"A meleg felfelé száll" - alapvető fizikai tétel, és gyakran hivatkoznak erre a mennyezetfűtés-szkeptikusok, annak ellenére, hogy több ezer háztartásban működik kitűnően és gazdaságosan a mennyezetfűtés már hazánkban is.
(A korábbi blogomon, még 2012-ben irtam egy bejegyzést a saját magunk által készített mennyezetfűtésről. Mindkettőnknél azóta is hiba nélkül működik, maximálisan elégedettek vagyunk vele.)
Rengeteg általam tervezett házban próbálom a fűtést modern irányba terelni, lévén, hogy egy hőszivattyús fűtés-hűtés már nem sokkal drágább, mint egy kondenzációs kazános fűtés + klímás hűtés. A "nem sok" persze még manapság is 1.5-2 millió forintnyi különbözetet jelent, de komfortérzetben nem lehet a kettőt összehasonlítani. Valamint nem utolsó dolog az sem, hogy a hőszivattyús fűtés napelemmel kinullázható, míg a gázos fűtésnél hiába eszel chilis babot heti kétszer, Putyin nem vásárolja vissza a biogázt...
A hőszivattyúnál a komfortérzet nagyobb részét az adja, hogy felülethűtés van, azaz nem klímás, légmozgással és zajjal járó hűtés. Magyarországon a padlóval nem hűtünk, így marad a fal- és a mennyezet.
Nálunk van falfűtés is. Nagyon jó hatású, szeretjük. DE: 7 éve élünk itt, és nem tudjuk átbútorozni a nappalit, függönyöket se lehet felrakni, képeket is nehézkesen. Szóval jó, de mégsem. Annyira nem, hogy a szülői hálóban a falfűtést megszüntetem, átépítésre kerül mennyezetfűtésként.
(Nálunk a fűtés kondenzációs gázkazánnal történik, így a hűtési funkciót még nem használjuk egyik rendszernél sem)
Nézzük meg a különböző fűtési módoknál a hőeloszlást:
Látható, hogy a padlófűtés áll a legközelebb az ideálishoz.
Sugárzás: közvetlen a tárgyakat/felületet melegiti fel, és a felmelegitett tárgyak (is) hozzáadnak a fűtési érzethez. Azaz nem egy melegsugárzó van a helyiségben (radiátor), hanem a berendezési tárgyak is részt vesznek a hőérzet kialakulásában.
Konvekció: a hő közvetítő közege a levegő, azaz minél nagyobb ez az érték, annál jobban érvényesül a "meleg felfelé száll" eset.
PADLÓFŰTÉS
1. korlátozott hőleadásra képes melegburkolat esetén, ami még egy jól hőszigetelt lakóépület esetén is okozhat problémát (50 W/m2 hőleadással lehet maximum számolni, amit még a bútorozottság is ronthat)
2. komoly tehetetlensége van, ami azt jelenti, hogy órákba telik mire reagál a megváltozott hőmérséklet igényekhez
3. tavasszal és ősszel az úgynevezett átmeneti időszakban a folyamatos padlófűtés túlfűtené a helyiséget, ami miatt komoly vezérlés kell ahhoz, hogy a fűtési komfort is megfelelő legyen
4. helyiségenkénti vezérlésnek nincs sok értelme
5. nem lehet vele hűteni
MENNYEZETFŰTÉS
1. a mennyezet (majdnem) telibe rakható fűtéssel, és 80 W/m2 hőleadással lehet számolni, bútorozottsági romlás nélkül.
2.
a) rakható födémbe vagy vakolható módon, ekkor még nagyobb a tehetetlensége mint a padlófűtésnek. Valamint ebben az esetben nagyon előre kell tervezni a lámpakiállásokat és egyéb mennyezeti dolgokat, mert a későbbiek során nagyon nehezen javitható.
b) álmennyezeti könnyűszerkezetes megoldásokkal is készülhet. Ebben számtalan különböző lehetőség van, rendszerlemezes, gipszkartonba mart csövezésű, stb.
3. hűtésre is használható, ám ekkor 40 W/m2 hűtési kapacitással kell számolni, és figyelni kell a párakicsapódás miatti vezérlésre is
4. drágább a kiépítése
5. helyiségenkénti vezérlést érdemes kiépíteni, az álmennyezetes megoldásnál. (a betonba ágyazott mennyezetfűtésnél a födém hőkiegyenlitése és tehetetlensége miatt a különböző helyiségek eltérő hőigénye nem igazán érvényesül)
Szóval abban az esetben ha hűteni is szeretnénk, és a melegburkolat miatt a padlófűtés hőleadása nem lenne elég, akkor mennyezetfűtés fog kelleni. De a padló+mennyezet együtt felesleges és drága (szerintem).
