A kormány újabb új építésű ház vásárláshoz/építéshez kapcsolódó hiteleket lengetett be, aminél előírás az, hogy "energiahatékony" legyen az épület.
Ezért cserébe kamatmentes CSOK-hitel, MNB általi kedvező kamatozású hitel, stb jár. Ennek jelenleg ismert feltétele az, hogy az épület energetikai minősítése minimum "BB" legyen.
Hogy mit jelent ez a követelmény és hogyan lehet teljesíteni, bemutatom egy mintaház projecten.
A mintaházunk egy 3 szobás, 111 m2-es földszintes épület, tégla falakkal, fafödémmel, magastetővel, hőszigetelt üvegezésű nyílászárókkal. Tehát egy teljesen átlagos épület, ezerszámra épülnek hasonlók.
Mindegyik ilyen épület közös jellemzője, hogy a külső határoló szerkezetekre elő van írva egy minimum érték, ami családi házak esetén 2018. december 31. óta VÁLTOZATLAN.
Ha új házat vásárolunk, akkor ezeket a minimum követelményeket betartják a tervezésnél/kivitelezésnél, de nem viszik túlzásba, ezért én is ezeket a minimum értékeket vettem alapul az épületnél.
Tehát:
- padlóban 10 cm lépésálló hőszigetelés
- falakon 10 cm dryvit (EPS) hőszigetelés
- födémen 25 cm üveggyapot hőszigetelés
- nyílászárók 3 rétegű üvegezésűek, a minimális U-értéket teljesítve
- fűtésre és HMV-re (használati melegvíz) kondenzációs kazán szolgál, radiátorokkal, a HMV átfolyós üzemmódban
Ezekkel a tulajdonságokkal az épület téli hővesztesége 5.3 kW, ami nagyjából évi 1100 m3-es gázfogyasztással jár (~130.000 Ft/év).
(figyelem: a HMV költsége ebben nincs benne, az nagyon egyénfüggő fogyasztást eredményez)
Az energetikai osztálya így "CC" (122,1%), megújuló részarány 0,283%.
Mi kell ahhoz, hogy teljesítsük a közel nulla energiaigényt, valamint a "BB"-osztály követelményeit?
A) VÁLTOZAT
A gázkazán helyett rakjunk be egy hőszivattyút, radiátorok helyett padlófűtést. A HMV-t is a hőszivattyú készíti.
KÖLTSÉGEK:
- átfolyós kondenzációs gázkazán+kémény+engedélyek: 1.000.000 Ft, 11 db radiátor: 800.000 Ft, tehát a gázkazán+radiátorok ~1.800.000 Ft
- levegő-víz hőszivattyú 9kW-os, indirekt tárolóval 3.000.000 Ft, 112 m2 padlófűtés 1.500.000 Ft, tehát összesen ~4.500.000 Ft
A két fűtési rendszer közötti különbség ~2.700.000 Ft pluszban.
Ennél az épületnél a födém hőszigetelést növelni kell 30 cm-re, ami ~55.000 Ft többletköltséggel jár.
Ezekkel a változtatásokkal "BB" kategóriába kerül az épület (60,9%), valamint a megújuló részarány is megfelelő lesz 75,9%-al.
Ha visszaosztjuk a költségeket, a nettó alapterületre, akkor kb. 25.000 Ft/m2 költségnövekedéssel kell számolnunk, egy igen alap műszaki tartalomhoz képest.
A fűtési hőigényünk mintegy 5%-ot csökkent, egy modern hőszivattyúval az éves fűtési költség H-tarifás csomaggal ~60.000 Ft/év lesz.
(figyelem: a HMV költsége ebben nincs benne, az nagyon egyénfüggő fogyasztást eredményez)
B) VÁLTOZAT
A 25% megújuló részarányhoz elegendő 4 kWp-nyi napelemet feltenni a tetőre, ezzel pedig a "BB" kategória is teljesül. (fűtés kondenzációs gázkazán+radiátorok, HMV átfolyós kondenzációs gázkazánnal)
Ez költségben 1.5-2 millió forint körül mozog.
Ha visszaosztjuk a költségeket, a nettó alapterületre, akkor kb. 18.000 Ft/m2 költségnövekedéssel kell számolnunk, egy igen alap műszaki tartalom mellett.
Ezekkel a tulajdonságokkal az épület téli hővesztesége 5.3 kW, ami nagyjából évi 1100 m3-es gázfogyasztással jár (~130.000 Ft/év).
A napelem ideális tájolással megtermel ~4500 kWh-nyi áramot, ami kb 180.000 Ft-nyi áram spórolással jár.
(figyelem: a HMV költsége ebben nincs benne, az nagyon egyénfüggő fogyasztást eredményez)
---
Minden épület más és más, eltérő szerkezetekkel és eltérő formákkal, arányokkal. A bejegyzésben szereplő épület nem éppen ideális formájú (sok törés van benne), valamint a szerkezetek is teljesen alap szigeteléssel rendelkeznek.
Azonban hiába lenne az épület formája kompaktabb, a szerkezetek pedig jobban hőszigeteltek, a "BB" energetikai osztályhoz, valamint a megújuló részarány minimum 25%-os biztosításához szükség van megújuló energiára.
Ezt napelemmel, vagy hőszivattyús rendszerrel lehet biztosítani, így juthatunk a kedvező(bb) hitelhez az építésnél/vásárlásnál.
C) VÁLTOZAT: pellet/vegyestüzelésű kazán+puffer, valamint hőszivattyús HMV-bojler: megújuló részarány 145%, a kategória éppen megvan "BB". (sima villanybojler még éjszakai árammal sem megfelelő!)
D) VÁLTOZAT: klímás fűtés + hőszivattyús HMV-bojler: megújuló részarány és "BB" kategória is rendben van, ám a legtöbb hitel és CSOK feltétele a központi fűtés, ami ezzel a fűtéssel nem teljesül
Az látható, hogy nem ettől lesznek az épületek energiahatékonyabbak, hiszen az évek óta elő vannak írva a szerkezeti minimumok a hőszigetelésre vonatkozóan, tapasztalatom szerint ezeket általában be is tartják.
A 25% megújuló részarány szintén évek óta elő van írva, csak ennek a betartatását folyamatosan tologatják, most a 2022. június 30. van becélozva.
Számomra úgy tűnik, hogy az energiatakarékosságot/megújuló részarányt nem előírásokkal kivánják betartatni, hanem hitelek előírásaiba bújtatva megkövetelni.
Magyarul aki nem vesz fel kedvezményes hitelt/CSOKot, ott ezt a részt nem kell betartania, ezzel olcsóbbá válhat az épület egésze.
Win-win? Nem, mert a Föld veszít (megint).
A kedvezményes hitelek miatt még jobban felpörgő építkezések pedig mindenkire kihatással lesznek, emelkedő építőanyag árak és kivitelezői kapacitáshiány formájában.
A bejegyzést kommentelni ITT lehet.
