Építőipari tanácsadás kicsit szabadszájúan, de nagyon érthetően

KömKel: minden, ami családi ház...

Mit jelent a közel nulla energiaigény?

avagy hogyan-mire kapunk használatbavételi engedélyt 2021-től

2020. február 16. - KömKel

Építész tervezőként rengeteg tévhitet hallok vissza az ügyfeleinktől/érdeklődöktől annak kapcsán, hogy 2020. december 31. után használatba vett lakóépületekkel kapcsolatban mi várható. Javarészt természetesen félinformációk, illetve teljesen alaptalan riogatások keringenek a neten és közbeszédben.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A magyarázatot próbálom az építtetők "nyelvén" publikálni, kihagyva a jogi hivatkozásokat, és számítási blablákat, amik csak nekünk, szakembereknek mondanak valamit.

Mivel építészként és energetikai tanúsítóként napi szinten foglalkozom ezzel, kérem, hogy akinek a leírt információkkal kapcsolatban kétsége támad, keressen más forrást. Nem magamat akarom beállítani mindenki felett álló szakértőnek, de a napi online tanácsadás során csömöröm van a trolloktól és azokból, akik az alapvető fizikai ismereteket próbálják vitatni.

Van egy lakóépület-tervem, ami ennek a blogbejegyzésnek az alanyául szolgál. (későbbiek során gyakran elő fog kerülni ez az épület, különböző energetikai és pénzügyi összehasonlítások kapcsán)

Az épület 125 m2 hasznos alapterületű, 4 szoba+nappalis.

mintahaz_b_2019_kep_2.jpg

A külső határoló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási érték követelményeket legutóbb 2018-ban szigorította a rendelet, és a közhiedelemmel ellentétben EZ NEM VÁLTOZIK 2020 UTÁN SEM!

A mi épületünk szempontjából az alábbi szerkezetek hőátbocsátási tényezője érdekes:

- homlokzati fal: maximum 0.24 W/m2K

- padlásfödém: maximum 0.17 W/m2K

- talajon fekvő padló/lábazati fal: maximum 0.3 W/m2K

- nyílászáró: maximum 1,15 W/m2K

Ezeket az értékeket maximumra fogjuk venni egy "B" verziónál, ugyanennél az épületnél. Feltételezve, hogy valaki olyan házat épít (vagy építtet/vásárol), ami épp csak kielégíti ezeket. Magyarul a hőszigetelésen spórol. (hogy mennyit, arról lesz cikk később, ugyanezzel az épülettel és adatokkal)

Az "A" verziójú szerkezeti kialakításban a hőszigetelések vastagsága nálam kvázi standardnak számítanak hosszú évek óta, én ezt tartom ár-érték arányban a legjobbnak, ha egy új családi házat tervezek.

- homlokzati fal: Klíma tégla + 15 cm sima EPS hőszigetelés = 0,161 W/m2K

- padlásfödém: fafödém 30 cm kőzetgyapot hőszigeteléssel = 0,14 W/m2K

- talajon fekvő padló/lábazati fal: 15 cm lépésálló EPS a padlóban, 10 cm XPS a lábazaton = 0,217 W/m2K

- nyílászáró: 3 rétegű üvegezés, melegperemes = 0,95 W/m2K (ez a nyílászáró üveg-tok arányának függvényében változik)

A "B" verziójú szerkezeti kialakításban a hőszigetelések vastagságát a minimum követelményekhez igazítottam.

- homlokzati fal: Klíma tégla + 6 cm sima EPS hőszigetelés = 0,235 W/m2K

- padlásfödém: fafödém 25 cm kőzetgyapot hőszigeteléssel = 0,162 W/m2K

- talajon fekvő padló/lábazati fal: 10 cm lépésálló EPS a padlóban, 5 cm XPS a lábazaton = 0,3 W/m2K

- nyílászáró: 3 rétegű üvegezés, melegperemes = 1,15 W/m2K (ez a nyílászáró üveg-tok arányának függvényében változik)

A számításokat Winwatt Fecske épületfizikai programmal készítem, nem érdekelnek a neten fellelhető különböző kalkulátorok, ugyanis azok nem számolnak a rendeletben előírt hőhidassági tényezőkkel és egyebekkel, azaz az ott leírt számadatok sok esetben megtévesztőek.

