Komolyan elkeserítő, amit láttam az elmúlt időszakban új építésű házak szemléje során. Ha ilyen mértékben romlik a kivitelezés színvonala, akkor nagyon komoly gondok lesznek 10 év múlva, amikor ezek a hibák "élesednek".
A kivitelezés színvonala egy dolog. Viszont a sokszor mellé párosuló kivitelezői arrogancia elképesztő.
Belekötsz a minőségbe? Menj a p*csába, sorban állnak mögötted a vevőjelöltek, akik közül sokan behunyt szemmel aláírnak bármit...
A mostani bejegyzés egy olyan esetet mutat be, ahol a kivitelező még ezt is túllihegte, és "búcsúzóul" válaszolt az általam felvetett hibákra/kérdésekre.
Észrevétel - nektek magyarázat - kivitelezői válasz - én viszontválaszom - magyarázat lesz a tematika.
A kiindulási alap egy ikerház-fél Budapest egyik kertvárosi kerületében, 80 milliós áron. Szerkezetkész állapot, tehát falak-födém-tető, valamint válaszfalak és nyílászárók már készen vannak. A bejelentési dokumentációból kaptam terveket utólag, így ennek fényében tudtam reagálni.
I. Tető
ÉSZREVÉTEL: A tető faanyagán nem látszik, hogy kezelve lenne a kötelező (és előírt) láng- gombamentesítővel, rovarok elleni szerrel. Ennek igazolására a vétel előtt mindenképpen szükség van a kivitelezőtől.
Utólagos fakezelést nem tartok jónak és elfogadhatónak műszaki szempontból.
A tető (és fafödém) anyagát láng- és gombamentesítővel kezelni kell. Ennek van jellegzetes színe, 90%-ban a zöldet használják, de létezik narancssárga is, valamint színtelen is kapható. Nem véletlenül használják ezeket a rikító színeket, mert így ránézésre meg lehet állapítani van-e kezelve, vagy nincsen. A jobb kivitelezők a tetőléceket és ellenléceket is kezeltetik.
A faanyag kezelése merítéssel történik, ún. meritőkádakban. Leegyszerűsítve van egy gödör, teletöltve a szerrel, abba belemerítik a fákat a fatelepen, ami által TELJES FELÜLETEN éri őket a kezelés. Régebben 24 óra volt ez a kezelés, azaz eddig ázott a faanyag, jól beitta az anyagot magába. Manapság már sajnos csak tényleg merítik, de ez is ad neki védelmet, ami biztosítja azt, hogy a bogarak "nem szeretik". A lángmentesítés annyit jelent csupán, hogy kevésbé kap lángra, azaz késlelteti a tetőszerkezet leégését. (megjegyzés: ennek egy lakóépület leégése során van szerepe, ugyanis a biztosító nem fog fizetni, ha nincs meg az előírt tűzvédelem)
Egy mondatban összefoglalva: olyan, mintha egy vadiúj autót vennél mindenféle rozsdavédelem nélkül.
A tetőszerkezet élettartama feleannyi sem lesz.
Nemsokára lesz videóm/blogbejegyzésem ebben a témában, ugyanis az elmúlt enyhe teleknek köszönhetően elképesztő módon zabálják a kártevők a régi tetőket.
KIVITELEZŐ VÁLASZA:
"Ezzel nem értünk egyet, a bemártott faanyagot csak rövid időre mártják be a merítőbe, mivel a fa különben megvetemedik, ezért választottuk az utólagos kezelést."
VISZONTVÁLASZOM:
Az utólagos kezelésnél a fólia felőli oldalt mégis hogyan lehet lekezelni, amikor az el van takarva? Hogyan akarják kezelni utólag, amikor a teljes födém hőszigetelése le van rakva és nem járható?
Egy új épület építésénél I. oszt. minőségű munka az, amit teljesíteni kell, az utólagos fakezelés pedig abban az esetben alkalmazható, ha csak ez a technológia megvalósítható. A terveken és jogszabályi előírásokban kezelt faanyag beépítése kötelező, tehát a mostani nem minősül I.oszt. munkának.
