Az első olyan házamat, ami levegő-vizes hőszivattyúval készült, 2009-ben terveztem. Akkoriban még kivitelezéssel is foglalkoztam, igy belenyúltam a közepébe rendesen. Mivel családi házakkal foglalkozom, akkoriban a hőszivattyús rendszerek drágának számitottak, mindenki gázkazános fűtési rendszereket telepitett.
Ahogy teltek az évek, egyre több általam tervezett háznál lett opció a hőszivattyú, felületfűtés/hűtéssel. Mostanra 50 felett van az ilyen rendszerű épületeim, ahol megelégedéssel használják, rendesen működik, rácáfolva a sok hülyeségre, amit összeolvasni mindenhol.
Ezek a hőszivattyúk JÓ MÁRKÁJÚAK, nem idén alapitott cégek telepitették őket, tehát van tapasztalat, van szervizháttér. Ilyenek például: Mitsubishi Zubadan, LG Therma, Panasonic T-Cap. Jókat hallani a Daikin gépeiről is, monoblokkosban pedig Hajdú és GREE eléggé elterjedt.
Nem kapok soha pénzt a reklámozásért, nem is fog megjelenni szponzortartalom nálam, mert nem érdekel az ilyen jellegű megkeresés/felkérés.
Amiket egy-egy termékkel kapcsolatban leirok, az a személyes tapasztalatom/véleményem, a szókimondásomért gyűjtöm is az ellenségeket rendesen. Viszont egy-egy ilyen iromány vagy podcast után elárasztanak az érdeklődő mailek és üzenetek, hogy mondjak már "priviben" megbizható márkákat.
Ezentúl le fogom irni publikusan ezeket, mert sajnos nekem is csak 24 órából áll egy munkanap... HANGSÚLYOZOM: ezek saját tapasztalatomon és véleményemen alapszanak, amik ráadásul pár év alatt megváltozhatnak, főleg ha közben a cég gyártmányának minősége is romlik.
Sok blogbejegyzést irtam már a fűtési rendszerekkel kapcsolatban, főként mivel a saját házunkon folyamatosan kisérletezem a mai napig. Szeretek tanulni, beszélgetni a szakikkal, hogy mit-miért kell csinálni és hogyan fog ez működni. Családi ház szinten értek hozzá, átlátom az egészet, ráadásul az épületeimhez az energetikai számitásokat én csinálom, legtöbb esetben a fűtési rendszer kialakitását is velem beszéli át a megrendelő, mert készitek egy fűtési elemzést az épületre, várható kiépitési és üzemeltetési költségekkel, többféle fűtési rendszerrel, összehasonlithatóan (előkeresek egyet és irok belőle egy bejegyzést a napokban).
Tegyük fel, hogy van egy 140 m2-es lakóépületem, a kinti -15 foknál, benti 22 fokra a számitott MAXIMÁLIS hőigény 6.7 kW. (ezt épületfizikai programmal számoljuk, a konkrét méretek és szerkezetek alapján, igy minden épület más és más.)
Végtelenül dühit az, amikor a megrendelőim elmennek a hőszivattyús cégekhez konkrét teljesitményigényekkel és az érdeklődésre kétféle hozzáállás jön vissza:
- Elég a kisebb hőszivattyú, egy 6.7 kW maximális hőigényre elegendő a 9 kW-os teljesitmény is, hiszen van benne 20% tartalék
- Ekkora épületre kelleni fog a 16 kW-os. Amikor rákérdezek, hogy miből számolta ezt ki, a válasz az, hogy légköbméter alapon. Ami már 30 éve is elavult és bődületesen rossz számitási módszer volt, SEMMI köze nincs a valósághoz.
Az általam javasolt 12 kW-os rendszer jelenleg kb 4-4.5M Ft, az ennél kisebb olcsóbb pár százezerrel, a nagyobb drágább majdnem 1M-val.
A nagyobbal nem lesz gond, csak olyan, mint a 300 LE-s autók a hétköznapi használatban, azaz SOHA nem kell kihasználni az erejüket.
A javasoltnál kisebb már komoly gondot fog okozni... Az igaz, hogy kb 20% többlet elegendő, de valami ok folytán ez csak 10-12 kW felett igaz, alatta szinte mindig problémák vannak/lesznek.
A másik, hogy mindig komplett rendszerben kell gondolkodni. A hőszivattyúhoz kell egy fűtő-hűtő puffertartály is, valamint egy másik, úgynevezett HMV (használati melegviz) puffer. Ez utóbbit érdemes a beköltözők számával kalkulálni, 50 liter/fővel.
A fűtőhűtő puffernél én 100 vagy 200 literest szoktam javasolni. Egyik futó projectemnél a szerelő 500 literest irt ki, nagyon kiakadtam.
A hőszivattyúk általában 5-7 fokos deltaT-vel működnek, azaz ha 35 fokos vizet szeretnénk a fűtési rendszerben látni, akkor a pufferba kelleni fog a különböző veszteségek miat 42-45 fokos viz. A hőszivattyú akkor kapcsol be, ha érzékeli, hogy a beállitott 45-höz képest a visszatérő viz hőmérséklete 38-40 fokos. Ha nagyobb a deltaT, akkor magasabb fokozatra kapcsol, ám itt lép életbe a később szóba kerülő okosvezérlés.
