Ennél az ingatlannál hosszú napokig gondolkodtam, hogy kinél tegyek feljelentést, pedig elég sok mindent láttam az építőiparban töltött évtizedeim alatt és egyébként sem vagyok az a bejelentgetős típus. Ennek tudatában el lehet képzelni, hogy mit láttam a félkész épület szemléje során...

Az épület Budapest egyik jó kerületében, kifejezetten jó környéken épül, nem egymagában, ugyanilyen ikerházak vannak mellette különböző készültségi fokban, ugyanettől a kivitelezőtől.

Erősen alkonyodott már, így a fotók minőségéért előre is elnézést kérek.

Az épületet gyorsan körbefutottam még a teljes sötétedés előtt. Kivülről már hőszigetelve és színezve volt a homlokzat, nyílászárók berakva, beépített redőnyökkel. Éppen zajlott a teraszok burkolása.

Természetesen a földszinti terasz burkolata alatt sehol nincs kenhető vízszigetelés, így garantált, hogy a talajpára miatt fel fog jönni a burkolat pár éven belül.

Az erkélyajtó alatt egy masszív beton küszöb, elsőre úgy tűnt, hogy a belső aljzatbetont lógatták ki idáig, ami masszív hőhidat jelentene.

Belső oldalról nézve aztán kiderült, hogy raktak az ajtó alá pár centi XPS-t, ami persze nem helyettesíti az alsó toktoldót vagy purenitet, ami kellene alá. 

Ebben a megoldásban az a beton küszöb be fogja vezetni a nedvességet/párát az ajtó alatt a padlóburkolat alá, azaz pár év alatt a burkolattal itt is komoly gondok lesznek.

Amiatt nem ugatok már, hogy a vakolás után jön a gépész/villanyszerelő és vésik végig a homogénre vakolt falakat... ha a festő normális, sűrű káromkodások közepette ki tudja glettelni úgy a falat, hogy ne látszódjanak az utólagos horonyvakolások.

Mit is látunk még ezen a képen az utólagos villanyszerelésen kivül?

A padlóra fektetett gégecsöveket, amik keresztbe-kasul futkosnak az épületben. A probléma az, hogy nincsen alattuk talajnedvesség elleni vízszigetelés, azaz a teljes földszinten csak a falak alá készült el. Utólag ezt már nem fogják lerakni a csövek sűrűsége miatt, és mert ez a gégecső elolvad a bitumenes vizszigetelés leragasztásánál.

A falak alól 2-3 cm-t lóg csak ki a bitumenes lemez, tehát amúgy sem lehetne rendesen összeolvasztani.

A földszinti födém vasbeton gerendás födém, beton béléstestekkel, néhol duplázott, néhol szimplán rakott gerendákkal. A fesztáv 570 cm, tehát hacsak nem valami speciálisan egyedileg erősitett gerendát raktak be, akkor a szimpla gerendázás nem elegendő.

Bármilyen furcsa, van ennél súlyosabb gond is: az álmennyezet direktfüggesztőit a feszített födémgerendákba fúrva rögzítették MŰANYAG DÜBELLEL! 

Fokozzam?

Icipici 6-os dübelekkel.

Fokozzam?

A főtartók távolsága 115 cm, nagyon-nagyon-nagyon maximum 100 cm lehetne.

Ezek következményeként 99%, hogy az első fűtési szezon alkalmával az egész álmennyezet a benne lakók fejére szakad, mivel a műanyag dübel kitágul és elereszti a csavarokat.

Ez nem jóslás. Tény. Pár éve az egyik bank-székházban sikerült hasonló bravúrt csinálni a felújítást végző kivitelezőknek, rá 2 hétre leszakadt az irodában a komplett álmennyezet.

Csemegézzünk tovább...

A válaszfalak YTONGból vannak, "természetesen" jó magyar módszer szerint csak dryvit hálózva és glettelve, nincsen kétsoronként huzalozás, sőt itt még áthidalók sincsenek, csupán két szál 8-as betonvas.

A bejárati ajtónál sem lesz toktoldó vagy purenit, láthatóan ott még ezer csövet be fognak vinni.

Ha már nyílászáró... Vannak beépített redőnyök, de a redőnydoboz mögött nincsen hőszigetelés, így igen erősen hőhidas mindegyik.

A földszinti vizesblokknál kihagyták/kivésték a vasalt szerelőbetont a vízbekötésnek. Így legalább látszik a betonaljzat vasalása, ami 4.2-es betonvasháló.

Nagyon a minimum 6-os, de ritkán alkalmaznak már 8-asnál kisebbet, ráadásul a vasháló a beton legaljára került, alulról nincs meg a minimális betontakarás sem. Mintha nem is lenne vas a vasalt szerelőbetonban.

Vannak az emeleten is erkélyeink.

Itt az erkélyek rétegrendje megegyezik az emeleti padló rétegrenddel, azaz konkrétan 15 cm az összmagasság.

Ebbe bele kellene férnie:

- lejtést adó rétegnek 0-3 cm

- nagyon minimum 10 cm PIR szigetelésnek, vagy 14 cm XPS-nek, vagy 20 cm lépésálló hőszigetelésnek

- vízszigetelés+kasirozott szivárgólemez ~1 cm

- aljzatbeton min 6 cm

- burkolat 1 cm

azaz összesen minimum 21 cm-nek kellene lennie az erkélyajtónál, ahol most 15 cm van.

A teraszokat leburkolták, itt a betonra került pár csepp kenhető vízszigetelés is. Gyanúm szerint van 8-10 cm XPS, aljzatbeton, kenhető vízszigetelés és burkolat.

Egyrészről ez igen erősen hőhidas a földszint felé, másrészt a vízszigetelés hiányosságai miatt fel fog fagyni a komplett teraszburkolat aljzatostól, jópár százezer forintos költségbe verve a leendő tulajdonost.

Az emelet feletti fafödémet és tetőszerkezetet már meg sem néztem. Sötétebb lett a hangulatom, mint a kinti fényviszonyok.

Ennél az épületnél eredendő hibák vannak, nem olyanok, amik utólag javíthatóak, hiszen a legtöbb hiba miatt szerkezetig vissza kell csupaszítani az épületet.

Ez egy akkora szarkupac, amilyet nem láttam az utóbbi években.

Még mindig töröm a fejemet, hogy kinek lehetne ezeket jelezni, de nincs rá olyan hatóság vagy szerv, aki lépne, illetve léphetne is valamit. Ha valaki aláírja az FMV nyilatkozatot a használatbavételi engedélyhez, az építésügyi hatóság nem nézi és nem is nézheti ezeket a dolgokat.

Nem beszélve arról, hogy ha 1 hónappal később megyek, ezek már nem látszanak számomra sem...

Az elmúlt hetek/hónapok tapasztalata alapján én csak attól vennék új építésű házat, aki tudja az egészet végigmutatni fotókkal, hogy minden ott van a helyén.

Az általam tervezett, vagy általam felügyelt építkezéseken miért tud készülni több száz fotó? Mert nincs takargatnivalónk.

Ez az épület ÉLETVESZÉLYES rövidtávon is, hosszútávon pedig egy használthatatlan kalap szar, a mellette épülő többivel együtt.

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel. 

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.