A födémre le volt rakva a (nem járható) üveggyapot hőszigetelés több rétegben. Amikor felléptem a padlásfeljáró lyukon keresztül, még rám is szólt a kivitelező, hogy ne tapossam össze a gyapotot. Higyjük el, hogy valaki ezt felszedi, majd gondosan minden részét a fának kezelni fogja? Az eresznél, ahol nincs hely bebújni sem, ott is?
A szarufák tetején ott van a tetőfólia, tehát a tetőszerkezet tartóelemeinek egynegyedét nem éri el semmiféle vegyszerezés.
II. Válaszfalak
ÉSZREVÉTELEM: A tervekkel ellentétben a belső válaszfalak nem vázkerámiából készültek, hanem Ytongból. Az Ytong válaszfalaknál saját áthidalót kellene alkalmazni, (nem kerámiát, mint ami be lett építve), de ami fontosabb, hogy kellene minden második sorban huzalnak vagy hilti-szalagnak lennie, ami sehol nincsen.
További probléma, hogy jó magyar szokás szerint az Ytong válaszfalak a kivitelező elmondása alapján kétoldalt dryvit hálózva és glettelve lesznek csak. Ez, és a huzalozás hiánya azt fogja eredményezni, hogy a válaszfalak tele lesznek hajszálrepedésekkel.
Komolyabb probléma, hogy kétoldali vakolat nélkül a válaszfalak hanggátlása sem ér semmit, a helyiségek között léghang-áthallási problémák lesznek.
Megvásárlás esetén mindenképpen kérni kell a válaszfalak kétoldali rendes vakolását (eltérő szerkezeteknél vakolaterősítő hálóval), ráadásul mindezt felár nélkül, mivel ez az Ytong gyári előírása is.
KIVITELEZŐ VÁLASZA:
"Az Ytong egy drágább, jobb minőségű anyag, azért választottuk, mert minőséget szeretnénk adni.
Áthidaló: Statikailag megfelelő a kerámia áthidaló is
Huzalozás: az Ytong ragasztott technológiával készült, csomópontokon megerősítve, amit költség megtérítése ellenében feltárunk. A dryvit háló fogja a falat megvédeni a hajszálrepedésektől. Ez sokkal jobb technológiának tartom.
Áthallás: Eddig még sohasem volt gond az áthallással, de természetesen, ha a valaki üvöltteti a zenét az át fog hallatszani.
Mint már említettem, a dryvit technológiát jobbnak tartom, de a vevő kérésére és felár ellenében semmi akadálya a vakolásnak."
VISZONTVÁLASZOM:
A tisztelt kivitelező nem érti a probléma jellegét. Vannak gyári előírások, amik betartása esetén lehet a megfelelő minőséget elérni és biztosítani. Egy bírósági pereskedés esetén a kirendelt szakértő egy dolgot fog nézni: be lettek-e tartva a gyártói előírások. Nincs olyan, hogy "szerintem ez jobb", mert ez nem követelményszint, hanem egy vélemény. Amiből mindenkinek más van, tehát nem számonkérhető.
Ehhez nincs mit hozzáfűzni. A kivitelező szerint minden jobb úgy, ahogy ő gondolja, nem pedig ahogy a gyári előírások vannak. Még jó, hogy Magyarországon több tízezer olyan építőipari kivitelező dolgozik, akik okosabbak a gyári mérnököknél, és TÜV-laborvizsgálatok helyett saját fülükkel meg tudják állapítani, hogy mennyi lesz az Ytong válaszfal hanggátlása kétoldali vakolat nélkül...
III. Vizesblokk-szoba közti fal
ÉSZREVÉTEL: A vizesblokkok közvetlenül határosak hálószobákkal, ám a terveken nem szerepelnek előtétfalak. Azaz a gépészeti vezetékeket (lefolyó, vízvezetékek) a válaszfalakba lesznek besüllyesztve, ezáltal a fal "susogni" fog, akárhányszor használva van a vizesblokkban a csaptelep.
