Építőipari tanácsadás kicsit szabadszájúan, de nagyon érthetően

Vakolás helyett gipszkartonozás

2020. január 18. - KömKel

Hagyományos építésű ingatlanoknál a falszerkezet úgy néz ki általában, hogy téglafal, kivülről hőszigetelés, belülről vakolat.

falszerk.jpg

A téglafalra vonatkozó légzárási és hanggátlási követelményeket a gyártók KÉTOLDALI vakolatra adják meg. A külső oldali vakolat jelentős költséget jelent, és kétszeri állványozást, mivel a külső oldali hőszigetelést csak annak száradása után lehetne felrakni. Épp ezért az esetek 80%-ában ezt eleve elhagyják a kivitelezők, a csupasz téglafalra kerül fel a hőszigetelés.

Itt adja magát az újabb hibalehetőség, amit a kivitelezők nagy része sajnos elkövet, ezt viszont nem mindig önszántukból teszik.

A homlokzati hőszigetelő gyártók a ragasztáshoz, és hálózáshoz 6-8 kg/m2 ragasztómennyiséget adnak meg, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint édeskevés. Gyártói előírás (és ajánlott) a hőszigetelő táblák pont-peremes ragasztása, azonban ezt betartva a ragasztó VALÓS mennyisége 10-12 kg/m2 lesz. Ha a kivitelező erre a mennyiségre ad ajánlatot, drágább lesz az ajánlata, mint a konkurenciának. Amikor elfogy a gyári előírás szerint megrendelt ragasztómennyiség, kitör a balhé, hogy az hová tűnt... Erre a magyaros megoldás az lett, hogy pont-perem módszer helyett a hőszigetelő táblák kapnak 2-3 ragasztópogácsát középre, és ennyi.

Kapcsolódó kép

(kép)

Mit jelent ez?

A ragasztópogácsák a téglafaltól eltartják a hőszigetelést, azaz légrés alakul ki. Amennyiben ez összefüggő és bármelyik oldalról érintkezik a külső levegővel, azt jelenti, hogy a hőszigetelés hatásossága a nullához közelít.

Képzeld el úgy a dolgot, mint amikor felveszed a téli kabátot, viszont alulról bejut a hideg levegő, a nyakadnál pedig távozni tud. Ugye mennyi ér?

Szóval köttetett egy hallgatólagos kompromisszum.

A hőszigetelés készülhet pogácsás módszerrel, azonban a fal aljánál, fal tetejénél, sarkoknál, és a nyílászárók körül pont-perem módszer KELL. Ezzel biztosítva, hogy a hőszigetelés mögött lévő levegőréteg zárt marad, és nem kap külső levegő átszellőzést. A hőszigetelés hatásfoka megmarad, a ragasztómennyiség pedig közelít a gyári előíráshoz.

Ugorjunk át a belső oldalra.

Amennyiben a belső oldalon rendes vakolás készül, a belső oldali légtömörség biztosított. A modern vázkerámia téglák úgynevezett nútféderes elemek, azaz a téglák között nincs függőleges habarcsréteg, csak a téglák szárazon illesztve egymáshoz fogazott módon. Ez a fogazás nem zár légtömören (se hanggátlóan). Tehát ha kivülről a hőszigetelés nem megfelelően van elkészitve, a hideg külső levegő a nútfédereken keresztül eljut a belső falsíkig.

capture_139_09092019_151814.jpg

Ha belül vakolás van, a légtömörséget erről az oldalról megoldottnak tekinthetjük, annak ellenére, ha a hibásan elkészített külső hőszigetelés alatt be is jut a hideg, folyamatosan áramló levegő.

A vakolás manapság géppel készül, gipszes vagy cementes vakolattal. Egy vakolóbrigád egy komplett házat (5-700 m2 vakolandó felület) megcsinál 1-1.5 hét alatt. Viszont ennek a száradására várni kell, időjárástól függően ez újabb heteket vehet igénybe. Ezután telibe glettelés, annak száradási idő kell ismét. Mindkettő jelentős mennyiségű technológiai vizet juttat az épületbe, ami a beköltözésnél okoz újabb késedelmet.

(kép)

Azaz a belső oldali vakolás alsó hangon 1 hónapos technológiai időszakot jelent.

Ennek a megoldására született az ötlet: szárazvakolat. Ez ragasztott gipszkartonozás a vakolat helyett.

Gyári előírás szerint és szabályosan készítve csak egész belmagasságú elemeket szabad használni, mélyalapozott, NEM HIDEG falfelületre, nem csak pogácsás módszerrel ragasztva.