Az energetikai tanúsítványt külső -15 fokra, belső 20 fokra számoljuk. Utóbbi érték fontos, hogy a tanusitványban ez legyen, ugyanis amikor a fűtési rendszert méretezzük valójában, belső 22-24 fokkal számolunk, amit az ügyfél kér. Látni fogjuk, hogy van különbség a kettő között, ami számít a közel nulla energiaigény szempontjából. 

"A" verzió esetében a maximális hőigény 5.1 kW (22 fokra számolva 5,5 kW)

"B" verzió esetében a maximális hőigény 5.9 kW (22 fokra számolva 6.2 kW)

Szintén lényeges dolog, hogy be legyen kapcsolva a programban a napsugárzási hőnyereség, az ugyanis jelentős tétel. (2019. novemberi változtatás, hogy ez nem számít bele a megújulóba, a program így is kezeli már)

Az energetikai tanúsítvány fontos elemei az épületszerkezeten kívül a fűtés és használati melegvíz (HMV) készítésének módjai is, ezek adják a további adatokat. A számítási metódusokat a rendelet írja elő, ami alapján a szoftver is számol, tehát nem kell felháborodni az értékeken. Ennyi, mert ez van előírva, és ez a jogszabályoknak megfelelő. (kapunk szúrópróbaszerűen ellenőrzéseket a kötelezően feltöltött energetikák után minden évben, és könnyen elveszik az ember jogosultságát, ha "hibázik". Valamint a rendszer nem enged kézi belepiszkálást, az elfogadott épületfizikai programokban a képletek kőbe vannak vésve. Ha van lehetőség kicsit elhajolni, ott jelezni fogom)

Nézzünk 3 változatot:

1. Kondenzációs gázkazán padlófűtéssel, indirekt tárolós HMV készítéssel

2. Levegő-víz hőszivattyú padlófűtéssel, indirekt tárolós HMV készítéssel

3. Elektromos fűtés, éjszakai áramos bojleres HMV készítéssel

"A" ÉPÜLET

1.  Gázkazán

Energetikai osztály: "CC" (Korszerű)

Megújuló részarány: 0,3%, tehát 2020. december 31. után nem kaphat használatbavételi engedélyt.

 

2. Hőszivattyú

Energetikai osztály: "BB" (Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő)

Megújuló részarány: 126,1%, tehát 2020. december 31. utáni közel nulla energiaigényű épületek követelményszintnek megfelel.

3. Elektromos fűtés

Energetikai osztály: "FF" (Átlagos)

Megújuló részarány: 4,4%, tehát 2020. december 31. után nem kaphat használatbavételi engedélyt.

 

"B" épület:

1.  Gázkazán

Energetikai osztály: "DD" (Korszerűt megközelítő)

Megújuló részarány: 0,3%, tehát 2020. december 31. után nem kaphat használatbavételi engedélyt.

2. Hőszivattyú

Energetikai osztály: "CC" (Korszerű)

Megújuló részarány: 126,9%, tehát 2020. december 31. utáni közel nulla energiaigényű épületek követelményszintnek megfelel.

3. Elektromos fűtés

Energetikai osztály: "GG" (Átlagost megközelítő)

Megújuló részarány: 4,4%, tehát 2020. december 31. után nem kaphat használatbavételi engedélyt.

Megjegyzés: Az energetikai osztály szinte semmit sem számít, a lényeg a tanúsítványban azon van, hogy megfelel-e a közel nulla energiaigénynek, vagy sem.

A fentiekből látszik, hogy a fokozott hőszigeteltség a minimum követelményekhez képest a közel nulla energiaigény szempontjából nem bír jelentőséggel, így a "B" verziót tegyük félre.

Mit tudunk kezdeni az "A" verziónál, hogy a többi rendszerrel is elérjük a közel nulla energiaigényt (ami a valóságban 25% megújuló részarányt jelent)?

Van a rendeletben egy csavar. 

3. Abban az esetben, ha az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül, elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön.