Gondolom ezt nem kell magyarázni senkinek. A válaszfal hanggátlása egyébként sem olyan nagy, tehát ha valaki énekel a zuhany alatt, azt hallani lehet a másik szobában is. Viszont amikor ebbe a válaszfalba még bele is van süllyesztve a 20-as ötrétegű cső, csőhéj szigeteléssel, akkor alig marad belőle falszövet. A csövet, illetve a falikorongot pedig fixen rögzítik, tehát átviszi a hangot, a susogást a falra.
Ezt nem tartom egetrengető hibának, viszont kis odafigyeléssel sokkal komfortosabb épületeket lehet tervezni/kivitelezni.
KIVITELEZŐ VÁLASZA:
"Családi házaknál nem szokás előtétfalat tenni, de a vevő kérésére és felár ellenében semmi akadálya."
VISZONTVÁLASZOM:
15 éve betervezek előtétfalakat az épületeimbe, mert korábban tapasztaltak szerint jelentős komfortcsökkentő a zaj.
IV. Lakáselválasztó fal
ÉSZREVÉTEL: A terveken a lakáselválasztó falakra hanggátló tégla van beirva, a valóságban sima vázkerámiából készült.
KIVITELEZŐ VÁLASZA:
"A hangátló silka tégla megmunkálási nehézségei miatt választottuk a kerámia téglát, helyette a két fal közé 5 cm-es hanggátló szigetelést tettünk, ami ugyanazt a hangszigetelési értéket adja."
VISZONTVÁLASZOM:
Ez nem igaz. A két fal között 5 cm xps van (látszódott az egyik helyen), ami nem hangszigetelő anyag.
Nem terítek ki minden kártyámat, szeretem amikor a kivitelező/eladó saját magát buktatja le. Itt most vagy nincs tisztában a kivitelező azzal, hogy mi a hanggátló szigetelés (kőzetgyapot pl Airrock), vagy pedig simán hazudik.
V. Nyílászáró alsó toktoldó
ÉSZREVÉTEL: A földig érő nyílászárók alatt nincsen toktoldó vagy purenit. Az alábetonozunk-kivül XPS megoldás nem hőhídmentes, nem légtömör megoldás. Kérni kell 5 cm purenitet a nyílászárók alá a szerelőbetonig.
Nagyon sokszor előkerülő kérdés, számtalanszor ki lett tárgyalva, erre miért van szükség. Az ajtók alatt kilógatott aljzatbeton, alatta a lépésálló EPS hőszigeteléssel masszív hőhíd, ha XPS raknak be alá, az nem merevíti kellően a küszöböt, illetve nem ad lehetőséget a felhajtott vízszigetelés rögzítésére.
A kép máshol készült, illusztráció (erről a "csodáról" is lesz hamarosan poszt):
KIVITELEZŐ VÁLASZA:
"A nyílászárók alá 10 cm-es grafit hőszigetelés kerül, ami jobb hatásfokú az 5 cm-es purenitnél."
VISZONTVÁLASZOM:
Ez sem igaz. A purenit sokkal jobb hőszigetelő, de itt a probléma nem csak a hőszigetelés, hanem a nyílászárók alatti rés megfelelő szilárdságú kitöltése és küszöbmerevség biztosítása.
A kivitelező és én elbeszéltünk egymás mellett ebben az esetben. Én 5 cm széles purenitre gondoltam, ami az ajtó aljától leér a szerelőbetonig.
A kivitelező kilógatná az aljzatbetont az ajtó alá, és az alatt lenne a 10 cm grafitos EPS.
"Földig" érő nyílászárónál kell alsó toktoldó, vagy purenit a vasalt szerelőbetonig.
VI. Szennyvíz
ÉSZREVÉTEL:
A legnagyobb probléma a szennyvízcsatorna-kiállások hiánya. A megkapott terveken is úgy szerepel, hogy a vasalt betonlemez alatt futnak ki a lefolyócsövek, ahogy az előírt és megszokott.
Eléggé nonszensznek tartom, hogy az alsó téglasort átütve, gyakorlatilag a talajszinten fog kifolyni a szennyvíz az épületből, ahogy ezt a kivitelező hölgy felvázolta.
A garázs melletti WC kb 3 méterre van a főstrangtól, ide lejtetni kell a 110-es lefolyócsövet, ami a tokozással együtt lesz ahol 13 cm vastag helyet foglal a padlórétegrendből.
