A használt házaknál nagyon fontos, hogy mikor épült, ezt már többször leirtam illetve elmondtam. Egy földszintes padló esetén ez kiemelten fontos, ugyanis költségben milliókban mérhető a különbség.

Évtizedek óta teljesen természetes, hogy nem csak a falak alá kerül (általában bitumenes) vízszigetelés, hanem teljes felületen a padló alá is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy van egy betonaljzat, amit bekennek bitumenes kencével (ez a mélyalapozó) és erre disznópörzsölővel rámelegítik a bitumenes szigetelőlemezt.

Miért is kell ez? A szó amit keresünk: a talajpára.

A tudósok és scifi írók évtizedek, sőt évszázadok óta fantáziálnak az időutazásról, egyelőre valós eredmény nélkül.
Pedig elég lett volna megkeresni a magyarországi ingatlanosokat, akik megoldották a problémát, sőt alkalmazzák a gyakorlatban is!

Sok házszemle során, sőt már az előzetes távszemlénél is kiderül számomra, hogy a hirdetésben szereplő építés ideje nem felel meg a valóságnak. Mondanom sem kell, egyáltalán nem mindegy, mikor épült egy épület, hiszen az adott korra voltak jellemző technológiai megoldások és építőanyagok, sőt vannak olyan építési hibák, amik egy korszakra datálódnak.

Egy panellakást voltam megnézni Budapesten, egymilliós négyzetméterárral. A hirdetés nagyon kecsegtető volt, felújított az épület, illetve a lakás. 

2022 év elején kaptam egy levelet, amiben segítséget kértek, mert a viszonylag új építésű házukban nagyon komoly penészedés volt állandóan. Ekkor még nem sejtettük, hogy közel 1 éven keresztül folyamatosan kapcsolatban leszünk és szinte házhoz járok majd…

Az eset roppantul tanulságos és kiválóan megmutatja a különbséget a tankönyvi esetek és a valóság között, valamint rámutat arra is, hogy az építőiparban amit el lehet b**szni, az meg is történik.
Nekem megmutatta, hogy mindig van új a nap alatt és a több évtizedes rutin sem mindig nyújt azonnali megoldást.
Egy-egy ilyen esetből sokat tanulok én is, pontosan azért írom le az esetet/eseteket. Ezeket nem látod tankönyvben, nem hallod az egyetemen oktatóktól.

A képbe úgy kerültem, hogy a házat építő kivitelezőnek volt vitája korábban egyik vásárlójával, ahol szintén penészedés ütötte fel a fejét, a hőkamerával és egyéb műszereimmel segítettem felderíteni a hiba okát, viszonylag kis munkával, kis költséggel tudták is javítani a problémát.
Amikor megjelent a probléma itt is, sokáig tereltek azzal, hogy „többet kell szellőztetni, új még a ház”, de egy idő után betelt a pohár a fiataloknál és perrel fenyegetőztek.
A kivitelező engem ajánlott. Vesztére.

Szólok előre, hogy ne jogi blablát várjatok a bejegyzésben, mert az megtalálható rengeteg ingatlanos portálon is... a szokásos közérthetőséggel és köznyelvben elterjedt fogalmakkal próbálom elmagyarázni, hogy milyen fokozatai vannak a "közös lónak".

Gyakran találkozom a házszemlék/távszemlék során azzal, hogy egy telken több lakóegység van és ezekből az egyik eladóvá válik.
Legegyszerűbben úgy ellenőrizhető, hogy vannak-e külön helyrajzi számok az ingatlanhoz (tulajdoni lapon). Ha nincsenek, akkor osztatlan közös, jobb esetben használati megosztással.

Sok használt épületnél futok bele abba a problémába, hogy a hirdetésben közölt alapterületnek köze sincs a valósághoz. Ez persze nem csak nekem tűnik fel, a vevőjelöltek egy része is észreveszi, míg a többieknek én szólok, hogy valami nagyon nem stimmel.

Az ingatlanhirdetési portálokon a keresésben be lehet állítani, hogy a fajlagos m2 ár szerint rakja sorba a találatokat, azaz minél nagyobb alapterület társul az eladási árhoz, annál kisebb árat látunk.
Mondjuk 80 millió a meghirdetett vételár, ha ehhez 100 m2 lakóterület társul, akkor 800.000 Ft-os fajlagos m2 árat mutat a kereső. De ha ez az ingatlan csak 79 m2-es a valóságban, akkor már 1 milliós m2 ár felett leszünk, ami nagyon másként jelentkezik a hirdetési keresésben.

Pár dolgot tisztáznunk kell az elején:

• Itt egy elég jó összefoglaló cikk arról, hogy mik a feltételek, mire lehet felhasználni az elnyert összeget.

• Az elmúlt 12 évben több száz energetikai tanúsitványt készitettünk eladáshoz, de sok készült a korábbi energiahatékonyságot célzó lakossági programokhoz (VEKOP) is, de MÁR NEM FOGLALKOZUNK energetikai tanúsitvány készitéssel.

Mivel tervezési munkáim vannak, és sok kérdés eldöntéséhez kell hőigényt/energetikát számolni, rendelkezem a szükséges programokkal, az itt szereplő példák is ezzel készültek.

Minden épület más és más. Az energetikai tanúsitvány egy komplex dolog, bár ahogy leirtam korábban, nem ér semmit valójában.
Ettől függetlenül az ilyen pályázatok elbirálásához kell egy kiinduló állapot-tanúsitvány az épület jelenlegi állapotáról, valamint egy olyan, ami a tervezett korszerűsitések utáni állapotot mutatja be.

Jelenlegi tudásunk szerint épületenként MINIMUM 30% fajlagos primer energia megtakarítást kell elérni.