Meseországban léteznek kisebb-nagyobb települések, melyek utcákra tagozódnak, telkekre, ezeken takaros házikók vannak, melyben élnek a polgárok. Nevezzük ezeket a részeket egyszerűen lakóövezeteknek.

Vannak a települések szélein olyan telkek, amiken korábban gyümölcsösök, szőlők voltak, rajtuk az ezek kiszolgálására kis épületekkel. Ezek valók arra, hogy ne kelljen a parasztnak a kapát és egyéb szerszámokat állandóan hazahurcolnia, valamint hogy esetenként a musttól megszédülve el tudjon tölteni szundikálással egy napot anélkül, hogy az asszony károgását kellene hallgatnia. Nevezzük ezeket a részeket zártkerteknek.

A Királyi Testőrség egykori parancsnokának legkisebb fia, János házasodni készült, ám a szülői házban már nem volt hely, így önálló ingatlan keresésébe fogtak ifjú arájával, Juliskával (ebben a mesében ők nem testvérek). 

Jancsi kedvező áron hirdetett ingatlanba futott bele.

Felújitott állapot, földszint+tetőteres kialakítás, jó hőszigetelés, új nyílászárók, új tető, új gépészet és villanyrendszer, alacsony rezsi.

Túl szép, hogy igaz legyen?

"Az ingatlan zártkerti, ezért készpénzes vásárlók jelentkezését várjuk."

Mindez a Királyi Statisztikai Hivatal szerinti bruttó havi átlagbér nyolcvanszorosáért. 

Mit jelent a felújítás? Eredetileg volt az ingatlanon egy kb 20 m2-es épület, ami a felújítás során megduplázódott, valamint beépült a tetőtere is. A felújítás sem igaz, mert teljesen alapoktól újat építettek az eredeti helyére. A kulcsrakész befejezést kb 2 hónap múlva ígérték.

Ha mindez igaz, nem is lenne rossz vétel, hiszen másfél-dupla áron hirdetik a hasonló méretű épületeket a településen. Igaz, hogy ez a széle, de jó a közlekedés, közel van minden.

Meseország királya egy nagyon bölcs ember, gondolta, hogy be kell szabályoznia a zártkertek beépithetőségét, máskülönben a parasztjai állandóan a gyümölcsösökben lézengenek majd, elhanyagolják a lakóövezetben hagyott családot, nem lesz így népszaporulat.

Kidoboltatta hát, hogy a zártkertekben a telek méretének maximum 3%-a építhető be, de legfeljebb 25 m2, és hogy ne lehessen toronyputrit építeni, az építménymagasságot 3 méterben maximalizálta (ebben a konkrét övezetben).

Az alattvalók egy része persze magasról tett a rendeletre és rendszeresen túlépítették a telkeket.

Oké, jött a királyi szigor azoknál az épületeknél, amik nem feleltek meg:

- 10 évnél régebbi épületek maradhatnak, felújithatók, de nem bővithetők

- nem kapnak fennmaradási engedélyt, azaz a térképmásolatra soha nem kerülhetnek fel

- mivel a térképmásolatra nem kerülnek fel, nem hitelképesek (jelzáloghitellel)

- 10 éven belüli építésnél jön a bontási kötelezés. Nincs birság, nincs apelláta. Ha a paraszt nem hajtja végre, jön a királyi bontómester és eltörli Meseország színéről az épületet

- a rendelkezés betartásához létrehozták kb 10 éve a Királyi Sólyomszem-csoportot, akik a levegőből ellenőrzik a korábbi évhez képest a változásokat

- a király bízhatott abban is, hogy a Gonosz Boszorka 1000 éves átka miatt Meseországban az emberek rendkivül rosszindulatúak egymással szemben, állandóan feljelentgetik a másikat 

Jancsi és Juliska édesapjuk tanácsára messziföldön híres Mestert hivattak, átnézni az épületet vásárlás előtt.

A Mester korábban érkezett, körbelovagolta a helyszínt, látott sok mindent. Látta a sok szabálytalan épületet, a sok ott lakó embert is. A megtekintendő ingatlan nem lógott ki tehát a sorból.