Az 500 literes puffertartálynál ez azt jelenti, hogy kb 4 kW-os teljesitmény kell neki folyamatosan ahhoz, hogy pótolni tudja a ház hőveszteségét. Azaz viszonylag elég kis teljesitmény elegendő. Nincs pörgetve a hőszivattyú, csendesebb, tartósabb. ELMÉLETBEN!
Vegyünk egy 200 literes puffert, ahol ugyanehhez kell a gépnek pörögnie 8 kW-on. Ekkor viszont a gép ereje teljében dolgozik, nem okoz gondot rendesen működtetnie a fűtést, időnként a HMV-pufferben lévő fürdővizet is felmelegíteni.
Megint csak autós példával élve: gyerekkorunk "kedvence" volt az érdi emelkedő, ahol a régi Ladákkal és Skodákkal (megpakolva a családdal) bizony néha emberes dolog volt hűtőviz felforralás vagy gyökketővel vánszorgás helyett rendesen végigmenni. Mert bár a régi autók sima domborzaton "hasitottak", a tartós emelkedő már komoly gondot jelentett. A hőszivattyú tartósan ilyen alacsony teljesitményen tartva ugyanigy fullad és amikor az egész napos taknyos nulla fok után jön az éjszakai fagy, nem képes felfűteni a házat.
A harmadik ok pedig a túlokositás és túlvezérlés.
A mostani hőszivattyúk már tele vannak érzékelőkkel, a menürendszerben van egy csomó fűtési teljesitménygörbe. Kijön a beüzemelő kolléga, beállitja a külső hőmérséklet érzékelőt, meg egy általa gondolt fűtési görbét, összecsukja a laptopot és elmegy. Aztán a kellően karakán ügyfél esetén jár vissza két hétig, hátában egyre több konyhakéssel.
NEM!
A fűtési puffer azért van, mert oda kérünk 40-45 fokos vizet. PUNKTUM! Nem érdekelnek a külső hőmérséklet érzékelők és a fűtési görbék. Ezek már csak a fogyasztás optimalizálására vannak és arra, hogy a szerencsétlen ügyfél ne tudjon a cég segitsége nélkül "belepiszkálni" a rendszerbe.
A pár évvel ezelőtti T-Capeknél a legfelső menüpontban beállitottad a kért vizhőmérsékletet és kész. A mostaniaknál hiába nyomkodod, a fűtési görbe és a külső hőmérsékletérzékelő felülbirálja és egyszerűen nem fűti fel a házat. Nem minusz 5 fokban, de még nullánál sem!
Ki ilyenkor a hibás?
Természetesen a gépész kivitelező, mert biztosan nincs elég hőleadó felület... hát erre ráb.sztatok, mert a hűtés miatt telerakattam a mennyezetet panelekkel, plusz padlófűtés is van mindenhol, bőven van hőleadó tartalék a rendszerben. Plusz van hőkamerám, amit nem félek használni! Mit láttam?
A felületek alig 22 fokosak mindenhol. Ideális esetben ezek 28-32 fokosak, akkor bőven tud elegendő lenni a hőleadás a kivánt belső 22-23 fokhoz és nem kell 19 fokban dideregni.
Előbb működjön a hőleadás rendesen "fapados" módszerrel, majd utána lehet optimalizálni, aminek egyébként kimutatható számottevő energetikai megtakaritása nincsen. Azért van, hogy minden évben fel lehessen mutatni újabb featureket.
Van ahol 4 éve küzdenek az ismerős által beszerelt (jó márkájú) hőszivattyúval, ami 9 kW-os és mellé raktak egy 500 literes puffert. Már engem hivtak fel (mint az épitészüket), hogy adjak tanácsot...
Krva nagy szégyen, hogy nekem épitészként kell sokszor üvöltözni a gépész kivitelezővel vagy hőszivattyússal, hogy mit kérünk. MERT AZ MŰKÖDIK, BIZONYITOTTAN! Alá van támasztva hőigény számitásokkal, egyebekkel. Nem egy ilyen eset van, szinte mindig ott akarok lenni a hőszivattyús egyeztetéseken a megrendelő és telepitő cég között. Jó esetben csak hallgatva és bólogatva.
A rezsicsökkentés-csökkentés óta boldog-boldogtalan hőszivattyúkat telepit, miközben az alapvető épületfizikai dolgokkal nincsenek tisztában és lyukat beszélnek a megrendelő hasába.
A legfontosabb, hogy legyen konkrét SZÁMITOTT hőigényszámitás az adott épületre vonatkozóan, mert ez mindennek a kiindulópontja. Azt mondtam már, hogy a hatályos rendelet alapján a belső hőmérsékletet 20 fokra kell méretezni? Ha nem szólsz, hogy neked több kell, akkor bizony itt is elúszhat kapásból 10-15%. De ez már egy következő bejegyzés tartalma lesz.
