Mindig azt hiszem, hogy nincs lejjebb.
Tévedek.
A legutóbb nézett 11 új építésű házból 1 db-ot tudtam feltétel nélkül ajánlani, 3-nál voltak észrevételeim, amik javitandók és 7-nél találtam olyan hibákat, amik konkrétan a veszélyes kategóriába tartoztak, ezek kijavitása több millió forint, vagy pedig fizikailag lehetetlen.
A vicc az, hogy az abszolút ajánlott épület egy forinttal sem volt drágább a többinél, tehát még az sem igaz, hogy a drágább jobb.
Volt ahol konkrét fenegetéseket kaptam ismét, illetve olyan is, ahol orditozásig fajult az észrevételekkel kapcsolatos vita.
Több ingatlan hibáin futunk végig, most nem csak egy darabot vesézek ki.
A kedvencem az a kivitelező, aki saját maga küldött kivitelezés közben fotókat és videókat, amin látszik:
- az alapozásnál nincsenek sarokvasak
- födémkoszorúnál nincsenek sarokvasak, néhol 70 cm-nyi szakaszon nincsen vas a saroknál
- födémgerendáknál nincsenek bekötő pipavasak
- a középső főfalnál a koszorú csak beton, a vas kimaradt belőle
Azaz az épület úgy tud szétnyilni, mint egy tulipán...
Van, ahol a behajtó rámpa sikerült 24%-osra, ahol gyalog sem lehet lehet felmenni a legkisebb jegesedés esetén sem.
Ekkora lejtőnél már bordás útfelület vagy felületfűtés szükséges ahhoz, hogy használni lehessen.
Viszonylag rendszeres, hogy a kötelező minimum 10 cm aljzat hőszigetelés helyett 5 cm kerül be, ami 20 évvel ezelőtti követelményeket teljesíti. Ezt több ponton le tudom mérni, még a hőkamera is lebuktathatja a hamis rétegrendet, hiába van már akár leburkolva kivül-belül.
De már építés közben is látható/mérhető, itt pl max 8 cm ami el fog férni.
Mondanom sem kell, hogy ez későbbiek során javithatatlan.
A lábazaton a zártcellés hőszigetelés helyett EPS rakása is gyakori hiba, ilyenkor pár év múlva a lábazati műgyantás szinezés felhólyagosodása és leválása várható.
Az eresznél a cseppentőlemez hiánya lassan már 10-ből 9 kivitelezőnél szokás, ami miatt az alsó lambériasor elszineződése/elkorhadása várható, valamint a cserépre szóló garancia sem érvényesíthető, a nem előírás szerinti csomóponti kialakítás miatt.
A képen extra bónuszként látható a beszellőzés hiánya is (rovarháló, stb).
Ha már tetőnél tartunk: a szellőzőcserepek a legritkább esetben jelennek meg megfelelő számban, lassan az is csodaszámba megy, ha a kúpcserepek alatti alátétszalag megvan. (a képen mindegyik hiba megjelenik)
Kültéri teraszoknál nincs kent vizszigetelés a ragasztott burkolat alatt? 99%...
A cseppentőlemez még néha megtalálható, de sok helyen már ez sincs. A ragasztott burkolat felválása 2-3 éven belül garantált.
Belül az aljzatbetonnál nincsen dilatáció, súlyosbítva azzal, hogy mindenhol padlófűtés van. Szép lesz látni, amikor szanaszét reped az aljzat, szerencsés esetben még burkolás előtt...
Kis hiba, nagy gond. Amikor a csempeburkolat mögött hiányzik a kent vízszigetelés, az a fal és padló ázásához vezet már rövid távon is.
Ezt javitani rendkivül drága dolog, épített zuhanyzónál pláne.
Épített zuhanyzónál a padló betonozásnál ott hagyni a deszka zsaluzatot külön pontot érdemel.
Kerámia burkolatnál ha nincs telibe kenve a ragasztó, a padlófűtés okozhat meglepetéseket, itt pl az egész házban feljött a burkolat. (a helyreállítás pár millió ft lesz)
Válaszfalaknál az ajtók felett rendszeres az áthidaló hiánya, be van rakva két szál vas, és letudva...
