Sokszor merül fel kérdésként a használt házak megtekintése közben, hogy melyik fal főfal, melyik fal válaszfal, ugyanis a régi házak nagy többsége általában sok kis helyiségre van osztva, manapság pedig a nappali-konyha-étkező tere egy összefüggő térként jelenik meg, erre van igény.

Egy meglévő épületnél ha ez főfalat érint, máris sokan visszariadnak az ekkora léptékű átalakítástól. Pedig nincs miért félni tőle, viszont TERVEZTETNI KELL! A statikus az építésszel karöltve kiszámolja a szükséges áthidalás méretét és konkrét leírást ad arról, hogyan-miképp kell azt megvalósítani.

Nem akarom bántani a kőműveseket, de nemrég jártam egy barkácsolt főfalkiváltásos épületben, ahol az acél gerendának a lehajlása 11 cm volt, az igazságügyi szakértő életveszélyesnek minősítette a födémet. Nem egy ilyen esettel találkoztam az elmúlt években, de a statikusok órákig tudnak ilyenekről mesélni.

Szóval terveztetni kell, legyen felelőse a dolognak.

A szóban forgó házat sokadik épület megnézése után választottuk ki a tulajdonosokkal, de már az első szemlénél is felmerültek átalakítási igények, melyek a főfalakat (is) érintették. Konkrétan volt egy keskeny, hosszú beépített teraszunk (étkező), belül egy falakkal körbevett "hall", és egy külön konyha. 

NINCS olyan, hogy hőszigetelt garázsajtó. A lamellák lehetnek bármilyen hőszigeteltek, azok illesztései, a sín és egyebek cseppet sem azok, a légtömörségről nem is beszélve.
Ezért kell mindig hőszigetelni a lakás-garázs közti falat.
#komkel #hőkamera #garázsajtó #nedőljbe

https://www.instagram.com/p/B8riN3chZxo/?igshid=acewsbwkx4hm

Nagyon sokszor, napi szinten találkozom azzal a tévhittel, hogy a hőszigeteléssel becsomagoljuk az épületeket, és "befullad" a ház, emiatt penészedik. A ló túloldalán található az a hozzáállás, hogy a hőszigeteléssel megszűnik a ház szellőzése, és mindenképpen szükség van központi szellőztetőrendszerre. A facebook-csoportokban gyakori kérdéskör a penészedéshez kapcsolódik, különösen most, fűtési szezonban.

A penészedést két dolog okozza: a hőhíd, és a magas páratartalom. A hőhíd leegyszerűsítve azt jelenti, hogy jelentős felületi hőmérsékletkülönbség van az épületen belül, és a belső páratartalom kicsapódik ezen, megjelenik a penész. Minél magasabb a belső páratartalom, és minél nagyobb a hőhíd, annál inkább.

Erre szokott válaszként érkezni, hogy szellőztetni kell gyakran, azaz a páratartalmat alacsony szinten tartani. Ez a hőhíd ellen olyan, mintha agydaganatra szednénk fejfájáscsillapítót. Amíg tart a hatása, addig látszólag megszűnik a probléma.

Az én véleményem az, hogy egy épületnek segédenergia nélküli rásegítés esetén is penészmentesnek kell lennie, amihez "csupán" annyi kell, hogy a hőszigetelést megfelelően készítsék el.

Ez nem nehéz, különösen egy új ház esetén. Hát ez az a léc, amit a kivitelezők gyakran nem tudnak megugrani...

Jelen posztunk alanya egy 2 évvel ezelőtt épített új családi ház. Kívül-belül újszerű értelemszerűen, minden szép és jó. Látszólag.

Építész tervezőként rengeteg tévhitet hallok vissza az ügyfeleinktől/érdeklődöktől annak kapcsán, hogy 2020. december 31. után használatba vett lakóépületekkel kapcsolatban mi várható. Javarészt természetesen félinformációk, illetve teljesen alaptalan riogatások keringenek a neten és közbeszédben.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A magyarázatot próbálom az építtetők "nyelvén" publikálni, kihagyva a jogi hivatkozásokat, és számítási blablákat, amik csak nekünk, szakembereknek mondanak valamit.

Jó dolog a mennyezetfűtés, sok helyen alkalmaztuk már, és tökéletesen teszi a dolgát.
Egészen addig, míg a villanyszerelő a lámpa felrakása közben bele nem hajt egy csavart �
#komkel #tervezoimuvezetes #mennyezetfűtés #villanyszereles #megesikolykor

Hagyományos építésű ingatlanoknál a falszerkezet úgy néz ki általában, hogy téglafal, kivülről hőszigetelés, belülről vakolat.

A téglafalra vonatkozó légzárási és hanggátlási követelményeket a gyártók KÉTOLDALI vakolatra adják meg. A külső oldali vakolat jelentős költséget jelent, és kétszeri állványozást, mivel a külső oldali hőszigetelést csak annak száradása után lehetne felrakni. Épp ezért az esetek 80%-ában ezt eleve elhagyják a kivitelezők, a csupasz téglafalra kerül fel a hőszigetelés.

Itt adja magát az újabb hibalehetőség, amit a kivitelezők nagy része sajnos elkövet, ezt viszont nem mindig önszántukból teszik.

Magyarországon jelenleg egyeduralkodó a Facebook a lakosság körében, fiataltól az idősig mindenki ott dekkol. 

