Sokan szeretjük a nyomozós történeteket, személy szerint nagy rajongója vagyok a Sherlock Holmes történeteknek, szinte bármilyen változatában.
A vásárlás előtti háznézések végső tanulságát nagyon sok esetben a helyszínen tapasztalt apró részletek és mérések sokaságából lehet összeállítani, így (szerintem) hasonlít egy nyomozói munkához. Szerencsére nem hullákat és tetthelyeket vizsgálok, de a helyszínen rendelkezésre álló ismeretanyag, felhalmozott tudásanyag és műszeres mérések alapján van kb 30 percem levonni a megfelelő következtetéseket úgy, hogy roncsolásos vizsgálatot nem végezhetek.
A most induló sorozat egy játék azok számára, akik úgy gondolják, hogy értenek az ingatlanokhoz, valamint oktatás azoknak, akik esetleg ebben a szakmában tevékenykednek, vagy érdeklődnek a téma iránt.
Minden héten csütörtökön megjelenik a feladvány, amikre a megfejtéseket várom a kommentek között. A megfejtést a következő feladvány élesítésekor illesztem be ennek a posztnak a végére.
A rejtvényt kommentelni a facebookon lehet a csoportomban, a megfejtést a szokásos helyen a facebook oldalamon is.
Leszel a Watsonom?
A feladvány (a képek kattintásra nagyobbak lesznek):
Kezdjük a háttérinfókkal:
A száz éves épület esetében nem lehet vízszigetelésre számítani, a falakat és a padlót is utólagos vízszigeteléssel kell ellátni a megfelelő komfort érdekében.
2004-ben megtörtént a felújítás, aminek során a komplett aljzatot cserélték, így kapott vízszigetelést és hőszigetelést is.
Ezt elmondta az ingatlan tulajdonosa is, és a nedvességmérő is igazolta (több ponton mérve).
A második képen látható ajtó 195 cm magas, ahogy az látszódik, hiányzik az aljából, levágtak belőle. A zsanér is szokottnál alacsonyabban van, a kilinccsel együtt.
A hiányzó magasság 14-15 cm, ami alapján a valószínű rétegrend:
- meglévő aljzat
- bitumenes vizszigetelés
- 5 cm lépésálló hőszigetelés
- aljzatbeton 6-7 cm
- ragasztott burkolat
Alapvetően ez rendben is lenne, nem igaz?
Igen, ez egy megszokott és jó rétegrend a padló felújításánál, ám az ajtó egy válaszfalban van.
Mitől rossz ez?
A padló utólagos vizszigetelése akkor lesz megfelelő, ha azt össze lehet kötni a falak alatti szigeteléssel, hiszen így választjuk el az egész szerkezetet a talajnedvességtől, talajpárától.
Itt visszautalnék az épület 100 éves mivoltára. A főfalak vízszigetelése megtörtént utólag, ezt is igazolták a nedvességmérések.
A válaszfalaknál az utólagos vízszigetelés elkészitése vagy túl drága, vagy műszakilag lehetetlen.
Másik komoly probléma, hogy az ilyen korú épületek válaszfalainak nincs alapozása, csupán pár sor tégla van a talajfeltöltésben.
Éppen ezért szoktam javasolni, hogy a padló utólagos vízszigetelésénél ki kell ütni az összes válaszfalat, hogy a vízszigetelés főfaltól főfalig érjen, folytonossá lehessen tenni.
Az új vasalt aljzatra aztán lehet válaszfalakat építeni szabadon, a vízszigetelés fölé.
Ha a képen látható módon készült az aljzat felújítása, az azt jelenti, hogy az aljzat vízszigetelése HELYISÉGENKÉNT történt meg, a válaszfalak mindenhol érintkeznek a talajpárával. Ez a talajviszonyoktól függően okozhat problémát, de előbb-utóbb meg fog jelenni a fal alján vakolatleválás, sókicsapódás formájában, vagy ami valószinűbb: a lábazati szegély leválik, parketta esetén elrohad, felpúposodik.
Javitani nehéz, hiszen az aljzatban lévő vizszigetelés lejjebb van, így egy padlószintben történő injektálás vagy lemezbeütés sem vezet eredményre.
Az épületet közösségi funkcióra, raktározásra használták, így nem volt folyamatosan lakott. Várhatóan a huzamos emberi tartózkodás és rendes fűtés esetén ezek a hibák jelentkezni fognak.
