Egy fiatal pár évekkel korábban már keresett családi házat megvételre, több ingatlant megnéztem nekik építészi szemmel, és mindegyiknél sikerült olyan kardinális hibákat találni, amik miatt abszolút kiesett a képből az épület, vagy nem sikerült annyival lejjebb alkudni az eladási árat, hogy a becsült javítási költségekkel együtt megérje megvenni. Pár évre gyerekproject miatt elhalt a dolog, a napokban azonban újra jelentkeztek.

Ezúttal egy dombházzal.

"A meleg felfelé száll" - alapvető fizikai tétel, és gyakran hivatkoznak erre a mennyezetfűtés-szkeptikusok, annak ellenére, hogy több ezer háztartásban működik kitűnően és gazdaságosan a mennyezetfűtés már hazánkban is.

Rengeteg általam tervezett házban próbálom a fűtést modern irányba terelni, lévén, hogy egy hőszivattyús fűtés-hűtés már nem sokkal drágább, mint egy kondenzációs kazános fűtés + klímás hűtés. A "nem sok" persze még manapság is 1.5-2 millió forintnyi különbözetet jelent, de komfortérzetben nem lehet a kettőt összehasonlítani. Valamint nem utolsó dolog az sem, hogy a hőszivattyús fűtés napelemmel kinullázható, míg a gázos fűtésnél hiába eszel chilis babot heti kétszer, Putyin nem vásárolja vissza a biogázt...

A hőszivattyúnál a komfortérzet nagyobb részét az adja, hogy felülethűtés van, azaz nem klímás, légmozgással és zajjal járó hűtés. Magyarországon a padlóval nem hűtünk, így marad a fal- és a mennyezet.

... avagy tisztán elektromos fűtésnél kapsz-e használatbavételit 2018-ban?

2018. január 01-től jelentősen szigorodtak az épületszerkezetekre vonatkozó előírások. Ez leegyszerűsítve több hőszigetelést jelent minden szerkezetre.

Nézzük mit jelent ez a gyakorlatban. Példának megint a sokat idézett referenciaépület szolgál.

Az épület fala 30N+F tégla, 5 cm grafitos EPS-el, aminek a hőátbocsátási tényezője nem teljesiti a 2018-tól előírt maximum 0,24 W/m2K értéket.

A szerkezetek között megjelenik:

Végül:

Tehát az épület akkor is megfelelő a végeredmény szempontjából, ha egy vagy több szerkezete külön nem teljesíti a rá vonatkozó U-érték előírásait.

Az építész felelőssége, hogy ezek külön-külön is megfeleljenek, már a tervezésnél.

Nézzük a fűtési módokat.

1. Kondenzációs gázkazán, indirekt tárolós HMV készítéssel (immár 15 cm-es grafitos hőszigeteléssel, mely bőven teljesíti a falazatra vonatkozó előírt maximum értéket)

2. Elektromos fűtés, éjszakai áramos bojleres HMV készítés

Azaz a tisztán elektromos fűtéssel is teljesül a 7/2006.(V.24) TNM rendelet 5. melléklete szerinti költségoptimalizált követelményszint, "csupán" az energetikai osztály lett jelentősen rosszabb.

A jelenlegi szabályok alapján (bejegyzés dátumának idején) a bankok az ÁFA és CSOK miatt az energetikai osztályba sorolás miatt nem szankcionálhatnak.

MAGYARUL: sokan építkeznek úgy, hogy az (remélhetőleg minél) alacsonyabb hőigényű épületük fűtésére fűtőfilmet vagy infrafóliát építenek be, amit nappali elektromos árammal táplálnak.

Bár a fűtési költségük jelentősen több lesz, mint más fűtési módoknál, a használatbavételi engedélyt megkapják.

Jelentősen bővült a Facebook-csoportban lévő ún. "TUDÁSTÁR", ami tematikusan összerendezett kérdéseket takar, megkönnyitve a felmerülő kérdésekre a válaszkeresést.

A lista folyamatosan frissül.

Általában családi házaknál nem szoktunk talajmechanikai szakvéleményt csináltatni (100-150.000 Ft), hacsak nem előírás, vagy nincs tó/patak a közelben, esetleg más ismert körülmény (pl bányagödör volt a telek).

Megkérdezzük a szomszédokat, hogy milyen alapozással készült a ház, milyen a talajvízszint, és ennyi. A statikus számol egy közepes minőségű talajjal, erre méretezi az alapozást.

Hogy mindenki védve legyen, a műszaki leírásokba bekerül (nálunk):

"Az érintett építési telken talajmechanikai vizsgálat nem készült, épület alatti talaj pontos szerkezete nem ismert, így az alapozás méretezésénél közepes minőségű talaj lett felvéve, c_uk=45 kN/m2 talajnyírófeszültséggel, mely a kivitelezéskor, az alapárok kiásásakor műszaki szemrevételezéssel ellenőrizendő. Épület alatti alapozási sík feltöltésre, visszatöltésre nem kerülhet, feltöltés esetén az alapsíkot termett talajon kell felvenni, mely legkedvezőbb esetben 1,0 m..."

Nagyon ritkán aztán belefutunk meglepetésbe. Jöjjön egy friss ilyen "élmény", a tanulságokkal.

A "Kőmíves Kelemen" facebook csoportban online kérdezz-felelek zajlik,

rajtunk kivül más építőiparban dolgozó szakemberekkel, építkezőkkel vagy még csak ezen gondolkodókkal.

Árak, rétegrendek, építészet, gépészet, tervkritika... minden napirenden van. 

Kérdezz, válaszolj, kommentelj, vagy csak csendben tanulj.

A hét kérdéseiből szemezgettünk:

- Kérdésem az lenne, hogy ez két wc/ lakás mióta kötelező, vagy mi a pontos szabályozás rá? (link)

- Tetőteret építenénk be és nagyon szeretnék valami hozzávetőleges négyzetméter árat tudni. Már a tervezési fázisban vagyunk, de még messze az árazatlan költségvetés:)
Lesz egy lépcsőház, gipszbeton lépcső. Fent 2 szoba, gardrób szoba, fürdő WC-vel és egy nappali. A lenti rész jelenleg kb. 80 nm. A tető meg lesz emelve és átalakítva 30 fokos nyeregtetővé, de a cserepek fel lesznek használva, pótlás nyilván kell. Teljes tetőtér be lesz építve.
A kazán elbírja a fenti részt is. Padlófűtés illetve radiátoros fűtés lesz.
Az ács és a gépészbrigád megbízható ismerős, akik nem rajtunk szeretnének meggazdagodni:) ebből adódik, hogy nem generálos lesz az építkezés.