Jelentősen bővült a Facebook-csoportban lévő ún. "TUDÁSTÁR", ami tematikusan összerendezett kérdéseket takar, megkönnyitve a felmerülő kérdésekre a válaszkeresést.

A lista folyamatosan frissül.

Általában családi házaknál nem szoktunk talajmechanikai szakvéleményt csináltatni (100-150.000 Ft), hacsak nem előírás, vagy nincs tó/patak a közelben, esetleg más ismert körülmény (pl bányagödör volt a telek).

Megkérdezzük a szomszédokat, hogy milyen alapozással készült a ház, milyen a talajvízszint, és ennyi. A statikus számol egy közepes minőségű talajjal, erre méretezi az alapozást.

Hogy mindenki védve legyen, a műszaki leírásokba bekerül (nálunk):

"Az érintett építési telken talajmechanikai vizsgálat nem készült, épület alatti talaj pontos szerkezete nem ismert, így az alapozás méretezésénél közepes minőségű talaj lett felvéve, c_uk=45 kN/m2 talajnyírófeszültséggel, mely a kivitelezéskor, az alapárok kiásásakor műszaki szemrevételezéssel ellenőrizendő. Épület alatti alapozási sík feltöltésre, visszatöltésre nem kerülhet, feltöltés esetén az alapsíkot termett talajon kell felvenni, mely legkedvezőbb esetben 1,0 m..."

Nagyon ritkán aztán belefutunk meglepetésbe. Jöjjön egy friss ilyen "élmény", a tanulságokkal.

A "Kőmíves Kelemen" facebook csoportban online kérdezz-felelek zajlik,

rajtunk kivül más építőiparban dolgozó szakemberekkel, építkezőkkel vagy még csak ezen gondolkodókkal.

Árak, rétegrendek, építészet, gépészet, tervkritika... minden napirenden van. 

Kérdezz, válaszolj, kommentelj, vagy csak csendben tanulj.

A hét kérdéseiből szemezgettünk:

- Kérdésem az lenne, hogy ez két wc/ lakás mióta kötelező, vagy mi a pontos szabályozás rá? (link)

- Tetőteret építenénk be és nagyon szeretnék valami hozzávetőleges négyzetméter árat tudni. Már a tervezési fázisban vagyunk, de még messze az árazatlan költségvetés:)
Lesz egy lépcsőház, gipszbeton lépcső. Fent 2 szoba, gardrób szoba, fürdő WC-vel és egy nappali. A lenti rész jelenleg kb. 80 nm. A tető meg lesz emelve és átalakítva 30 fokos nyeregtetővé, de a cserepek fel lesznek használva, pótlás nyilván kell. Teljes tetőtér be lesz építve.
A kazán elbírja a fenti részt is. Padlófűtés illetve radiátoros fűtés lesz.
Az ács és a gépészbrigád megbízható ismerős, akik nem rajtunk szeretnének meggazdagodni:) ebből adódik, hogy nem generálos lesz az építkezés.

A tervek elkészülte után a megrendelő megkezdi a kivitelezők keresgélését, az árazatlan tételes költségvetési kiírás és kész tervek birtokában. Ezek nélkül már az első lépést meg is tettük a szakadékba...

(kép)

Hogy miért?

Az egyszerűsitett bejelentési dokumentáció általában a korábbi engedélyezéshez beadandó dokumentáció részletességével rendelkezik, azaz nem alkalmas ÖSSZEHASONLITHATÓ műszaki tartalmú árajánlatok bekérésére.

Magyarul az egyik kivitelező adni fog egy sajtcetlit, hogy 200.000 Ft/nettó m2 + ÁFA kulcsrakészen. Másik ad egy 30 oldalas kidolgozott tételes kiirást. Harmadik azt mondja, hogy 120.000 Ft/bruttó m2 + ÁFA szerkezetkész állapotig.

Próbálj meg dönteni... alma a körtével.

Kell tehát egy részletes, árazatlan költségvetési kiirás, azzal inditani az egész kivitelező keresgélést.

Ugorjunk egyet, tegyük fel, hogy megtörtént, bejött 3 db generálos ajánlat, és vannak különböző szakemberektől külön-külön is árajánlatunk, mondjuk a kőműves munkára, ács munkákra, stb.

Pár nap matekozás/excelezés után általában feltűnik, hogy a generálkivitelezők 15-20%-al drágábban csinálnák meg az épületet, és a gugli szerint a tégla is sokkal olcsóbb. Hú, bazzeg, az egy mai épületnél 5-6 millió Ft! (arohadtszemétvállalkozó)

Mivel csináltam pár évig a kivitelezést, szeretném bemutatni mi vár arra, aki bevállalja azt, hogy maga szervezi le a szakembereket, és az építőanyagot. Igen, lényegesen olcsóbb lesz, ezt aláírom. De csak stabil párkapcsolat, plusz fedezet és időtöbblet esetén szabad belevágni. Én szóltam!

Patreon.

Mi a jó fene ez?

Egy jó felület arra, hogy művészeket, alkotókat támogass havi szinten (vagy projectenként). A támogatás lehet akár csak 1$ is, és bármikor lemondható.