Az épületbe lépve az építőmunkásokba botlottak, akik idegen nyelven karattyoltak, még egy "köszönöm"-re sem tudtak válaszolni.

Körbejárva az épületet, az alapozás tényleg teljesen újnak tűnt, tetején lábazattal, azon vasalt (?) betonnal. El is kezdődtek a problémák, ugyanis a homlokzatra rakott dryvit hőszigetelés szinte leért a talajig, nincs meg a 30 cm a rendezett terepszint felett (erre a részre kellene felhajtott vízszigetelés és XPS).

A falak alá volt berakva bitumenes lemez vízszigetelésnek.

A külső falakat az elbontott épület sóskúti mészkő tégláiból falazták újjá, tetején koszorúval. Kivül kapott 15 cm EPS hőszigetelést, belül pedig 5 cm gyapotot és gipszkarton előtétfalat. Ez nagyon súlyos hiba, külön-külön is. A sóskúti mészkőre csak páratechnikailag megfelelő hőszigetelést szabad rakni (vakolható kőzetgyapot vagy open-EPS rendszer), valamint belső oldalon a gyapot szigetelés is be fog rohadni a gipszkarton burkolat mögött. Ezek nagyon komoly tartószerkezeti problémát fognak okozni pár éven belül, azon kivül, hogy a penészspórák ellepik az épületet.

A nyílászárók már be voltak építve és a Mester csodát látott. A bejárati ajtó és teraszajtó poziciója alapján a vasalt betonrétegre már csak burkolat fog kerülni, se vízszigetelés, se hőszigetelés, se aljzatbeton. Az így lerakott padlóburkolat fel fog fagyni, ha laminált parketta, az berohad alatta. Nem beszélve arról, hogy a padló felületi hőmérséklete kinti mínuszok esetén 13-15 fokos lesz.

A födém fafödém, "természetesen" kezeletlen faanyagból. Lelövöm a poént, a tető és oromfal is hasonló anyagból készült.

A földszinti belmagasság 230 cm, azaz a királyi rendeletek alapján sosem lehet belőle lakóépület. Az álmennyezet tartóprofiljait simán hozzácsavarozták a fagerendákhoz, így amikor majd a szél tombol odakint, az álmennyezeten ez repedések formájában fog megjelenni (nincs direktfüggesztő, ami felvenné a mozgásokat).

A tetőtér padlója egy réteg OSB, nincs kopogóhanggátlás, nincs léghanggátlás a földszint irányába.

A tető ferde síkjainál nem lett berakva semmilyen belső párazárás, minek is az oda... Igaz, hogy enélkül 30-40%-al ér kevesebbet a hőszigetelés, valamint a légtömörség hiányából fakadóan lesznek kóbor szelek az épületben, de sebaj!

A tetőfedés cserepes lemez, ereszeknél és oromnál befejezetlenül hagyva. A lemez síkjai nem stimmelnek, nincs ereszcsatorna, nincs meghatározott sík sehol.

Ez a műszaki része a (rém)álomnak.

Nézzük a jogi részét.

A királyi rendeletek egyértelműek. Nagyon szerencsés esetben 10 év lapítás után mentesül a visszabontási kötelesség alól a MINDENKORI ingatlantulajdonos.

Teljesen mindegy, hogy ki építette, mindig az aktuális tulajdonosra vonatkozik a jogszerűség terhe ebben az esetben, ami viszont több sebből is vérzik:

- beépítési % túllépve

- maximális beépithetőség (25 m2) túllépve

- maximális építménymagasság túllépve

- építési előírások és szabványoktól olyan mértékű eltérés, hogy nem létezik (normális) szakértő, aki egy fennmaradási engedély esetén ezt aláírná

Az ingatlant árusító/építő ember szerint ha gond van, ő bármikor megtalálható és akár perelhető. 

Ejj, Jancsi, te még mindig hiszel a mesében?

Ui: Jancsi ismerőse vásárolt ettől az illetőtől egy ingatlant hasonló konstrukcióban. Ne legyetek idióták, könyörgöm!

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel.

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

A bejegyzést kommentelni ITT lehet. 

---