Nem vagyok mai gyerek (mondjuk túl öreg sem), de már túl vagyok pár fűtési mód-slágeren.

Pici gyerekként néztem, ahogy a vaskályháinkban vagy a nagyanyáméknál a cserépkályhában lobog a tűz, ahogy a kiskosárból folyamatosan etetni kellett az éhes lángot. Hallgattam, ahogy kint csattog a fejsze, vagy éppen surrog a kézifűrész, vágva az erdészettől vásárolt rönköket.

A '80-as évek közepére elkészült a családi házunk, ahol már központi fűtéssel állítottuk elő a meleget, pincében elhelyezett kazánnal. Ekkor megtanultam, mi az a szívlapát... na nem azért, mert azzal csapkodtak volna a szüleim, de a kezembe nyomták, hogy ott a sok mázsa szén, lehet pakolni a kazánt, ha meleget akarsz... Az akkor épült házak jelentős részében készült kazánház, ami mellett egy tüzelőtároló kapott helyet. Ha ez a pincében volt, akkor egy szénledobó ablak könnyítette meg a sok mázsa szén depózását. Még manapság is látok háznézések kapcsán szénportól feketéllő pincefalakat, nosztalgikus mosolyt csalva az arcomra.

Pár év után válás miatt ugrott az új ház, költöztünk egy régi parasztházba, ahol kezdetben vaskályhákkal fűtöttünk, majd megjelent egy új technológia: az olajkályha. A háztartási tüzelőolajat (HTO) az állam támogatta és kevesebb volt rá az ÁFA-tartalom is, így nevezhetjük ezt a '90-es évek rezsicsökkentésének is. Jellemző kép volt a camping bicikli hátsó csomagtartójára hegesztett kétoldali kanna-tartó, de a kis kézikocsival toltam haza sihederként 100 liternyit is műanyag kannában.

A HTO-val tüzelés koszos, büdös volt és rendkivül fárasztó, nem beszélve az olykor kifröccsenő és begyulladó olajról... mindez a szobákba rakott kályhákkal. A szerencsésebbek az előkertbe földbe ásott tartályokba tárolt HTO-val, olajkazánnal, központi fűtéssel melegítettek.

Nálunk is egyre nagyobb igény lett a központi fűtésre, így a mostoha érkezésével együtt jött egy kazán, csövek, radiátorok, kazánkémény. A kazán fa és széntüzelésű volt, de 1-2 év után a szénnel való küszködés után átálltunk a fára. Jöttek a farönkök, amiket szalagfűrésszel tuskókra szeleteltek, majd ezeket felhasogattuk fejszével. Ezeket a hasábokat kellett aztán a kazántestbe pakolni, majd folyamatosan etetni a tűzteret. De mindez legalább már csak egy helyen történt, nem helyiségenként.

A rendszerváltás után a kisebb településeket is elérte a vezetékes gáz kiépítési láz, aki tehette átállt erre a kényelmes fűtési módra. Nekünk is bekerült a vegyestüzelésű kazán mellé a gázkazán, lehetőséget biztosítva a kettő közötti váltásra. A kényelmi faktor miatt egyre kevesebbszer használtuk a fatüzelést, hiába lett volna olcsóbb. Akkor az, ha nem számitjuk a saját munkát és időt...

Amikor 2009-ben elkezdtem az index fórumokon online tanácsadni, fával tüzelve 1 kW-nyi hőenergiát előállítani kb feleannyiba került, mint gázzal, majd ahogy telt az idő, jött a rezsicsökkentés, ezek az arányok eltorzultak. Ma jóval többe kerül fával/szénnel tüzelni, mint a hatósági áras gázzal.

Ebben az időszakban építkeztünk, gázcsonk az átépíteni kívánt háznál akadt, de kacsintgattam a hőszivattyú irányába. Az ára nagyon magas volt, a hatásfoka még alacsony(abb), valamint a kültéri egységet a szomszéd miatt nem tudtam volna elhelyezni. Elvetettük, lett kondenzációs gázkazán... A kazán alsókategóriásként 8 évig bírta, megint jött a dilemma, hogy váltsunk. A korábbihoz képest már feleannyi összegért, dupla annyi hatásfokkal már a levegő-víz hőszivattyú reális alternatívaként jelent meg, de a fűtési szezon kellős közepén voltunk és a kültéri egység elhelyezése még mindig probléma maradt. Maradtunk a gázkazánnál, miközben 2012 óta rengeteg általam tervezett háznál építettünk be hőszivattyút, amik azóta is teljes megelégedéssel üzemelnek...

A házunk fogyasztása egyébként nem rossz, éves szinten 200.000 Ft-ot fizetünk a fűtésre és melegvízre, ami egy ekkora épületre nem vészes. Ez egy H-tarifás hőszivattyúval kb 150.000 Ft lenne.

A jelenleg három éves kondenzációs gázkazánunk mostani ára 530e Ft, egy nekünk elegendő monoblokkos hőszivattyú ára 1.5 millió Ft. Úgy ennyi, hogy a HMV-hez az indirekt tárolónk megvan, a fűtés-hűtéshez a pufferünk megvan és az épületben padló-fal-mennyezetfűtés van kiépítve.

Tehát ha csak a megtakarítást nézzük, akkor röpke 20 év alatt jönne vissza a különbözet.

Mi történik, ha nem lesz áram? Erről írtam egy cikket korábban, nem kezdem elölről.

Két ellentétes nézőpont ütközik

1. Hazánkban a lakossági gázfűtés aránya rendkivül magas, ha ellátási zavarok lépnének fel (lakossági szinten), akkor a kupolás épület hamar lángra kapna. Komolyra fordítva: ezt nem tartom lehetségesnek, mert ezt politikailag lehetetlen kimagyarázni.

Viszont az előfordulhat, hogy Brüsszel/Soros/Gyurcsány/Biden/Zelenszkij -re hivatkozva a gáz árát kénytelenek lesznek növelni, vagy akár sávossá tenni. A rezsicsökkentés fenntarthatatlan, ez józan ésszel belátható.

Tehát ha mondjuk a gáz ára megduplázódik, a különbözet már 10 évre csökken. Azonban ha a gáz ára nő, a villanyé is követni fogja, tehát a korábbi 20 éves megtérülést szerintem tekinthetjük állandónak.

2. A gázfűtés a korábbi fűtési módokhoz hasonlóan "lejárt lemez". A hőszivattyús fűtéshez áram kell, amit több féle módon elő lehet állítani, tehát sokkal reálisabb, hogy velünk marad. Állandóan rendelkezésre áll, ráadásul napelemmel a fűtési költség csökkenthető.

A jó márkájú levegő-víz hőszivattyúk elértek egy olyan hatásfokot még a kinti -20 foknál is, ami éves átlagot tekintve azt jelenti, hogy a COP 3 felett van, azaz 1 kWh áramból 3 kW-nál több hőenergiát állítanak elő. A kültéri egység zaja is tompult jelentősen, jó elhelyezéssel már nem lesz zavaró.

Lehet jönni a hülyeséggel, hogy mínuszokban a hőszivattyú nem jól működik, de mára már több tízezernyi beépített és működő egység cáfolja meg ezt a tévhitet. Jó márkát kell venni, nem a legolcsóbb vackot.

Én könnyű helyzetben vagyok, mivel a fűtési hőleadók az épületen belül felületfűtések, így a hőszivattyút lényegében csak a rendszerre kell csatlakoztatni és működik.

Radiátoros rendszer esetén nagyobb radiátorokra lesz szükség valószínűleg, valamint a magasabb fűtési előremenő miatt a hatásfok inkább 2-2.5 körül alakul, azaz a gázfűtéshez képest a fűtési költség azonos lesz.

Megéri?

Csak pusztán a megtakaritás-beruházás költségeket tekintve semmiképpen, amennyiben maradnak a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági (rezsicsökkentett) árak.

Teljesen kizártnak tartok lakossági oldalon gázellátási zavarokat, így ez sem lehet motiváló tényező.

Marad a környezetvédelem, valamint a modernizációs kényszer. 

Apropó környezetvédelem. Az ugye megvan mindenkinek, hogy egyre melegebbek a nyarak, így klímatizálás nélkül  a nyarat túlélni csak állandó besötétítés mellett lehetséges? A hőszivattyúra lehet csatlakoztatni fancoilokat vagy a felületfűtést hűtésre használni, így meg lehet spórolni a külön klíma telepítését.

Az biztos, hogy új épületbe nagyon elmaradott dolog a gázkazános fűtési rendszer kiépítése, kb mint mai modern autóba belerakni egy Lada-motort. Felújítás/átalakítás esetén a dolog véleményes, pénztárcafüggő.

A bejegyzést kommentelni ITT lehet. 

---