A használt házaknál nagyon fontos, hogy mikor épült, ezt már többször leirtam illetve elmondtam. Egy földszintes padló esetén ez kiemelten fontos, ugyanis költségben milliókban mérhető a különbség.

Évtizedek óta teljesen természetes, hogy nem csak a falak alá kerül (általában bitumenes) vízszigetelés, hanem teljes felületen a padló alá is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy van egy betonaljzat, amit bekennek bitumenes kencével (ez a mélyalapozó) és erre disznópörzsölővel rámelegítik a bitumenes szigetelőlemezt.

Miért is kell ez? A szó amit keresünk: a talajpára.

Betűfóboknak videón:

Fontos kiemelni, hogy nem pinceszinti aljzatról beszélünk, hanem egy földszinti padlóról, ami alatt nincsen pince.

Hiába van kiemelve az épület akár 1 métert is a terepszinttől, a lábazati feltöltésen keresztül a talajpára kapillárisan fel fog szivárogni. Természetesen a mennyisége függ attól, mennyire talajvizes a terület, mennyire van kiemelve a lábazat, miből vana  feltöltés, stb.
De a lényeg: OTT VAN A TALAJPÁRA, ellene védekezni kell. Erre leginkább a bitumenes lemezt használják/használták, mert egyszerű, olcsó, elterjedt, bizonyított módszer. (vannak más szigetelőanyagok természetesen, amik ugyanilyen jól működnek)

Szóval ez a talajpára megjelenik a padlóban és ha nincs ellene szigetelés, akkor komoly gondokat okoz a lakott térben is.

Sokan szokták tőlem kérdezni, hogy ez korábban miért nem jelentett problémát?

A padló a legtöbb esetben hajópadló vagy parketta a szobákban, mozaiklap vagy mettlachi a többi helyiségben. Ezek a burkolatok átengedték magukon a lentről jövő párát anélkül, hogy károsodtak volna.

A régi épületeken túlzásokkal élve átfútt a szél. A nyílászárók nem voltak légtömörek, a fűtés legtöbb esetben nyílt égésterű volt, azaz a levegő folyamatosan áramlott bentről kifelé, magával vitte a felgyülemlett nedvességet is.

Azt a hülyeséget felejtsük el, hogy a falak lélegeztek, mert kihullik a maradék szemem is ettől… van egy podcastem ebben a témában, akit érdekel, hallgassa meg.

De tény, hogy a jelenlegi modern nyílászárók beépítése már légtömör, zárt égésterű a fűtés, pluszban hőszigeteljük a falakat, födémet, lábazatot.
Ha a padlóban nincsen vízszigetelés, a talajpára a benti légtérben fog feldúsulni és keresi a hőhidakat, ahol penészedésként megmutatkozhat.

Sok esetben találkozom azzal, hogy a régi burkolatra simán ráburkolnak, és az ingatlanhirdetésben máris felújított padló szerepel. Persze… kb, mint nyílt seben a ragtapasz.
Mi történik azzal a hajópadlóval/parkettával, amire ráteszik a tulajdonképpen párazáró laminált parkettát? Szét fog rohadni, egyre gyorsuló tempóban. Lehet erre legyinteni, csak éppen a feldúsult nedvesség a laminált parketta alján kicsapódik, penész lesz belőle. Ahogy lépdelsz az egyre púposabb, egyre jobban „huppogó” laminált parkettán, ezeket a penészspórákat lövöd a levegőbe, pumpálod ki a szegélyeknél.
A régi mozaiklapra ragasztott kerámia burkolat ugyanúgy párazár, itt azt tapasztalni, hogy pár éven belül a ragasztás elenged, a burkolatok kopognak, feljönnek.

A megoldás sajnos nem olcsó és nem kevés időt, munkát kíván.

A helyes rétegrend ez lenne (alulról felfelé):

- meglévő feltöltés tömöritve
- tömöritett kavicsréteg (ha a külső terepszinthez képest 40-50 cm magasan van a belső szint, ÉS kellően tömöritett a homokréteg, akkor elhagyható)
- aljzatbeton 6-8 cm (ha ezen lesznek válaszfalak, akkor javasolt 5x150x150-es vashálót belerakni, középre)
- kellősités
- bitumenes lemez vízszigetelés 1 rtg, összekötve a fal alatti szigeteléssel (függőleges felületeken modifikált bitumenes lemezzel vagy kent vizszigeteléssel)
- lépésálló eps hőszigetelés tetszőleges vastagságban, de ajánlott lenne min 10 cm
- PE fólia
- aljzatbeton 6 cm
- burkolat

