Sajnos aktuális téma lett ismét az azbeszt, több nyugat-magyarországi település küzd ezzel a problémával, ráadásul nem kis mennyiségről, nem lokális szennyezésről van szó, mint például egy régi palafedésű ház esetén.

MITŐL VESZÉLYES AZ AZBESZT?

Ez az anyag nem kémiai úton mérgez, hanem mechanikailag roncsolja a szervezetet, elképesztően hosszú a lappangási ideje, 15-40 év. Ezért is nevezik csendes gyilkosnak.

Régóta adós vagyok ennek az anyagnak a bemutatásával, holott sok-sok éve ajánlgatom már.
(Nem szponzorálnak semmivel, nem reklám ez a videó, de ezt az anyagot néven kell nevezni. Mielőtt a gyártó pezsgőt durrantana az ingyenreklám miatt, szólok, hogy más terméküket a földbe fogom döngölni egy külön bejegyzésben)

De kezdjük az elején…

Sok esetben nincs lehetőség külső oldali hőszigetelésre, vagy csak részlegesen kellene egy-egy hőhidas részt szigetelni. Ilyenkor kerül elő a belső oldali hőszigetelés kérdése.

Sok ikerházat, sorházat, társasházi lakást nézek meg a vásárlás előtti házszemlék során. Ilyen esetekben nagyon fontos és kardinális kérdés mindig, hogy a lakáselválasztó fal egy vagy kétrétegű?

Ha van alaprajz, ez egyből kiderül. Persze itt nem az ingatlanosok által rajzolt vonalas skiccre gondolok, hanem rendes alaprajzra, ahol a falvastagságok és rétegek látszanak.

A régi típusú gázszilikát a 60-as évektől a 80-as évek végéig volt használatban. Elég jellegzetes, könnyen felismerhető falazóanyag, sok mindenben különbözik a sima téglától.
A legfontosabb eltérés az anyaga, mert ez kohósalakból készült, ez adja ezt a szürke színét. Elég egy kis lyuk a falon, vagy vakolathiány és felismerhető.

Tisztázzuk le első körben, mi is az a loggia.
Ha az épületből kilóg konzolosan, akkor az erkély.
Ha viszont alatta fűtött tér van és tető felette, akkor az loggia. Ahol lakott tér van alatta, de nincs tető, az a terasz.
Vannak persze hibridek, amik mindkettő-mindhárom tulajdonságait tartalmazzák.

Ebben a bejegyzésben a loggiákról lesz szó, mert nagyon komoly hőhidassági problémákat vetnek fel a régi épületek esetén, de elkeseredve látom, hogy még új épületeknél is problémát okoz ezek rendes kialakítása.

Ahogy korábban több videómban/bejegyzésemben is elmondtam, ez egy elátkozott, borzasztóan rossz ereszkialakítás, dobozolt ereszként szoktam emlegetni. A 80-as években nagy divatja volt, még manapság is sok épületen lehet látni.

Az esővizet egy bádog teknő fogja fel, ami magasan fel van csúsztatva a tetőfedés alá, a külső oldalon pedig egy deszka vagy lambéria falra ül fel.

Ismét egy "remek" cikk jelent meg az egyik online női magazinban, ennek nyomán egy nap alatt több, mint 20 mailt kaptam...

Belinkelem, bár akkora baromság az egész, hogy jobban tenné a szerzője, ha törölné: https://femina.hu/otthon/kozetgyapot-szigeteles-belegzese/ 

Arról van benne szó, hogy a kőzetgyapot hőszigetelés olyan veszélyes, mint az azbeszt - tüdőrákot okozhat -, ezért több helyen betiltották.

Röviden: NEM IGAZ!

Sokan kérdezik tőlem kommentben, facebook-csoportban, mailben vagy postagalambbal, hogy mi a VÉLEMÉNYEM a fújt purhab szigetelésről.

Rendkivül sok az ismeretlen tényező, ugyanis pont ez a legnagyobb baj a fújt purhab szigeteléssel, hogy nincs egy olyan összetétele, amit mindenki használna és lenne róla bármilyen tanúsítvány, ami mutatná a tulajdonságait.

Egy nagyon szomorú tendenciát látok már régóta, csak ez a mostani abszolút kiverte nálam a biztosítékot. Százmilliós lakások, sorházi jelleggel, illetve ikerház, amit meg kellett néznem Pest megyében, M3-as mellett. (csak hogy egy kicsit becélozzam a területet) Csilli-villi tervek, gyönyörű kilátás és egyszerűen elképesztő az a minőség, amiben felépítették a házat.

A szemle idején még kvázi burkolatkész állapotban van, tehát nemsokára akarnak burkolni. Most még viszonylag jó időben láttam az épületet, bizonyos részei különböző készültségi fokban voltak.