Itt zajlik a napi panaszáradat vagy dicsekvés, itt kommentelődnek a hírek, fotókat töltünk fel, adunk-veszünk...

Nekem is van saját csoportom, ahol a tanácsaimat osztogatom, illetve pár hasonló tematikájú csoportban is jelen vagyok. Sosem tagadtam, hogy a csoportokban (és a sok privát megkeresésben) végzett tanácsadásaim jelentik nekem a reklámot ahhoz, hogy folyamatosan kapjak új megrendeléseket tervezésre, tanácsadásra.

Sokszor kérdezik, hogyan van minderre időm és energiám. Vagy ezt csinálom, vagy pedig kőkemény pénzeket fizetek a facebooknak/googlenek, hogy a hirdetéseim elérjék ugyanezt a célt. Az online tanácsadás tehát "ingyenreklám", mondhatni.

Ezt nem csak én használom ki, hanem több más szakember is. Nincs ebben semmi rossz, nekem is vannak olyan szakember ismerőseim, akiket így ismertem meg, és bátran is merem ajánlani őket.

Az építtetők/felújitást végzők hasonlóan hozzánk a facebookon keresnek szakembert, jó esetben első körben, rosszabb esetben valaki után, aki nem jött/átvágta/minősíthetetlen munkát végzett.

Az építőipar egy jó mély pöcegödör, ahol igencsak el lehet merülni a szarban...

Megjöttek a hidegek, sok embert érdekel, hogy mekkora fűtési számla várható. Pláne azokat, akik új házba költöztek, vagy épületet korszerűsítettek.

Először a legfontosabb: olvassuk le a gázórát/villanyórát. Majd 24 óra múlva ismét.

Az időkép-nek van egy viszonylag sok mérési pontból álló hőtérképe, ahol jó esetben ki tudod keresni a hozzád legközelebb esőt. 

Látható, hogy nálunk az elmúlt 24 órában -5 és +3 fok között volt a hőmérséklet, nagyobb része a hideg tartományban, azaz az átlaghőmérséklet megközelítőleg -1 fok körül alakult.

A magyarországi átlag téli szezonális hőmérséklet +4 fok, és 180 napot szokás számolni a fűtési szezonra.

A tegnap este, és a mai este között leolvasott gázóra állásunk között 9,8 m3-es fogyasztás adódott a mai napra, amiben benne van a család zuhanyzása is. Mivel zuhanyozni azért a többi 179 napon is fogunk, nem vonom ki belőle ennek a mennyiségét. Ha mégis külön akarod választani, akkor a család fürdése előtt gázóra olvasás, utána szintén. (közben érdemes a kazán fűtési üzemmódját pihentetni).

A belső átlaghőmérséklet a házunkban: +22 fok.

Az időkép alapján az elmúlt 24 óra átlaghőmérséklete: -1 fok

A hőfok különbség 22 + -1 = 23.

A gázóra leolvasott fogyasztása erre a 24 órára: 9,8 m3.

9,8 / 23 = 0,426 m3 / hőfok

A szezonális átlaghőmérséklet +4 fok, azaz a hőfok különbség 22-4= 18.

18 x 0,426 x 180 nap = 1380 m3 gáz / fűtési szezon, a HMV-vel együtt.

A nyári HMV fogyasztásunk 100-120 m3 körül alakul az elmúlt évek tapasztalata alapján.

Így a várható éves fogyasztásunk ~1500 m3 gáz. Nem meglepő módon tényleg ennyi egyébként, természetesen időjárástól függően kilengésekkel. Az elmúlt 10 évben volt amikor az enyhe tél miatt 30%-al lett kevesebb...

A számítás természetesen csupán becslés, viszont a valós, tényleges fogyasztást veszi alapul.

Új ház vagy komolyabb felújítás esetén mindig elmondom, hogy az épületből kifűtendő technológiai víz miatt az első éves fűtési számla 30-40%-al is több lehet, mint a későbbi években.

Fa vagy vegyes fűtés esetén érdemes lemérni a 24 óra alatt elfogyasztott tüzelő súlyát (kg), és abból jön ki a szezonális becslés.

Amikor ingatlant nézek, egyik kardinális dolog mindig a kémények állapota, béleltsége, használhatósága.

Pár éve minden évben kopogtatott a kéményseprő, és kéményellenőrzés mottóval lehúzta az állampolgárokat kéményenként párezer forintra. Írtam erről korábban, panaszkodva, hogy a pénzünkért kaptunk egy fecnit, aminek az alján az szerepelt, hogy felelősséget nem vállalnak a kéményseprésért. Akkor minek is fizetünk?

Jött a rezsicsökkentés. Az átlagember számára a kéményseprők évenkénti ellenőrzése megszűnt, cserébe azon ingatlanokon, ahol vállalkozás működik, a sokszorosát kérik. (támogatjuk a magyar vállalkozásokat, mi?)

A rezsicsökkentés miatt tönkrementek a kéményseprő-cégek, a Katasztrófavédelem vette át a feladatokat, és próbálja végezni.

Személy szerint sokszor lehúzásnak éreztem az egészet, viszont az elmúlt években ennek a kéményseprésnek a hiányát igen erősen érezni lehet.

Sosem hittem volna, hogy visszasírom a komoly(abb), rendszeres kéményseprést.