Nézzük meg hogyan működik a gyakorlatban, hogyan működik nálam...
A gyerekszobánk a következőképpen néz ki:
A szoba a régi házrészen van, amint látható, korántsem mondható túlzott hőszigeteltségűnek.
Padlófűtésnél 50W x 18.77 m2 = ~940 W-ot tudna leadni a rendszer, ami bútorozottság miatt 20%-al csökkentve: 750 W, tehát a fűtési igény negyede még hiányozna.
A mennyezeten 12 m2 rendszerlemezes fűtés van kiépítve, 37 fokos előremenővel fűtve, 22 fokra beállított termosztáttal.
Mindenkit az (is) érdekel, hogy a padlónk mennyire hideg így? A Winwatt számításai alapján a 4 cm hőszigetelésnél -15 fokban a padló felületi hőmérséklete +18,6 fokos.
Amint látható a padló hőmérséklete ~20 fokos. Nem meleg, de a 4 éves lányunk vígan játszik a padlón, és nem fázik fel.
A KÍSÉRLET
Mennyi idő alatt fűti vissza a mennyezetfűtés a szobát 13 fokról? Mit mutat közben a diagnosztikai hőkamera? Mit mutat a berakott hőmérőt figyelő kamera?
Kint tombolnak a mínuszok, a kísérlet időpontjában napközben sem ment 0 fok fölé a hőmérséklet, amikor kihűtöttem a szobát, -6 fokot mutatott a kinti hőmérő.
1 órára kinyitottam a kisebbik ablakot, fűtést leállítottam, és hagytam hűlni a szobát. Természetesen a szoba levegője hűlt ki elsősorban, a határoló szerkezetek hőtárolása következtében az ablak becsukását követően ez is besegített a visszamelegítésbe.
Timelapse videó a padló fölött 40 cm-re elhelyezett hőmérőről:
Amint látható, 1 órányi hűtést követően a hőmérő a kezdeti 24 fokról 12.6 fokig hűtőtt levegő hőmérsékletet jelez. Mindeközben a falon elhelyezett (belső főfalon, 150 cm magasan) termosztát szerint 23.3 fokról 18.6 fokra süllyedt a hőmérséklet (a termosztát mögötti fal hőtároló tömege okozza a különbözetet a levegő hőmérsékletéhez képest).
A padló érzetre is krva hideg lett, vastag zokniban is nagyon fázott a talpam.
A mennyezetfűtés bekapcsolás előtt:
MENNYEZETFŰTÉS MŰKÖDÉS KÖZBEN:
MENNYEZETFŰTÉS A TESZT VÉGÉNÉL:
Amint látható a gipszkarton felületi hőmérséklete 30-31 fok, a rendszerlemeznek köszönhetően egységesen a 12 m2-en.
A padló hőmérséklete a teszt végén:
Az ágy felé forditva a diagnosztikai hőkamerát:
Itt látszik, hogy az ágy magasabban van, mint a padló, melegebb is, valamint az is látszik, hogy az ágy alatti terület hidegebb.
Azaz a mennyezetfűtésnek van sugárzó hatása, ami által a hője "leér" a padlóig, azt is felmelegitve.
Amennyiben 15 cm lépésálló EPS hőszigetelés van a padlóban (ami manapság szokásos mennyiség), akkor a Winwatt szerint -15 fokban, padlófűtés nélkül is 20.7 fok lesz a padló felületi hőmérséklete. Ehhez ad hozzá a mennyezetfűtés sugárzó hatása. A tapasztalatok alapján ez már zoknis padló, papucs nem szükséges, de mezitlábhoz még nem ideális.
ÁRAK (anyag+munkadij):
- normál osztású padlófűtés: 8-10.000 Ft/m2
- ritkitott padlófűtés: 5-6.000 Ft/m2
- rendszerlemezes mennyezetfűtés: 13-15.000 Ft/m2
- vakolt mennyezetfűtés: 12-13.000 Ft/m2
Mindegyiknél csak a gépészeti része ennyi, padlófűtésnél a betonozás, mennyezetnél a gipszkartonozás/vakolás ezek felett van.
Aki nem bízik abban, hogy a szobákban csak a mennyezetfűtés elegendő, ott ritkitott (temperáló) padlófűtést lehet berakni.