A normál gipszkarton tábla 120x200 cm méretű, míg a belmagasság minimum 250 cm. Létezik 300 cm magas gipszkarton tábla is, de ezt rendelésre szállítják ki, és drágább is, mint a normál karton, valamint nehezebb vele dolgozni. Fontos kritérium, hogy párás helyiségekbe egyáltalán nem javasolt a ragasztott gipszkartonozás, még az impregnált kartonnal sem.

szarazvakolat.png

(kép)

Ezért a jó magyar módszer a következő:

- nincs mélyalapozás

- pogácsás ragasztás

- normál méretű gipszkarton táblák, toldva

A fórumokon, facebook-csoportokban heti szinten felmerül a kérdés a szárazvakolattal kapcsolatban.

Az én válaszom:

A belső vakolás (külső falaknál) egyik fő szerepe a megfelelő légtömörség biztosítása. Enélkül előfordulhat, hogy "szelelnek" a konnektorok pl. Emellett mivel pogácsásan van ragasztva a falra, mögötte van pár mm légrés, amibe beköltöznek a bogarak, és meg fogtok őrülni ettől. Szóval a külső falakra abszolút nem javasolt. De egyébként is ha előirásszerűen készitik, akkor teljes belmagasságú elemeket kellene használniuk (a normál gk tábla 200 cm magas), amit viszont rendelésre hoznak ki, drágább, magyarul a kivitelezők leszarják, és megcsinálják toldva, ami hibás.
 
A SZÁRAZVAKOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FONTOS KRITÉRIUMAI
- A szárazvakolat csak falra ragasztható, mennyezetre nem.
- Szárazvakolatok készítéséhez a helyiség belmagasságánál kb. 20 mm-rel rövidebb, minimum 12,5 mm vastagságú gipszkarton lapokat használjunk. A lapok függőleges toldása nem megengedett!
- Az alap felületi egyenetlenségének mértéke nem lehet 30 mm-nél több.
- Vizes helyiségekben (pl.: fürdőszoba, uszoda) alkalmazásuk nem javasolt. Ennek oka, hogy a bejutó pára idővel gyengíti a gipszpogácsák tapadását.
- A szárazvakolatot fogadó alapfelületnek szilárdnak, szennyeződés- és pormentesnek, valamint merevnek kell lennie, „élő” repedések nélkül.
- Az alapfelületnek, a helyiség levegőjének, a gipszkartonlapnak és a Rifi x ragasztógipsznek is legalább +5°C hőmérsékletűnek kell lennie a munka és a kötési idő alatt is.
- Az optimális ragasztási hőmérséklet +20°C.
Elérkeztünk a lényeghez.
Van egy általam tervezett, kivitelezés alatt lévő ház, ahol szárazvakolat készült, a november-decemberi időszakban, fűtetlen épületben, toldott elemekből. Szóval az összes létező hibát elkövette a kivitelező, minden intelmem ellenére a megrendelő erre fittyet hányt.
(a képen lévő áthidaló alatti Ytong miatt kár irogatni. A nyílás utólag készült, felette fafödém van, jól bevasalt koszorúval, a berakott áthidalónak így teherhordó funkciója nincsen)
Az épület most már fűtve van, kivittem a hőkamerát.
(FONTOS: a külső oldalon homlokzatra 15 cm hőszigetelés fel van rakva, lábazatra 10 cm került. Hálózva, glettelve, nemesvakolattal.)
Hőkamera nélkül is érezni, hogy a konnektorok rettenetesen szelelnek, elég odarakni a kezét az embernek.
konn1.jpg
A hőkamerás fotókon látni lehet a pogácsás ragasztást, mögötte a hideg levegő áramlását, a villanyvezetékek hornyait.
A kivitelező reakciója: amikor fent lesznek a konnektorok szerelvényei, az majd megszünteti a szelelést. Aha, persze...
A konnektornál a fal hőmérséklete 11 Celsius, míg tőle 1 méterre 19. Normál belső páratartalom esetén a harmatpont kb 17 foknál van, ami azt jelenti, hogy párakicsapódás és penészedés valószínűsíthető a hidegebb részeken. A gyengébbek kedvéért: a gipszkarton mögött gyönyörű penésztelep növöget, miközben a szülők meg furcsálják, hogy mitől asztmás a gyerek, mitől van penészszag a házban.
Szóval amennyiben valaki a szárazvakolat mellett dönt, be kell(ene) tartani pár dolgot:
- szükséges legalább a téglák közötti nútféderes illesztést kikenni vakolattal
- a gépészeti és villanyvezetékek hornyait ki kell vakolni
- be kell tartani a gyári előírásokat, úgymint mélyalapozás, megfelelő ragasztás, egésztáblás elemek, megfelelő hőmérsékleti viszonyok
(Fontos kiemelni, hogy még ekkor sem teljesíti a falszerkezet a légtömörségi- és hanggátlási értékeket, amik elvárhatóak lennének egy mai modern épületnél.)
Ezt a kivitelezők 99%-a nem fogja így csinálni. Át kell gondolni, melyik megoldás is a jobb.

A bejegyzés trackback címe:

https://komkel.blog.hu/api/trackback/id/tr8615415698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.