A mintaházunk könnyűnek minősül (214 kg/m2) a fafödém miatt, de tegyünk rá monolit vasbeton födémet, és máris 681 kg/m2, azaz nehéz lesz. (a hőátbocsátási tényezője a födémnek ezrelék szinten változik, tehát nem érdekes)

A rendelet 5, melléklet II. részében az épületünk A/V értéke a számítás szerint 1,215 m2/m3, amihez a közel nulla energiaigényhez tartozó fajlagos hőveszteségtényező max 0.407 W/m3K lehetne, nekünk azonban 0.548 W/m3K a számitások szerint.

Egy kompaktabb, jobban optimalizált épülettömeg esetén ez tud teljesülni. Ezt azonban a program számolja ki a bevitt paraméterek alapján, tehát ránézésre nem lehet megállapítani.

A következő lehetőség a napelem.

Az 1. esetben (gázkazán) az energetikai számitások alapján az épület "fogyasztása" 125 kWh/m2/év, azaz 125*145 = 18125 kWh/év. Ennek a 25%-át (pontosabban 24.7%-át még) kell napelemmel visszatáplálni, azaz ~4500 kWh-t.

Ehhez kell 4 kWp napelem, amit a használatbavételi engedélyig üzembe is kell állítani. Ez netes keresgélés alapján jelenleg (2020 február) 15 db napelemtáblát jelent, bruttó 1.2 M forintért + kivitelezés, tehát legyen 1.5M Ft.

3. esetben (elektromos fűtés) 250 kWh/m2/évet számolt a tanúsítvány, azaz 35525 kWh/év. Megújuló részarányként volt 4.4%-unk, tehát kell még 20.6%, ami 7318 kWh. Ehhez szükséges 7 kWp napelemrendszer, ami 25 db napelemtábla, és ~2.5M Ft.

A napelemek ebben az esetben 165x100 cm méretűek, tehát a szükséges darabszámnak el kell férnie, és megfelelő tájolással kell rendelkezzen!

Mi van, ha a nappali-konyha-étkezőben egy kandalló kerül beépítésre?

Ez a mintaházban 50 m2, bekerült fűtési lehetőségként tüzifával/biomasszával. Ebben az esetben a kandallónak természetesen ott kell készen lennie a használatbavételi engedélyhez. (kandalló lehet egy kandallókályha is)

Gázkazános esetben a megújuló részarány felugrott 35,7%-ra, azaz az épület így teljesíti a közel nulla energiaigényt!

Elektromos fűtés esetén a megújuló részarány 23,7%, azaz kis játékkal itt is megfelelhet.

Lehetőség van fűtő-hűtő klíma elhelyezésére is. Ehhez nagyon konkrét adatok kellenek, hogy a tanúsítványba be lehessen rakni és belekerüljenek a számításba, mint megújuló részarány, erre most nem volt lehetőségem.

A hővisszanyerős szellőztető rendszert a program nem számolja bele a megújuló részarányba.

 

Foglaljuk össze akkor a lényeget:

- a külső határoló szerkezetekre vonatkozó előírások nem változnak, maradnak a 2018-ban hatályba lépett hőátbocsátási követelmények

- a közel nulla energiaigény minimum 25% megújuló részarányt jelent csupán

- ha valaki hőszivattyús fűtést épít ki, bőven túlteljesíti a követelményeket, tehát emiatt másra nincs szükség

- ha az épület hőtároló tömeg szempontból nehéznek (>400 kg/m2) minősül, egy optimalizált épülettömeggel a követelmény teljesíthető

- gázkazános fűtés mellé elég egy kandalló/kályha, és teljesül a megújuló részarány (függetlenül attól, hogy használva lesz-e)

- elektromos fűtés esetén konkrétan ki kell számolni, de sok esetben a kandalló/kályha ott is teljesíti a megújuló részarány minimumát

- napelemmel minden esetben teljesíthető a követelmény, de a napelem teljesítménye a fűtési- és HMV rendszer függvényében változik

Szóval nem kell betojni, 2020 után is lesz használatbavételi engedély, és bár járhat plusz költséggel ennek elérése, szó sincs súlyos milliókról, amivel rémisztgetik egymást az építtetők.

---

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://komkel.blog.hu/api/trackback/id/tr9215476170
süti beállítások módosítása