatot ne tekintsük utólagos vízszigetelésnek, mert az tüneti kezelés, nem pedig a hiba okának megszüntetése. A vakolatba kevert vízüveg pedig komolyan súlyosbítja a vizesedési problémát, csak a hatása később jelentkezik, nagyon durván.

Egy felújítás alatt lévő épületemnél a megrendelő bekért árajánlatokat ezekre, így vannak konkrét árak is.

1. Gravomágneses falszárító techológia 

Direkt nem írok konkrét terméknevet, mert a forgalmazó előszeretettel szedeti le a neki nem tetsző véleményeket az internetről.

A gravomágneses falszárító készülék a Föld geomágneses erőteréből nyeri az energiát egy antennarendszeren keresztül, amihez térenergiát használnak pluszban.

magic.jpg

Ha ezt röhögés nélkül végig tudtad olvasni, gratulálok... Számos internetes fórum , szakdolgozat, külföldi tanulmányok és cikkek cáfolják a hatásosságát, nem is szeretnék több betűt vesztegetni erre. 

Az árajánlatban az adott épületre 550.000 ft + áfás összeg szerepelt. (38 cm-es falvastagság esetén 11e ft + áfa/fm)

2. Injektálásos technológia

Amennyiben nincsen egybefüggő fugahézag a falazatban, akkor szokták ezt a technológiát alkalmazni, ajánlani. Ilyen a vegyes fal, kőfal, vályogfal, stb.

wall_injection.jpg

Nagyon leegyszerűsitve a dolgot arról szól, hogy viszonylag sűrűn lyukakat furnak a falba, ahová (nagy nyomáson) befecskendezik a szigetelő "zselét", ami aztán szétterülve alkot egy összefüggő réteget.

A technológia valós, bizonyítottan működik. A probléma az vele, hogy sok hitelesnek tartott vizsgálat alapján ez csak 10-15 évig van így, utána ismételni kell. Ami ugye azt jelenti, hogy vagy belül, vagy kivül újra furkálás, annak helyreállító munkálatai...

Az árajánlatban az injektálásra 675.000 ft + áfa szerepelt. (38 cm-es falvastagság esetén 13.5e ft/fm + áfa)

3. Lemezbeütéses technológia

Ebben az esetben a téglafugák közé vízszigetelő lemezt ütnek be, vagy falátvágással szakaszosan pótolják. A vízszigetelő lemez anyaga sokféle lehet, tüzihorganyzott lemez, saválló lemez, vagy akár műanyag lemez is.

Itt fontos, hogy az épület statikailag stabil legyen, folytonos fugahézaggal rendelkező falazattal. 

Ez jár a legnagyobb rombolással, mert a falazat mindkét oldalán hozzá kell férni, és a vakolat nem csak egy 5 cm-es sávban fog leválni a falról...

A tüzihorganyzott lemezre 700.000 ft + áfa, a rozsdamentes lemezre 1.050.000 ft + áfa árajánlat érkezett. (38 cm-es falvastagság esetén 14e illetve 21e ft + áfa/fm)

Amennyiben az épület szerkezete és állapota lehetővé teszi, teljesen józanul gondolkodva a lemezbeütéses módszer mellett teszi le az ember a voksát.

Esetünkben a drágábbik anyagból történt a szigetelés, tehát 1 millió forint került kifizetésre. A munkát 2 nap alatt elvégezték, adtak róla írásos garanciát.

Amikor kint jártam az épületnél, végignéztem amit csináltak. Nem voltam elájulva tőle, de inkább esztétikai kifogások merültek fel az összevissza lemezek és többes átlapolások láttán. 

Eltelt pár hét, a munkálatok folytak az épületen. Az egyik falszakaszt a falazat minősége miatt bontásra-újrafalazásra ítéltük és jött a bombameglepetés.

A lebontott falszakasznál előbukkant az utólagos vízszigetelés, annak a lemeze, azaz lemezei.

Nem érnek össze, szép rés van a kettő között...

received_1339664493043451.jpeg

Mondanom sem kell, a vízszigetelés így nem sokat ér, a kivitelező céget felhívva helyszíni bejárást ígértek (frissitem a bejegyzést, ha van infó).

126471410_806150769932702_2393129235271490372_n_1.jpg

A cég több mint két évtizede ezzel a tevékenységgel foglalkozik, bőséges referenciákkal, tehát elvileg ideális jelölt a munkára.

A tervezett komplett felújítás sok-sok milliós befektetéssel jár együtt, 100 m2-es épületnél jó ha megáll 20 millióban.

Elkészül a ház, beköltözik az elégedett ügyfél, éli a világát. 1.5-2 év múlva egyszercsak megjelenik a falak aljánál a nedvességfolt, ami elsőre felázásnak tűnhet. A parketta felpúposodik, a szekrény mögött elindulhat a penészedés.

Csőtörés? Fűtési rendszer szivárog? Beázás? Hőhíd?

Számtalan szakember fog ott ugrálni, méricskélni, az igazát bizonygatni, miközben a felújításban megőszült fiatal pár lassan csomóban tépi ki a haját... Ugyanis SENKI nem fog a vízszigetelésre gyanakodni, hiszen sok pénzért elkészült, láttuk, átvettük, kaptunk garanciapapírt egy sok éve létező cégtől.

Be kell valljam, sokkolt az eset. Nem azért, mert meglepne, hogy az építőipar milyen minőségű munkát ad ki a kezéből, hiszen látom napi szinten.

A következmények azok, amik megdöbbentőek. Az ebből fakadó hiba forrása ugyanis felderíthetetlen (bontás nélkül), és a javítása elképesztő felfordulással jár. Az építtető stresszel, folyamatosan nyomás alatt tartja az összes építkezésben részt vevőt, amiből előbb-utóbb durva szóváltások alakulnak ki.

Miközben a vízszigetelő cégre senki sem gondol, hiszen a hülyebiztos módszert választottuk a falazat vízszigetelésének pótlására.

A cég még nem jött ki az épülethez, de az építtető szeretné, ha az egész lemezelés teljesen ki lenne szedve, és ellenőrzötten rendesen megcsinálva. Mivel nem lehet minden egyes szakaszt leellenőrizni a falak teljes bontása nélkül, a szúrópróbaszerű ellenőrzés nem játszik. Minden bizalom elszállt.

Ha az ismételt munka megint 2 napig tart, ki fogja fizetni azt az embert, aki 16 órán keresztül ott figyeli, fényképezi a javítást? Egy felelős műszaki vezető vagy műszaki ellenőr napi bére mekkora összeg? 

Nem vagyok vízszigetelési szakember, tehát nem fogok tudni tanácsot adni ilyen ügyben a fentebb leírtakon felül. Akinek ilyen problémája van, műszeresen be kell vizsgáltatni a házát, esetleg bontással feltárni az épület szerkezetét és ezek birtokában kiválasztani a megfelelő technológiát.

A bejegyzés nem arról szól, hogy mindenki szar munkát végez. Viszont az 5% áfa miatt várható szakemberhiány sok-sok hasonló minőséget fog produkálni. A munkák nagy része ellenőrizhető, korrigálható, javítható. Az ehhez hasonló hibázás viszont nem engedhető meg...

 

(A blogbejegyzés képeinek felhasználásához nem járulok hozzá, csak előzetes engedéllyel.)

 ---

A bejegyzés trackback címe:

https://komkel.blog.hu/api/trackback/id/tr6716292464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása