A HMV (használati melegvíz) tulajdonképpen azt a melegvizet takarja, ami folyik a csapból a vizesblokkokban, konyhában és egyéb helyeken. Sokan ezt természetesnek veszik és másik ingatlanba költözve szembesülnek azzal, hogy ennak a komfortja jobb/rosszabb is lehet.
Magyarul: meddig kell folyatni a csapot, hogy odaérjen a melegvíz, illetve lehet-e egyszerre több helyen nyitva.
HMV előállítás módjai
ÁTFOLYÓS
Általában gázkazánoknál, ritkább esetben elektromos melegitőknél van ilyen
Főbb jellemzői:
- nincsen keringetőág, azaz a csőben pangó elhűlt vizet ki kell engedni ahhoz, hogy a melegvíz elkezdjen folyni a csapból. A szokványos csövekben 2 dl víz van méterenként, távolságtól függően több liter is elfolyhat
- a kazánnak van egy felfűtési ideje, az átfolyó hidegvízből nem az első pillanattól tud melegvizet gyártani, azaz itt is elmegy 1-2 liter
- a nagyon nagy többségük az átfolyós készülékeknek egyszerre egy csapolóhelyet tud ellátni. Ha zuhanyzás közben megnyitják pl a konyhai csapot, elszáll a melegvíz, eloszlik a vízmelegités teljesitménye, azonban egyik helyre sem lesz elegendő. Mikor elzárják a példában emlitett konyhai csapot, mire helyreáll a zuhanyzóban a melegviz-komfort, addigra eltelik pár perc és elfolyik pár liter víz
- termosztatikus csaptelepek nem működnek megfelelően, gyakorlatilag csak a leforrázást akadályozzák meg
TÁROLÓS
Lehet a gázkazánnak beépített tárolója (45-60 liter), vagy indirekt tároló, vagy akár villanybojler is. A lényeg, hogy van egy tároló test, amit valamivel időszakosan felfűtünk. Ez történhet gázkazánnal, hőszivattyúval, elektromos árammal, fatüzeléssel, de akár napkollektorral is, sőt egyszerre több hőforrás is ráköthető egyes típusokra.
Itt sokkal jobb komfortról beszélünk, mert gyakorlatilag bármennyi csapolóhelyet ki tudnak szolgálni, amíg a kapacitásuk tart.
Indirekt tárolónál javasolt az 50 liter/fő méret, különösen hőszivattyúnál. Elektromos bojlereknél magasabb hőmérsékletre fel lehet állitani, itt ritka a 150 literes is már.
A tárolós kazánokba épített kis tároló csupán arra szolgál, hogy több csapolóhelye esetén se legyen gond, illetve az indulásnál ne kelljen várni a melegvízre.
Természetesen a termosztatikus csaptelepekkel tökéletesen működik a tárolós rendszer.
KERINGETŐÁG, MINT PLUSZ KOMFORT
Felújitáskor és új épitésnél MINDENKÉPPEN érdemes egy harmadik ágat lefektetni a hideg- és melegvíz mellé, ez lesz a keringetőág. Ennek az a feladata, hogy a melegvíz csövet "rövidre zárja" és a rajta lévő mini keringetőszivattyú időnként megforgatja a csőben pangó vizet, így nem kell kiereszteni, elpazarolni.
Igen ám, de a keringetés tud nagyon energiazabáló lenni, sok esetben emiatt egyszerűen kihúzzák a konnektorból a mini szivattyút, megszüntetve a keringetést. Ha folyamatosan/sokat megy, akkor értelemszerűen a tárolóban lévő felfűtött vizet hűti, amit többször kell visszafűteni, mintha passzivan várná a felhasználását.
A legegyszerűbb vezérlés, ha rá van rakva egy időzitős konnektor és a család életroitmusának megfelelően pl reggel 6-8 között, este 19-22 között működik csupán a keringetés.
Amikor még pár éve kiviteleztem is, az általam tervezett/épített házakba rakattam a villanyszerelővel a vizesblokkokba egy-egy mennyezeti mozgásérzékelőt, ami bekapcsolta 5 percre a keringetőszivattyút. Azaz mire az ember végzett a WC-n, bőven ott volt a melegvíz azonnali használatra a csapnál.
Manapság már bontás nélkül, utólag is egyszerűen meg lehet csinálni az ezen elven működő vezérlést, pl egy XIAOMI okosotthon rendszerrel. Kell hozzá egy központi egység (kb 20e Ft), egy okoskonnektor (kb 6e Ft) és annyi mozgásérzékelő, amennyi helyiségben szükséges (kb 4e Ft/db). A mozgásérzékelők elemmel működnek, a tapasztalat szerint egy évig lazán bírják. Ezek jelet adnak a központi egységnek, ami kapcsolja a konnektort, amin be lehet állitani az applikációban, hogy hány percet fusson még a bekapcsolás után. Mozgásérzékelő helyett lehet ajtóra rakott nyitásérzékelőt is használni, ezek is szintén elemes, vezetéknélküli eszközök.
Nagyon sok márkának van hasonló rendszere, a XIAOMI viszonylag elérhető árú és könnyen berakható.
A lényeg tehát, hogy legyen keringetőág kiépítve még akkor is, ha (jelenleg) átfolyós készülék lesz berakva. Filléres tétel (15-20e Ft a cső), viszont utólag szinte lehetetlen a pótlása.
ÁRAK
Gázkazános rendszernél az átfolyós gázkazán a legolcsóbb, utána jön a beépitett tárolós, aminek a felára kb 250-300e Ft. Szinte az összes kondenzációs gázkazánnak van beépitett tárolós típusa is, ami a magasabb árán kivül a méretében is más, jóval testesebb készülékről beszélünk.
Az indirekt tárolónál számolni kell 1 m2-nyi hellyel, ami kell a tárolónak, csövezésnek, tágulási tartálynak. Költségben 3-400e Ft-al kell számolni.
Elektromos bojlereknél a a beruházási költség viszonylag alacsony (100-200e Ft), viszont a havi elektromos fogyasztás költségesebb. Manapság vannak modernebb, hőszivattyús bojlerek is, amik drágábbak, viszont üzemeltetésük megközeleiti a gázkazános rendszeres HMV előállitási költségét már.
Illik tisztában lenni a fenti dolgokkal, mert ingatlan vásárlás/építés/felújitás esetén a megfelelő HMV-komfortot kialakítani pár százezer forintos többletköltséget jelenthet, viszont megelőzünk vele évtizedekig történő bosszankodást.
A bejegyzést kommentelni ITT lehet
---