...vagy még ennyi sem, hiszen az Ytong megtartja majd magát, ugye?
De találkoztam olyannal is, ahol az áthidaló felfekvése 3 cm volt.
A kivitelező válasza: "A nyilást szűkiteni kell 10 cm-t, majd a Ytong-darabok megtartják"
Gondolom a purhab áthidalja ezt az 5-8 cm rést is.
A főfalak áthidalásánál is rendszeresen találkozom azzal, hogy a nyomott öv kialakítása nem történik meg. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áthidaló felett kisméretű téglának vagy betonozásnak kellene lennie. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a födém betongerendás, azaz pontszerű terhelések érik a nyílásáthidalást.
Nem tudom mennyire látszik a képen, de az áthidaló lehajlása 5.5 cm.
Az erkélyajtó felett is szemmel látható a lehajlás. A kivitelező válasza: "eleve ilyen volt".
Amikor számon kértem a nyomott öv hiányát, a statikusa ALÁIRT egy olyan papirt, hogy az ingatlanon a nyomott övek kialakítása megfelelő, rábetonozással történt, holott van 6 olyan fotóm, ahol látszik a különböző nyílások felett, hogy csak habarcs-tégladarabok-habarcs alkotja az egész tégláig a sávot.
Biztosan jót fog tenni az új erkélyajtónak, hogy 5 db 480 cm hosszú födémgerenda ráterhel, valamint a tető is a felette lévő koszorút nyomja.
Az is (sajnos) rendszeres, hogy az 1980-as évek óta forgalmazott "E"-gerenda kettőzési előírásait nem tartják be. Olcsóbb, persze. Csak statikailag még a 40 évvel ezelőtti előírásokat sem teljesíti.
Új házak szemléje előtt el szoktam kérni az épitészeti és statikai terveket, műszaki leirásokat. Fafödém esetén a általában a keresztmetszeti méretek nem stimmelnek, az osztásköz is ritkán.
A "legjobb", amikor a fafödém és tető alátámasztását szolgáló acélgerendák nem kerülnek beépítésre. Mondanom sem kell, hogy ez gyakorlatilag az épületet teszi statikailag veszélyessé. Ennek pótlása szinte lehetetlen.
Beépített redőnytok mögött és fölött a hőszigetelés nagyon fontos, mert elég komoly hőhíd keletkezik ennek hiányában.
Itt ez kimaradt, a kivitelező fél centis lábazati szegélyperem polifoamot akar mögé rakni.
A hőszigetelés hiányában a hőkép ilyen:
Akad, amikor a párkány alá gipszkarton kerül a kültérben, figyelmen kivül hagyva azt, hogy az elporlad a levegő párájától. A nyílászáró beépítésének légtömörségéről ne is beszéljünk...
Legtöbbször hiányzik a felhajtott kent vízszigetelés a teraszoknál (burkolt szint +30 cm-ig kötelező), ezt rendkivül nehéz ellenőrizni, szinte csak bontással lehet. De ha van, akkor sem mindig megfelelő magasságra kerül, mint itt:
Villanyhálózatnál rendszeres, hogy szabvány alatti a vezetékek keresztmetszeti mérete, de találkoztam extrém esettel is, amikor a villanytűzhelyhez 1 mm-es vezeték volt behúzva. Az első bekapcsolásnál gyújtózsinórként fog végigégni a falban a rézkábel...
-
Ha ezek után messzire elhajitod magadtól az új építésű ház vételének gondolatát is, meg tudom érteni. Két éve még 50% volt az eltanácsolt új építésű ingatlanok aránya, most a 90%-nál tartunk. A vicc az egészben, hogy sokszor a hirdetési fotók és dokumentációk alapján megbukik az épület, helyszíni szemle nélkül.
A felújított épületekről is vannak "jó" sztorik a tarsolyomban egyébként.
Van, amikor bemutatkozáskor látom az eladó/kivitelező szemében, hogy tudja ki vagyok és azzal is tisztában van azonnal, hogy mi lesz a szemle eredménye...
Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel.
A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.
A bejegyzést kommentelni ITT lehet.
---