A tanácsadásunkat sokak megelégedésére hosszú évek óta csináljuk, ingyen. Értelemszerűen mindezek számunkra nagyon jó reklámfelületet jelentenek, amik konkrét tervezési, szakértési, energetikai munka megrendelésekben teljesednek ki, amiért megkérjük a piaci árat.
​
​Sokak számára azonban csak kisebb tanácsokkal tudunk szolgálni, vagy a posztjaink, másoknak adott válaszaink olvasása nyújt segítséget az aktuális probléma megoldásában.
​Nekik szeretnénk biztosítani ezt a felületet, ha úgy érzik, hogy megérdemeljük, havi akár egy kávé árával tudnak támogatni minket. Természetesen önkéntesen, a válaszaink nem ettől fognak függeni. Sok kicsi sokra megy :)
​
​Hogy mire forditjuk a befolyó összeget?
​- Kütyükre - podcastekhez kell mikrofon, kamera, egyéb vackok
​- Izzóra - mivel gyakran éjszaka irjuk a posztokat, az íróasztal lámpája kéthetente zabálja az izzót. Mindegy milyen veszek bele, mindegyik kiég. Ha sok pénz bejön, lecserélem ezt a vackot :)
​- Tárhely - a podcast, weblap, egyebek mindegyik tárhelyigényes
​- Mérőműszerekre - teszt-szerű posztjainkhoz különböző műszerekre van szükség, vagy bérelnünk kell

Itt található a kolduló oldalunk.

A "Kőmíves Kelemen" facebook csoportban online kérdezz-felelek zajlik,

rajtunk kivül más építőiparban dolgozó szakemberekkel, építkezőkkel vagy még csak ezen gondolkodókkal.

Árak, rétegrendek, építészet, gépészet, tervkritika... minden napirenden van. 

Kérdezz, válaszolj, kommentelj, vagy csak csendben tanulj.

Korábbi bejegyzésben végigvettem az okokat, lehetőségeket, hogy miért is van szükség szabályozott szellőztetésre.

Nálunk komoly probléma (volt), hogy reggelente hulla fáradtan ébredtünk, ha a szobában aludtunk. Mivel én rendszeresen éjjel dolgozom (jelenleg 0:26, és még messze a vége), sokszor előfordul, hogy félúton a szoba felé ledöglök inkább a kanapéra aludni arra a pár órára, ami reggelig alvásra jut. Van tehát összehasonlitási alapom, hogy a kanapén töltött 2-3 óra alvás mennyivel pihentetőbb tud lenni, mint amikor a szobában alszunk hárman, és 6 óra alvás után felébredek az elhasznált levegőben.

A házunk nem mondható ultramodernnek, egy részben átépített Kádár-kocka, részben új épületről beszélünk. Fafödém, közepes hőszigeteltség, tégla falazat, kétrétegű fa nyílászárók. Tehát nem lógunk ki a tömegből légtömörség terén, egy normálisan hőszigetelt lakóépület ugyanezekkel a jellemzőkkel rendelkezik.

A gyerkőc 4 éves, folyton légúti megbetegedésekkel küzdünk, a nyarat gyakorlatilag végigköhögte. A köhögése fokozottabban jelentkezett, amint bement a szobájába. Gyanakodtam penészre, de mivel én csináltam a hőszigetelést (is), tudom hogy az nem lehet, rendesen körbeburkolt az épület. Hőkamera sem mutatott semmit.  A bútorok/ágy újak, tehát poratka sem lehet. Allergia sem. A levegő az ideálisnak mondható 50% körüli páratartalmú.

Hogy mikor szellőztetek?

Korunk egyik vívmánya a dráguló energiaáraknak (is) köszönhetően az épületek egyre fokozottabb hőszigeteltsége, légtömörsége.

A régi nyílászárók nem zártak megfelelően, ennek köszönhetően ezeken a réseken keresztül a levegőmozgás biztosított volt a lakótérben. A levegőcsere a penészedés (többnyire) akadályozta, túlzott párát eltüntette, és nem utolsó sorban friss, oxigéndús levegőt biztosított az épületben élőknek. Mindezt kontroll nélkül, szeles időben függönymozgással, "égetős" szomszéd esetén fütszaggal, és természetesen a kinti hőmérséklet bejutásával.

Az ezredforuló körül már szinte mindenhol olyan ablakokat építettek be az épületekbe, melyeknél a szerkezeti légrés megszűnt, köszönhetően a különböző gumitömítéseknek, összetett profiloknak. Ekkor még a legtöbb helyen beépített ablakok beépítése nem sikerült légtömörre, tehát a légmozgás (filtráció) nem szűnt meg teljesen. Idővel aztán a nyílászárók légtömörsége még profibb lett, és az egyszerűbb beépítésnél is beszélhetünk bizonyos légtömörségről. Ez utóbbit a külső homlokzati hőszigetelés befordításával, és ún. RAL-beépítésnek köszönhetően a tényleges (akár méréssel igazolt) légtömörséget is elérhetjük.

Készítettem egy referencia épületet, mely mindenféle összehasonlításnak az alapja lesz ezen a blogon (is), így sokszor lesz rá hivatkozás.

Első körben az energetikai összehasonlítása készült el, melyben különböző fal-, födém-, padló-, nyilászáró szerkezetek, tájolás és benapozás összehasonlításával számoltam ki az energetikáját az épületnek, különböző fűtési módokkal, költségekkel.

Innen letölthető a PDF