Idén már a sokadik alkalommal futok bele olyan kőművesekbe, akik a homlokzati hőszigetelésnél légrést akarnak hagyni a fal és a "hungarocell" között. Mondván, hogy így lélegzik a fal, és nem lesz belül penész.

Mindezt olyan meggyőződéssel mondják a tulajdonosoknak ("én már 20 éve így csinálom"), hogy teljesen megzavarják őket.

Mi az igazság?

Kevés kivételtől eltekintve (vályog, vert fal, tufa jellegű falazatok; ezekre később visszatérek) a falazatokon keresztül csak a benti pára 2-3%-a távozik, tehát elenyésző a dolog. 

A tévhitet az táplálja, hogy egy épület energetikai korszerűsítése során általában kicserélésre kerülnek a régi nyílászárók is, amelyek korábban nem zártak túl jól, emiatt folytonos volt a légcsere az épületben (filtráció). A mai leggagyibb nyílászárók, vagy a régiek bemarásos gumitömítéses felújítása gyakorlatilag lenullázza a légcserét, emiatt hamar elhasználódik odabent a levegő, és a párásabb helyiségekben a pára is kicsapódhat.

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel.

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

Sokan keresnek fel azzal, hogy új építésű házat/ikerházat nézzek meg nekik vásárlás előtt.

Mit kérek ilyenkor? Ezeket egy komolyan vehető kivitelező rendelkezésre bocsájtja az érdeklődőknek, hiszen nincs mit titkolnia. Ugye nincs?

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel.

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

Az átküldött hirdetésben az ingatlanközvetítő 9 éves passzívházként hirdette az épületet.

Mi az a passzívház?

Wikipédia: "A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.^[1]"

Azaz (szinte) semmilyen fűtési berendezés nem szükséges ahhoz, hogy a téli fűtés meglegyen. Kizárólag a megfelelő tájolás, benapozás, nagyméretű nyílászárók, brutális hőszigetelés és légtömörség segítségével érik el a megfelelő hőmérsékletet télen-nyáron. Megengedett bizonyos fokú gépi rásegités a fűtésre, ezt általában a szellőztető rendszerbe rakott fűtőszálas rásegítéssel oldják meg. (ennél kicsit bonyolultabb a dolog, és van számos másféle rásegítés is, akit érdekel nézzen utána)

Az előkertben mindjárt fogadott a gázóra látványa. Az órát 2009-ben plombálták le, az elmúlt 10 évben elfogyott 13600 m3 gáz.

Évente ~1400 m3. 

Passzívház, mi?

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel.

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

Az ingatlan leendő vásárlója már az első szavakkal elindította bennem a riasztót.

"Faház"

"2000-ben épült"

Tekintsünk egy kicsit vissza, mi történt ebben az időszakban Magyarországon.

Tombolt az akkori CSOK-őrület, devizahitelekkel, boldog-boldogtalan építkezett. Gyorsan, olcsón, jót... Én akkoriban kezdtem a pályámat, és egyből belekerültem a mélyvízbe. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően egy faházakat építő cég felkért együttműködésre.

#podcast #komkel #épitési_jog #kivitelezés #szerződés

Elindult a podcast-csatornánk, első vendégként dr. Kovács Krisztiánnal beszélgettem az építési jogról, zömében a megrendelő-kivitelező közötti jogokat, kötelességeket jártuk körbe.

Hallgassátok, terjesszétek, kritizáljátok :)

Nyár. Kánikula. Vízpart messze, strand drága és zsúfolt...

Mit tesz ilyenkor aki kertes házban lakik? Medencét vesz! Mi is így tettünk. Minden évben.

1. A felfújható peremes átok

Gondolom mindenki találkozott ezekkel, 20.000 Ft alatt már kaphatók. Vettünk belőle egy 305 cm átmérőjűt, 66 cm magasat. 

Ott kezdődött, hogy a telkünk nem sík, és nem volt kedvem órákig tereprendezni, tehát felállítottam enélkül (amit tilt a használati útmutató). Feltöltés közben fel is billent, nyakamba zúditva 3 m3 vizet... megalapozta a barátságunkat.

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel.

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

Ismét egy családi ház került terítékre az agglomerációban. A Street Viewon nem sok minden látszódott, mivel a telek tele van fákkal, bokrokkal. Ami látszott, hogy ez egy úgynevezett "Kádár-kocka", ami alapvetően jó alapot jelenthet.

Az ingatlanközvetítő hozta a blablát. Minden rendben, hitelezhető, remek állapotú, stb.

Az épület félig alápincézett, a tereplejtés miatt a bejárat kb 1.5 méterrel magasabban volt a terepszintnél. Emiatt a korábbi tulajdonos készített egy lábakon álló teraszt köré fából. 

A mostani tulajdonos (eredeti szakmája állítólag asztalos) ezt a teraszt lefedte, beépítette, hozzácsatolta az épülethez és belülről összenyitotta.

"Építési engedély? Használatbavételi (lakhatási)?" - kérdeztem ártatlanul.

"Nem volt, de intézzük a fennmaradási engedélyt" - hangzott a válasz könnyedén.

Ühüm, ez azért nem ennyire egyszerű...

Tudni kell, hogy ha az épület a valóságban eltér a földhivatali térképmásolaton ábrázolttól, akkor a banki értékbecslő kéri a használatbavételi engedélyt és az épületfeltüntetést. Amíg ez nem készül el, a banki hitelezést felfüggesztik.