Egy fiatal pár évekkel korábban már keresett családi házat megvételre, több ingatlant megnéztem nekik építészi szemmel, és mindegyiknél sikerült olyan kardinális hibákat találni, amik miatt abszolút kiesett a képből az épület, vagy nem sikerült annyival lejjebb alkudni az eladási árat, hogy a becsült javítási költségekkel együtt megérje megvenni. Pár évre gyerekproject miatt elhalt a dolog, a napokban azonban újra jelentkeztek.

Ezúttal egy dombházzal.

"A meleg felfelé száll" - alapvető fizikai tétel, és gyakran hivatkoznak erre a mennyezetfűtés-szkeptikusok, annak ellenére, hogy több ezer háztartásban működik kitűnően és gazdaságosan a mennyezetfűtés már hazánkban is.

Rengeteg általam tervezett házban próbálom a fűtést modern irányba terelni, lévén, hogy egy hőszivattyús fűtés-hűtés már nem sokkal drágább, mint egy kondenzációs kazános fűtés + klímás hűtés. A "nem sok" persze még manapság is 1.5-2 millió forintnyi különbözetet jelent, de komfortérzetben nem lehet a kettőt összehasonlítani. Valamint nem utolsó dolog az sem, hogy a hőszivattyús fűtés napelemmel kinullázható, míg a gázos fűtésnél hiába eszel chilis babot heti kétszer, Putyin nem vásárolja vissza a biogázt...

A hőszivattyúnál a komfortérzet nagyobb részét az adja, hogy felülethűtés van, azaz nem klímás, légmozgással és zajjal járó hűtés. Magyarországon a padlóval nem hűtünk, így marad a fal- és a mennyezet.

... avagy tisztán elektromos fűtésnél kapsz-e használatbavételit 2018-ban?

2018. január 01-től jelentősen szigorodtak az épületszerkezetekre vonatkozó előírások. Ez leegyszerűsítve több hőszigetelést jelent minden szerkezetre.

Nézzük mit jelent ez a gyakorlatban. Példának megint a sokat idézett referenciaépület szolgál.

Az épület fala 30N+F tégla, 5 cm grafitos EPS-el, aminek a hőátbocsátási tényezője nem teljesiti a 2018-tól előírt maximum 0,24 W/m2K értéket.

A szerkezetek között megjelenik:

Végül:

Tehát az épület akkor is megfelelő a végeredmény szempontjából, ha egy vagy több szerkezete külön nem teljesíti a rá vonatkozó U-érték előírásait.

Az építész felelőssége, hogy ezek külön-külön is megfeleljenek, már a tervezésnél.

Nézzük a fűtési módokat.

1. Kondenzációs gázkazán, indirekt tárolós HMV készítéssel (immár 15 cm-es grafitos hőszigeteléssel, mely bőven teljesíti a falazatra vonatkozó előírt maximum értéket)

2. Elektromos fűtés, éjszakai áramos bojleres HMV készítés

Azaz a tisztán elektromos fűtéssel is teljesül a 7/2006.(V.24) TNM rendelet 5. melléklete szerinti költségoptimalizált követelményszint, "csupán" az energetikai osztály lett jelentősen rosszabb.

A jelenlegi szabályok alapján (bejegyzés dátumának idején) a bankok az ÁFA és CSOK miatt az energetikai osztályba sorolás miatt nem szankcionálhatnak.

MAGYARUL: sokan építkeznek úgy, hogy az (remélhetőleg minél) alacsonyabb hőigényű épületük fűtésére fűtőfilmet vagy infrafóliát építenek be, amit nappali elektromos árammal táplálnak.

Bár a fűtési költségük jelentősen több lesz, mint más fűtési módoknál, a használatbavételi engedélyt megkapják.