... avagy tisztán elektromos fűtésnél kapsz-e használatbavételit 2018-ban?
2018. január 01-től jelentősen szigorodtak az épületszerkezetekre vonatkozó előírások. Ez leegyszerűsítve több hőszigetelést jelent minden szerkezetre.
Nézzük mit jelent ez a gyakorlatban. Példának megint a sokat idézett referenciaépület szolgál.
Az épület fala 30N+F tégla, 5 cm grafitos EPS-el, aminek a hőátbocsátási tényezője nem teljesiti a 2018-tól előírt maximum 0,24 W/m2K értéket.
A szerkezetek között megjelenik:
Végül:
Tehát az épület akkor is megfelelő a végeredmény szempontjából, ha egy vagy több szerkezete külön nem teljesíti a rá vonatkozó U-érték előírásait.
Az építész felelőssége, hogy ezek külön-külön is megfeleljenek, már a tervezésnél.
Nézzük a fűtési módokat.
1. Kondenzációs gázkazán, indirekt tárolós HMV készítéssel (immár 15 cm-es grafitos hőszigeteléssel, mely bőven teljesíti a falazatra vonatkozó előírt maximum értéket)
2. Elektromos fűtés, éjszakai áramos bojleres HMV készítés
Azaz a tisztán elektromos fűtéssel is teljesül a 7/2006.(V.24) TNM rendelet 5. melléklete szerinti költségoptimalizált követelményszint, "csupán" az energetikai osztály lett jelentősen rosszabb.
A jelenlegi szabályok alapján (bejegyzés dátumának idején) a bankok az ÁFA és CSOK miatt az energetikai osztályba sorolás miatt nem szankcionálhatnak.
VISZONT:
ez csak 2020. december 31-ig használatba vett épületekre vonatkozik, az utána lévőkre a szigorúbb, "közel nulla energiaigényű" 6. sz. melléklet alapján készítendő számítás vonatkozik majd, azaz elektromos fűtés esetén itt már napelemmel kell az energiaigényt kinullázni, és ennek meglétét igazolni a használatbavételi engedély kérésekor.
MAGYARUL: sokan építkeznek úgy, hogy az (remélhetőleg minél) alacsonyabb hőigényű épületük fűtésére fűtőfilmet vagy infrafóliát építenek be, amit nappali elektromos árammal táplálnak.
Bár a fűtési költségük jelentősen több lesz, mint más fűtési módoknál, a használatbavételi engedélyt megkapják.
