A rezsicsökkentés éveiben a 700.000 Ft-os gázszámla nagyon soknak számított, bőven megütötte a legtöbb ember ingerküszöbét, pláne ha esetleg ilyen házba futott bele ingatlankeresgélés során.

Ezeknél az épületeknél a mostani számitások szerint a gázszámla évi 3.400.000 Ft lesz a kalkulátorok alapján, a 6000 m3-es fogyasztással.

Azt hiszitek kirívó eset és sok száz m2-es paloták kellenek hozzá? Közel sincs így, lássunk egy példát, természetesen megoldási javaslatokkal együtt.

ÁLLAPOT:

Az épület 20 éves, pince-földszint-tetőteres, szintenként kb 100 m2-es alapterülettel, az építés idejének megfelelő technológiával és hőszigeteltséggel.

A falak nem hőszigeteltek, de vázkerámia téglából készültek, a nyílászárók fából vannak, kétrétegű hőszigetelt üvegezéssel, a tetőben 15 cm üveggyapot található, mely helyenként összecsúszott, hőhídas.. 

A fűtési rendszer padlófűtés, radiátorokkal kiegészítve, szintenként osztógyűjtőkkel. A radiátorok egy része még egysoros.

A ház fűtése megfelelően működik, csak hát a fogyasztás...

A hőtermelésről a pincében található gázkazán gondoskodik, ami egy turbós, álló készülék, 35 kW-os teljesítménnyel. A fűtőköri gépészet jól van összerakva, vannak külön szivattyúk, keverőszelepek, stb.

A HMV (használati melegvíz) indirekt tárolós, a gázkazánra kötve.

A villanybetáp 3x25A, szabványosított, 1 órás mérőóraszekrényben.

HŐSZIGETELÉS:

- Falak: az épület V-alakú, nagyon tördelt és tagolt alaprajzú, sok helyen homlokzati kőburkolattal. Még ha meg is érné az utólagos homlokzati hőszigetelés, a rengeteg kiegészitő munka miatt a költsége irdatlanul magas, megtérülése pedig 30-35 évre tehető.

- Nyílászárók: a mai napig jól müködtethető, kitűnő állapotú ablakokról beszélünk, teljesen észszerűtlen és soha-meg-nem-térülő beruházás a cseréjük. A kétrétegű üvegezés hőátbocsátása hiába közel duplája egy mai modern ablaknak, energetikai megtérülése bőven 20 év feletti lenne.

Megjegyzés: a homlokzati hőszigetelés a nyílászáró csere nélkül nem elképzelhető, mivel a beforduló hőszigeteléseknek nincsen hely.

- Tető: a tető zsindely fedéses, ívelt kutyaólakkal, a tagolt alaprajzra tehát egy még tagoltabb forma került. Emiatt a napelem telepitése teljesen lehetetlen.

A tetőben lévő hőszigetelés helyenként megrogyott, hőhidas, de nem olyan mértékben, hogy ez penészedést okozzon. A hőszigetelés vastagításához a teljes belső burkolatot el kellene távolítani, majd visszaépíteni, aminek a költsége milliókban mérhető a felület nagysága és bonyolultséga miatt, viszonylag csekély energiamegtakarítás mellett.

- Pince: a pince terét tárolásra használja a tulajdonos, illetve itt van természetesen a gépház is. Van külső lejárója a szintnek, ami komoly előny lesz a rezsiharc során.

Mivel a földszinten padlófűtés van, a födém átmelegszik, közvetett módon fűti a pincét, teljesen feleslegesen. A pincefödémre alulról felragasztott 8-10 cm EPS hőszigetelés viszonylag olcsón felrakható, hőveszteséget 5%-al csökkenti kb. Anyag+munkadíjban ~1.000.000 Ft.

Az épület designja, kialakítása miatt az utólagos hőszigetelés, illetve a meglévő hőszigetelés vastagítása a pincefödémet kivéve szinte lehetetlen, vagy olyan költségekkel jár, ami az energetikai megtérülésben sok évtizedben számolható.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:

1. A kazán cseréje kondenzációsra

A tulajdonos alap felvetése, hogy szabadulna a gáztól, de ettől függetlenül ezt az oldalát is meg kell vizsgálni. A kondenzációs kazán hatásfoka kb 10-15%-al jobb a jelenleginél, tehát évi ~900 m3 gáz takaritható meg vele, plusz a pincefödém szigetelése ~300 m3-e, azaz összesen maradna ~4800 m3, ami még mindig évi 2.5 milliós számlát eredményez.

Költségben kb 2 millió lenne a kazáncsere (kazán+kéménybélelés+papirok+átadás), plusz a pincefödém hőszigetelésének ára.

2. Kazán cseréje elektromos kazánra

A házaspár bekért ajánlatot elektromos kazánra, a forgalmazó cég 12 kW-os kazánra 1.5 millió forintos ajánlatot adott, plusz az áramigényre kell 3x18A, ami még ~300.000 Ft.

