Az ideális páratartalom a lakásban 40-60% között van. Efölött fokozott a veszély a penészedésre a hőhídaknál, de az alatta lévő értékkel is probléma van, bőven.

A túl alacsony páratartalom mellett kiszáradt/viszkető bőr, kicserepesedett ajkak, kiszáradt szem és légúti betegségekre fokozott hajlandóságot tapasztalhatunk. Bármilyen hihetetlen, egy modern, jól hőszigetelt házban az alacsony páratartalom jelent igazán komoly gondot, ezt kell valamilyen módon szinten tartani.

A nagy felületű felületfűtések és sok esetben kiépített szellőztetőrendszerek mind szárító hatással vannak a beltéri levegőre... amint beköszöntenek a kinti nulla fok alatti hőmérsékletek, ezzel a problémával foglalkozni kell.

A mi házunk egy kibővített Kádár-kocka, jól-, de nem "agyonszigetelve". Van padlófűtésünk, falfűtés, mennyezetfűtés, nincs központi szellőztetőrendszerünk, csak egyhelyiséges hővisszanyerős szellőzőventillátor. De akik olvasnak/ismernek, ezeket tudják már.
Az általam elmúlt években tervezett (és épített) családi házaknál komolyabb hőszigeteltségek vannak, többnyire szintén felületfűtéssel és nagyon sok helyen központi szellőztetőrendszerrel. Mivel ezekre az épületekre 10-15 éves rálátásom van, a folyamatos kommunikációk miatt ismerem a hibákat és problémákat is, elsőkézből. Az alacsony páratartalom pedig jelen van, szinte mindegyiknél...

Problémát leginkább azokban a helyiségekben jelent, ahol huzamosabban tartózkodunk, pláne alszunk. A légúti betegségek sokkal gyorsabban terjednek és fertőznek száraz levegő esetén, gyakran krákogunk, orrvérzés, stb.

Nézzük mik a lehetőségek a páratartalom növelésére.

1.HÁZILAGOS MÓDSZEREK

Ezeket szerintem mindenki ismeri: vizes törölköző a radiátoron, kimosott ruhák kiteregetése a hálóban, vagy vizes edények radiátoron tartása.

Közös jellemzőjük, hogy hamar "kiürülnek", gyakran kell utónedvesíteni, és aki próbálta már ezek közül valamelyiket, tudja, hogy rendkivül kicsi és nem tartós a nedvesítő hatásuk.

2. ULTRAHANGOS PÁRÁSÍTÓK

A kezdetekben én is bedőltem a maszlagnak, a gyerkőc születésekor beszereztünk ilyet, majd még 4 féle másik típust, hátha azok működnek. Nálunk meglehetősen kemény a víz, így az ultrahangos párásítás során finom fehér por lepte el a párásító környezetét és a bútorokat. Nem is nézett ki jól, egészségileg sincs rendben, ahogy ez a nagyon finom por a légtérben lebeg.
Valamint sok esetben a pára azonnal tócsává alakult a padlón/bútoron az eszköz környezetében.

Vettem belőle olyat is, amiben volt szűrő a kemény víz ellen. Ideig-óráig működött csak. A legtöbb ilyen készülék egyébként megadta magát, elkezdett szivárogni és nem volt hajlandó működni rendesen. Ami még nagy gond volt, hogy viszonylag kicsi a víztartály, gyakran kellett utántölteni, ami macerás volt a kialakításuknak köszönhetően.

Még 2 évvel ezelőtt is vettem egy igéretesnek tűnőt, ami "okos antibakteriális párásító" néven fut. Pár hibát kiküszöböltek, 4.5 literes tartály, ami felülről tölthető, van benne UV-C sugárzás, és okosappból vezérelhető. Ideig-óráig működött rendesen, de még mindig nem volt az igazi.

(kép forrása)

3/A. BETÉTES PÁRÁSÍTÓ 1.

A lányom nagyon pici volt, amikor rátaláltam a Philips Nanocloud párásítójára, ami MINDEN HIBÁT KIKÜSZÖBÖLT!

• Közepes méretű víztartálya van, az eszköz teteje leemelhető, így könnyen lehet bele vizet tölteni
• van benne egy szövet jellegű párologtató "gyűrű". Ez lóg bele a tartályba, és szívja fel a vizet, amit aztán a gép tetején lévő ventillátor egyszerűen kikerget belőle (leegyszerűsítve). A "gyűrű" cserélhető, mosható.
• értelmes kezelőfelület, jó kijelző, több beállítási lehetőség (éjszakai üzemmód pl)
• automatikus kikapcsolás, ha elfogy a víz

Szerettük nagyon, de felesleges a múltidő, mert a mai napig használjuk.

Mi volt vele mégis a baj?