Ezt tartom a legnagyobb problémának, és vétel esetén ezt le kell ülni letisztázni a gépész kivitelezővel, átbeszélni és kiszintezni. Valamint az emeletre felszálló strang hangszigetelését is kiemelten fontosnak tartom.
Bármerre jársz építkezésen, azt látod, hogy a szennyvízcsövek kikandikálnak a betonplaccon, amiről aztán indul a falazás. Ez a teljesen bevett eljárás és kivitelezői előírás, nem véletlenül.
A kép illusztráció:
KIVITELEZŐ VÁLASZA:
"Nem vázoltam fel semmit, mivel erre a kollega nem kérdezett rá, különben megmutattam volna a telken a +-0 szintet, és elmondtam volna, hogy a sár miatti feltöltést látja, amit természetesen vissza fogunk szedni a megfelelő szintre.
A rétegrendünk itt 22 cm, ebbe belefér a 3m lejtése is, ami mellesleg nem több, mint 1,5 cm, különben túl gyorsan fog átfolyni a víz. A tapasztalt szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a csatorna lejtése nem szabad több legyen, mint 3-5 ezrelék. Az egyszázalékos lejtést csak különleges, kivételes helyzetben szabad elérnie a csatornának. Annak érdekében, hogy minél jobban tudjon működni a kialakított csatornarendszer, ajánlatos ezeket az értékeket betartani, hisz senki nem szeretne rendszeres dugulással küszködni.
A strangokat hangszigetelve készítjük."
VISZONTVÁLASZ:
Erre már nem is válaszoltam, annyira nonszensz, és hozzá-nem-értésről árulkodik.
A szemle során a külső terepszint kb a belső végső padló magasságával volt egy szintben. Ha ebből leszednek, azt jelenti, hogy ha átüti az alsó téglasort a kivezetésnek, akkor a külső terepszint felett lesznek. Lesz egy púp a lábazati hőszigetelésben, ami takarja majd a lefelé forduló csövet? Ami ugye nem 90 fokos lesz, mert akkor garantált a dugulás... a 2x45 fokos elfordulásnak pedig még komolyabb helyigénye van.
A padló rétegrendjük 22 cm, amiből 15 cm a hőszigetelés. A 110-es lefolyócső toldással készül, ezeknél a tokozásoknál sokkal vastagabb a cső. A lejtéssel együtt el fogja foglalni a hőszigetelés teljes keresztmetszetét.
Általában futnak még a padlóban hideg-melegvízcsövek, villanyvezetékek, stb. Ezek keresztezéséhez nem lesz már hely pl.
De tegyük fel, hogy megoldják keresztezések nélkül, meglesz a megfelelő lejtés. Akkor sem ez a szabályos és előírt, talán nem véletlenül...
VII. Építési napló
ÉSZREVÉTEL: Kicsit nonszensznek érzem, hogy az e-naplót akkor adják át, amikor az ember kifizette. Egy gépkocsinál is van lehetőség a szervízkönyvet átnézni vásárlás közben. Ha nincs mit rejtegetniük, akkor ez miért van így?
KIVITELEZŐ VÁLASZA:
"Az ingatlant az ................Kft. építi és forgalmazza, valamint szintén a Kft. kéri meg a használatbavételi engedélyt. A vevő egy kész újépítésű házat vásárol, tehát nem ő kivitelezi az ingatlant."
VISZONTVÁLASZOM:
Az építési napló az épület "szervízkönyve". Ha ebbe nincs betekintés előzetesen, akkor mi bizonyítja azt, hogy megfelelő minőségben lett építve?
Ha 1 hónappal később megyünk ki a házat megnézni, a jelenleg látszó hibák 90%-át én sem veszem észre, mert nincs röntgenszemem.
---
A bejegyzést kommentelni ITT lehet.
---
facebook: https://www.facebook.com/komkel/
facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/KomKel/
youtube: https://www.youtube.com/c/komkel
instagram: https://www.instagram.com/komkel/
blog: https://komkel.blog.hu/
web: http://komkel.hu/
podcast: https://anchor.fm/komkel
twitter: https://twitter.com/komkelzsolt