Számoljunk egy picit... 

A 6000 m3-es fogyasztás azt jelenti, hogy 56.000 kWh hőenergia kell gázból, kb 80%-os hatásfokú készülék mellett. Ehhez képest a villanykazán tekinthető 100%-os hatásfokúnak, azaz fogyasztana 45.000 kWh áramot évente.

45.000 kWh x 70 Ft = 3.150.000 Ft áramfogyasztás, csak a fűtésre.

A legnagyobb gond nem az, hogy csak kb 10%-al csökkenne a fűtési számla a mostanihoz képest, hanem az, hogy a forgalmazó olyan készüléket ajánlott, ami KÉPTELEN LENNE KIFŰTENI A HÁZAT!

Az éves gázfogyasztásból azt számoltam ki, hogy a ház maximális hővesztesége 30 kW, kinti -15 fok, benti 22 fok esetén.

Azaz a 12 kW-os készülék kb +5 fok felett tudná csak kifűteni az épületet, ez alatt bár folyamatosan járna, de a benti hőmérséklet nem érné el a kivánt értéket!

A szükséges teljesítményű elektromos kazán áramfelvétele már akkora lenne, aminél felmerül kérdésként, hogy egyáltalán beköthető-e, bővíthető-e ennyivel a rendszer.

3. Hőszivattyú

Talajszondás hőszivattyú nem jöhet szóba a telek lejtése és igen sűrűn telepített fái miatt.

A levegő-víz hőszivattyú ilyen hőigény mellett elképesztően zajos lenne, de azért számoljuk végig a lehetőséget.

A jelenlegi hőleadó rendszer részben optimális csak a hőszivattyúhoz, nem számolnék 2-es COPnál nagyobbal éves szinten, azaz a fentebb kiszámolt 45.000 kWh felezésével 22.500 kWh áramfogyasztással kalkulálhatunk.

Ez nappali árammal ~1.6M Ft, H-tarifás árammal ~600.000 Ft. A fűtési rezsi megtakarítása jelentős tehát.

A 16 kW-os splitrendszerű hőszivattyúk kerülnek közel 5M Ft-ba jelenleg, két hőszivattyút kellene kaszkád jelleggel összekapcsolni, hogy a szükséges hőigényt ki tudja elégíteni.

A radiátoros rendszernél az egysoros radiátorok cseréje is szükséges, valamint a jelenlegi kétsorosok méretnövelése a hőszivattyúnak megfelelő hőleadás miatt. A radiátorok cseréje kb 2M Ft.

A levegő-levegő fűtés szóba sem jöhet, az ingatlan tulajdonosai - sok más emberrel egyetemben - nem bírják/szeretik a direkt légmozgással és folyamatos zajjal járó levegőfújásos fűtést.

4. Vegyestüzelés rendszer

A kazánház a pincében kapott helyet, ahogy írtam korábban, rendelkezik külső megközelítéssel. A kémény hármas, van "üres" hely, minden adott tehát egy vegyestüzelésű rendszerhez.

Az ingatlantulajdonosok életkora miatt mindeképpen olyan rendszerre van szüksége, ami nem igényel komolyabb és állandó "piszkálgatást".

Kell a rendszerbe egy 1000, de inkább 1500 literes puffertartály. Ez biztosítja azt, hogy a fűtés akár napokig is elmenjen a benne felhalmozott 80 fokos víz hőjével.

Ehhez javasoltam egy automata pelletkazánt, mivel a külső pincelejárónál egy csúzda is kialakítható lenne a tüzelőanyag lejuttatásához.

A pufferes rész kialakítása 2-2.5M Ft, az automata pelletkazán kb 2M Ft.

A fűtési rezsi kb 1.200.000-1.400.000 Ft között lesz, ami még mindig duplája a rezsicsökkentéses korábbi gázfogyasztásnak, de nem ötszöröse. Valamint a gázról történő leválás is megvalósulhat.

(a HMV indirekt tárolóba tekerhető egy elektromos fűtőpatron, ami így kvázi villanybojlerként üzemelne, vagy összeköthető a puffertartállyal is, így fűtve fel azt)

---

Az ingatlan mérete, rezsiköltsége és a lakók száma alapján joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem adják el inkább az ingatlant és költöznek kisebbe, energiatakarákosabba?

Az én feladatom az állapotfelmérésen túl az épület korszerűsítése és költségek/lehetőségek összehasonlítása, elemzése. Ha ennek során arra a konklúzióra jutnak a tulajdonosok, hogy jobb megoldás az ingatlan eladása, szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi ingatlanpiacon a rezsizabáló épületek eladhatatlanok, eladási áruk 30-40%-al kevesebb, mint korábban.

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, korszerűsítés előtt meglévő tulajdonosoknak, építész szemmel.

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló/felújitó, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

 A bejegyzést kommentelni ITT lehet. 

---