Hangosan felröhögtem kínomban az elmúlt hetekben többször is, amikor pártunk és kormányunk valamelyik tagját láttam nyilatkozni az elszálló építőanyagárakkal kapcsolatban.
A hangzatos fenyegetőzések és ígéretek azoknak szólnak, akik nem építkeznek, felújítanak jelenleg, vagy pedig nem tervezik a közeljövőben. Aki nyakig benne van bármelyik oldalról, az legyint egyet, ha bármelyik politikus büfög egyet a témában.
Kezdjük a tényekkel.
MUNKADÍJ
A munkadíjak tavaly év eleje óta emelkednek, mert az új házak építésénél az 5%-os ÁFA, a CSOK, a falusi CSOK, a kedvező kamatozású hitelek miatt rengeteg új épület épül, részben magánépíttetők által, részben pedig eleve eladásra építve (ikerház, sorház, társasház). A kedvezményes ÁFA-kulcs a 2026 év végéig átadott épületekre vonatkozik, manapság egy normál méretű családi ház építése 12-18 hónap, nagyobb társasházaké értelemszerűen jóval több.
Tekintsünk el a tavaly még autónepper, idén már generálkivitelező által 6 hónap alatt kulcsrakész épületektől, mert ezeknél az alapvető technológiai idők nincsenek betartva.
A felújításoknál bejött a képbe a felújítási támogatás és hitel, ami szintén hatalmas keresletet generált azonnal a piacon. Ennek a támogatásnak jövő év vége a kifutási ideje és egy nagyobb felújítás szintén pár hónap.
A COVID miatt rengeteg (külföldi) vendégmunkás otthon ragadt, emiatt az amúgy is folyamatosan jelen lévő munkaerő-hiány fokozódott, amit csak kis részben csillapított a más szakmákból - vendéglátás pl. - felszippantott tömeg.
Az állandó áremelkedés-nyomás persze árversenyt generál, ami a kivitelezők részére komoly alkupozíciót jelent, azaz szinte bármennyit kérhetnek a munkájukért.
Ez ellen a kormány sem fog tudni mit tenni, hiszen folyamatosan emeli a minimálbért, üti a feketegazdaságot (helyesen), miközben a pénzünk folyamatosan egyre kevesebbet ér.
ANYAGDÍJ
1. A Szuezi-csatornánál kialakult közlekedési dugó az építőanyagoknak is bekavart, mert az EU-ba Ázsiából hozzák be a műanyag gyártáshoz szükséges alapanyagok jó részét, azaz a kialakult helyzet és annak tovagyűrűző hatásai megjelentek az árakban.
2. Márciusban leégett a BASF németországi gyára, ami alapanyagokat állított elő egész Európának, amik pl a hőszigetelés gyártáshoz szükségesek. Ez annyira komoly problémát jelent, hogy a magyar gyártók a szükséges mennyiségek felét kapják meg, kétszeres áron.
3. Az USÁban a pandémia végeztével helyrezökkent az építőipar is, ám a hirtelen visszaállt, sőt megnövekedett igényeket a helyi- és közeli országok fafeldolgozó üzemei nem tudják kiszolgálni. Ne feledjük, hogy ott zömmel könnyűszerkezetből készülnek a lakóépületek, hatalmas mennyiségű építési fát és OSB-t felhasználva.
Az igények/hiány miatt megéri a faanyagot átúsztatni az óceánon és két-háromszoros áron felvásárolni Európából, amivel viszont az itteni kereskedők és feldolgozók nem tudnak versenyezni.
4. Kína és Oroszország hatalmas mennyiségű acélt használ fel a felpörgött kereslet miatt, értelemszerűen ebből is jóval kevesebb jut ide, az is drágábban.
5. Hol is tart az euró árfolyama?
6. Infláció.
Látható, hogy az építőanyagok drágulásának okai inkább keresendők a nemzetközi porondon, a mi kis országunk importnak kitett gazdasága csak elszenvedője ennek.
Az megvan, amikor pár évvel ezelőtt a hazai tavasz annyira hideg volt, hogy a kavicsbányákból a fagy miatt nem lehetett kitermelni anyagot? Szlovákiából hozták teherautókkal és vagonokkal a "sódert", hogy lehessen betont gyártani és építkezni. Persze ugrásszerűen megnőttek akkor az árak ebben a szegmensben.
Nah, ennyire vagyunk tényezők a saját piacunkat tekintve.
A fővezér és politikus-társai mikrofonba elböfögött mondatai csak lepkefing a szélben. Nem tudnak mást, mint kivárásra játszani, várni amíg a fenti okok közül néhánynak a hatása tompul vagy eltűnik, ami meg fog jelenni nálunk is az anyagárakban. Akkor aztán majd lehet inni a győzelmi pálinkát és dalolni a hiszékenyekkel együtt a győzelmi indulót.
Senki ne várja azt, hogy az árak vissza fognak menni az év eleji szintekre. A nagyobb kilengések eltűnnek, de az árak be fognak állni a tavalyi és a mostani maximum árak közé félútra.
Azaz például a tavalyi kb 95.000 Ft/m3, és a jelenlegi elképesztő 220.000 Ft/m3 árú építési fa ára várhatóan 140-150.000 Ft/m3 körül konszolidálódik az év vége, 2022 év elejére. Ami még mindig egy combos áremelkedés egy év alatt...
Tavaly terveztem egy normál méretű (123 m2-es) családi házat, teljesen átlagos igényekre szabva. Az akkor beárazott TÉTELES költségvetést ugyanaz a kivitelező 22 millióval drágábbra árazta idén, azzal a kitétellel, hogy az anyagárakat a hozott számla alapján fogják fizetni, mert a költségvetés anyagdíjában max 5% kilengés van. A kivitelezőt régóta ismerem, nem volt semmiféle átverés az áraiban. Egy év, 26%-os áremelkedés az épület egészére vonatkoztatva.
Az építtető eladta a telket, lemondott az építkezésről...
Az megvan, hogy erre a lobogó tűzre Matolcsy rádobott egy benzineskannát? Bejelentette a Zöld Otthon Programot, ami a CSOK-hitelnél kedvezőbb kamatozásúnak igérkezik, nagyobb hitelösszeggel. Fűtik tovább az építési piacot.
Az biztos, hogy sokkal kevesebb új lakóépület épül, mint amennyit a lakásállomány megújulása kívánna. A probléma az, hogy az elmúlt években adott-megszüntetett-újrainditott kedvezmények nem mutatnak semmiféle irányt, nincsenek hosszútávú, kiszámítható koncepciók.
Ha tudná a piac, hogy a jelenlegi 5%os ÁFA, a CSOK, az építési hitelek mondjuk 10-15 évig biztosan így maradnak, akkor azzal lehetne számolni. A 2-3 évente mellényzsebből előrángatott új vagy felmelegített ötletek csak az azonnali haszonlesőknek jók, a normális beruházók/vállalkozók nem tudnak vele tervezni.
Ha elkezdődik Paks II építése, az a hazai kavicsbányák, cementgyártás jó részét (40%-ot hallani) lefoglalja majd. Szóval egyik árdrágulási hullámból szörfözünk át a másikba...
Jelenleg aki teheti, szerintem várjon fél évet. A tavalyi, vagy akár az idei év eleji árszinteket már nem látjuk viszont, de a jelenlegi óriási kilengés várhatóan csillapodni fog.
A bejegyzést kommentelni ITT lehet.
---