Az egyik probléma, hogy minden egyes kikapcsolást/bekapcsolást manuálisan kellett megejteni rajta, így programozni/időzíteni nem lehetett (van rajta kikapcsolás időzitő, de nekem annál több kellett). Ha rákötöttem egy okoskonnektorra, nem működött, mivel áram visszakapcsolása után be kellett nyomni fizikailag is a gombját. Banális dolog egyébként.

A másik ok inkább nevetséges. Jött hozzánk egy kismacska anno, aki nagyon szerette a kis picsáját szellőztetni a gépen ücsörögve... amivel nincs is baj, csak közben a lábával nyomkodta a gombokat is, és sokszor ébredtünk arra az éjszaka közepén, hogy legmagasabb fokozaton zúg a ventillátor, a macska meg kéjesen borzongva élvezi az alulról áradó levegőt.

Ettől eltekintve tényleg jó eszköz, a szülői hálóban teljesít szolgálatot. Manapság már kb 30.000 Ft-os áron kapható.

3/B. BETÉTES PÁRÁSÍTÓ 2.

A macska-nyomkodását és a programozhatóságot megoldandó kerestem olyan eszközt, ami betétes, ON/OFF módon működtethető egy okoskonnektorral, és rejtettebb fizikai gombjai vannak.

Rátaláltam egy jól kinéző, többféle méretben kapható eszközre, ami bár még manapság sem olcsó, de tényleg megéri az árát (Stadler Form Oskar). Van rajta egy kis ajtó, ahol fel lehet tölteni a nagyméretű tartályát, és messziről ránézve is látszik, hol tart a vízszint. Van benne illóolaj-osztó, akinek ez fontos.

Természetesen a szűrője cserélhető ennek is, ugyanúgy ventillátoros módszerrel működik, mint a másik. Azaz nincs fehér por, nincs tócsa.

Rákötöttem egy okoskonnektorra, így délután 4kor bekapcsol és megy reggelig, nedvesítve a levegőt a szobában. Árban a szobaméretre való kb 52.000 Ft, de kapható akár 80 légköbméterre méretezett is belőle.

3/C. BETÉTES PÁRÁSÍTÓ 3.

A Stadler tényleg megfelelt SZINTE mindennek, ám a kütyübuzériám arra sarkallt, hogy keresgéljek tovább, olyan eszközt, ami jobban integrálható az okosotthonunkba is.

Így akadtam bele a XIAOMI Smartmi Pure párásítóba, aminél egy papír-jellegű henger forog, az szívja fel a tartályból a vizet. A XIAOMI okosappból irányítható, időzíthető, látható az aktuális páratartalom és a tartályban lévő víz mennyisége is. Valamint küld értesítést a telefonra, ha víz kell neki.

MAJDNEM tökéletes. (a kijelzős változata jelenleg kb 42.000 Ft)

Egy téli szezonnyi használat vége felé egyszer csak orrfacsaró bűzre ébredtünk a szobában, olyan volt, mint az égett műanyag.

Ahogy a robbantott ábrán is látszik, amikor a vízszint lecsökken, a hengernek a csonkja szárazra kerül, ilyenkor a műanyag surlódik a műanyagon, ami okozta az égett műanyagszagot. Ez rendszeresen előjött, ráadásul két ilyen eszközünk van, mindkettőnél. Ha kicsit mélyebben belemegyünk, vajon mennyi mikroműanyagot tol ez be a szoba légterébe ilyenkor?

Ettől eltekinve tényleg jó készülék, felülről tölthető locsolókannából is akár, nagyon halk és informatív.

A nálunk lévő kemény víznek köszönhetően amikor tavasszal eltettük aludni a készülékeket, ősszel elővéve látszott rajtuk a rászáradt vízkő, amit le kellett kapargatni. Ha rendesen kimosom a tartályt elrakáskor, ez természetesen nem ilyen.

4. ENTALPIÁS SZELLŐZTETŐRENDSZER

A központi szellőztetőrendszernél létezik egy entalpiásnak nevezett verzíó/kiegészítő, ami az elszívott levegő nedvességtartalmát képes részben felfogni, és a befúváskor visszaadni.

Én az elmúlt 15 évben nem találkoztam olyannal, de még csak nem is hallottam olyanról, ami LÉNYEGESEN tudott volna segíteni a benti száraz levegőn. Nagyjából 30%-át tudja visszanyerni a párának, ami édeskevés. Mindezt 2-300.000 Ft-ért (a szellőztetőrendszer árán felül természetesen).

Ahogy látjátok, tökéletes és egyszerű megoldás jelenleg ismereteim szerint nincsen, kénytelenek vagyunk lokálisan, helyiségenként párásítani, amint beköszöntenek a 0 fok alatti hőmérsékletek.

(a cikk nem szponzorált, mindegyik eszközt megvásároltam)