Látható, hogy ez a rétegrend minimum 25 cm vastag, ennyit kell kimélyiteni a jelenlegi padlóból.
(ritka kivétel, amikor akkora a belmagasság, hogy a meglévő padlót használva szerelőbetonnak, felfelé terjeszkedik a padló)

Amennyiben nincs semmilyen hőszigetelés a padlóban, a padló felületi hőmérséklete kinti -15 fok, benti 22 fok esetén 13,5 fokos!
Ami rettenetesen hideg, még papucson keresztül is sugározza a hideget, amellett hogy ez bőven harmatpont alatti, tehát még penészedni is fog.
5 cm lépésálló hőszigeteléssel ez 18.9 fok lesz, 8 cm-nél 19,8 fok, 10 cm-nél 20,1 fok, 15 cm-nél 20,7 fok.
A mai minimum előirásokhoz 10 cm hőszigetelés kell a padlóba, függetlenül attól, hogy van-e padlófűtés. Padlófűtés alá 15 cm ajánlott.

Azaz a vízszigetelés pótlással a hőszigetelést is pótoltuk, jelentősen növelve a padló hőkomfortját. Ezt lehet még fokozni padlófűtéssel, amit ilyenkor ajánlott beépíteni.

KÖLTSÉGEK (2024 nyári bruttó árakkal)

A bontásnál számoljunk 1 réteg betonnal, és alatta feltöltéssel, így kb 8000 Ft/m2 a bontási munka, plusz a sittpakolás és elszállitás még 6000 Ft/m2. Ez természetesen elvégezhető sajátkezűleg, rokonokkal, barátokkal, így jelentős összeget lehet megtakarítani.

Új aljzat építésénél kb 40.000 Ft/m2 költséggel kell számolni, plusz burkolat és burkolás.
Ebbe padlófűtést belerakni, még kb 12.000 Ft/m2.

Ha magadhoz tértél, mondom a feketelevest:
A legtöbb ilyen épületnél a válaszfalak alatt nincsen alapozás, sem vízszigetelés, így az ÖSSZES VÁLASZFALAT EL KELL BONTANI! Ha ez elmarad, akkor a válaszfalak nyomvonalban fogják a talajpárát felszívni, szépen felvizesedve.

Falazott válaszfal kétoldali vakolattal kb 25.000 Ft/falm2 árból építhető újjá, egy 100m2-es lakóépületben van kb 70 m2, azaz ez kb 2M Ft, ha a bontást is beleszámoljuk.

Vannak azért az új aljzatnak előnyei is: a padlóban el lehet vinni a villanyvezetékeket, fűtési csövezést, víz és szennyvizcsöveket, nem kell a falakat szétvésni, amivel a gépészeti és villanyszerelési költségek csökkenthetők.

Összegezzünk egyet, vegyünk 100 m2-es lakóépületet.

• aljzatbontás 14.000 Ft x 100 m2 = 1.4M Ft
• válaszfalak bontása 5000 Ft x 70 m2 = 350.000 Ft
• új aljzat 40.000 Ft x 100 m2 = 4M Ft
• új alzat padlófűtés 12.000 Ft x 100 m2 = 1.2M Ft
• új aljzat burkolás 15.000 Ft x 100 m2 = 1.5M Ft
• új válaszfalak 25.000 Ft x 70 m2 = 1.75M

Összesen kicsivel több, mint 10 millió forint, azaz 100e Ft/m2! Burkolva, padlófűtéssel, válaszfalakkal…de nincs benne a villanyszerelés, víz és szennyvíz.

MENNYI IDŐ?

Ez a munka kb 3 hónap, mivel például a legfelső aljzatbetonnak kell 6 hét száradási idő burkolás előtt.
Ezért nagyon fontos tudni, hogy az adott épület milyen aljzattal rendelkezik.

HOGYAN DERÜL KI, MI VAN A BURKOLAT ALATT?

Profi nedvességmérő műszerrel ez mérhető, de egy régi burkolatra ráburkolt aljzat esetén a műszer sem mutat rendellenességet, olyan, mintha lenne vízszigetelés. Mérni kell a válaszfalakat is, de a régi belső ajtótokok, küszöbök is árulkodóak. Itt tényleg a tapasztalat számít, mert csodálatos megoldásokat szül az építőipar a hibák elrejtésére.

Jut eszembe: akar valaki 2024-ben épülő ÚJ IKERHÁZAT venni, ahol a válaszfalak alatt nincsen vízszigetelés? A kivitelező szerint felesleges, mert ott úgysem jön fel a talajpára… Ez egy 100 milliós új építés.

Általánosságban elmondható, hogy a 90-es években már használtak teljes padló alatti vizszigetelést, de hőszigetelést még ott is ritkán.

Kommentelni a facebook csoportban, vagy a youtube-on lehet.