Közvetlen Duna-parti telek, jó helyen, beépített övezet kellős közepén, jelentős szintkülönbséggel.

A vevőjelöltek már meg is tervezték maguknak álmaik házát rá, ráadásul nem is rosszul.

A telekre a jelenlegi tulajdonos is terveztetett korábban épületet, ebből a dokumentációból kellett volna megkapnunk a geodéziai és talajmechanikai munkarészeket a helyszíni szemle előtt, hogy tudjunk konkrétumokról beszélni. Mivel Duna-part, a talajmechanikának különösen fontos jelentősége van, az alapozási költségek az egekbe is elszállhatnak, ha olyan a talaj.

A helyszínre érve az alábbi helyzet látszódott:

Az eladó telekhez egy kiépített úton keresztül jutottunk el, ami bár keskeny volt (3 méter széles), de teljesen jól járható és innen nyíltak az 1-5 számozott telkek bejáratai is, rendes kerítéssel-kapuval.

A szaggatott jelü 4-es számú ingatlanon jelenleg is építési munkák folytak.

Az eladó telek részére az 1-2-3 ingatlanon keresztül vezetékszolgalmi jogok voltak bejegyezve, tehát a közművesítés lehetősége is rendben volt. Ez azért fontos, mert a 3 méter széles bekötőúton nem lehet (szabályosan) elvinni egymás mellett a víz-szennyvíz és villany(föld)vezetékeket. Gázra nem lett volna igény.

Átnéztük a terepet, átnéztük a megálmodott épület terveit. Problémaként felvetettem az építkezés logisztikáját, mivel a bekötőút keskenysége miatt az építőanyagok szállítása problémás lesz, csak kisebb autókkal oldható meg a dolog, ami a szállítási- és rakodási költségek növekedésével jár.

Végül előkerült a közművek kérdése.

Az odáig rendben van, hogy van vezetékszolgalmi jog az eladó telek részére biztosítva, de addig el is kellene vinni a gerincvezetékeket. Mivel a 3-as számú telken egy elég szép méretű lakóépület állt, ránéztünk az e-közmű oldalára, vajon milyen vezetékek és hol mennek?

Jött is egyből az arcon csapás... A hivatalos rajzokon nyoma sincs a bekötőútnak!

Az utólagosan lekért térképmásolat is ezt igazolta, így néz ki valójában a hivatalos helyzet:

Azaz a bekötőút nem létezik, közútcsatlakozása csak az 1-es számú ingatlannak van.

Miért fontos ez?

Az OTÉK (253/1997.XII.20. Korm.rendelet) 33.§-a szerint épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított.

Ez egy nagyon sarkalatos pont, ettől tettem függővé az egész telekvásárlást. Felmerült teljesen jogosan a kérdés, hogy akkor hogyan tudott a 2-es és a 3-as számú ingatlanon épület épülni?

Mindig vannak egyenlőbbek... Valahogyan kibulizták.

Két lehetőséget vetettem fel:

1. A településen valamilyen rejtélyes okból telibesz*rják a kormányrendeletben előírtakat és lehetséges így építkezni. Ez amiatt necces manapság, mert már nem a települések helyben döntenek az építési engedélyekről, hanem a járási kormányhivatalok. Továbbá minden az építész felelőssége az egyszerű bejelentésnél, én például nem vennék a nyakamba egy több százmilliós kártéritést ilyen ügyben.

2. A jelenleg valóságban létező bekötőutat magánúttá nyílvánítani papiron is, így megoldódható lenne az építés. Két problémát láttam:

- a telkek beépítési %-a és az oldaltávolságok nem teszik lehetővé a telekalakítást

- egy másik településen a magánút minimális szélességére 6-8 métert írtak elő, attól függően zsákutca, vagy sem

Tehát irány a települési főépítész irodája, kibogozni a dolgot. 

Az eladó és a vevőjelöltek be is mentek következő munkanap a főépítészhez, ahol sajnos igazam lett.

Nem lehet építkezni, ha nincs közút vagy magánút kapcsolat.

Magánút minimális szélessége 8 méter, viszont ennyit nem enged az 1, 2, 3-as ingatlanok mérete.

Az ingatlan jelenlegi tulajdonosa évekkel ezelőtt építési telekként vásárolta az ingatlant, milliókat költött a partfalra, teljesen ledöbbent az információktól. Van egy értéktelen, sok-sok tízmillós telke, amire maximum sátrat lehet felállítani. Keresi a megoldást, de nagyon reménytelennek tűnik a dolog. Mivel az 5-ös számú telek hasonló helyzetben van, közösen lehet találnak megoldást a későbbiekben...

A tanulság megint csak az, hogy nem veszünk telket ingatlanos/tulajdonos/szomszédok véleménye alapján, mert a tulajdoni lapon szereplő "beépítetlen terület" nem jogosít automatikusan arra, hogy ott bármi is épülhessen.

Általában a helyi önkormányzatoknál van főépítész vagy korábbi építésügynek maradéka, akik tudnak felvilágosítást adni ilyen ügyben. Itt nagyon fontos, hogy vagy csak személyes vagy írásos véleményt fogadjunk el, telefonosat csak fenntartásokkal.

 A bejegyzést kommentelni ITT lehet.

 ---

facebook: https://www.facebook.com/komkel/

facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/KomKel/

youtube: https://www.youtube.com/c/komkel

instagram: https://www.instagram.com/komkel/

blog: https://komkel.blog.hu/

web: http://komkel.hu/

podcast: https://anchor.fm/komkel

twitter: https://twitter.com/komkelzsolt