Linda Morvai • 6 nap
2020-ban, az Alföldi Kéktúra teljesítése során fordultunk meg csapatunkkal Sükösd településen, és annak határában, a jó kis mezőgazdasági utakon. Ezt azért is emelem ki, mert a mai bejegyzés alanya a település határában áll magányosan. Talán sokan egyszerűen elhaladnak mellette, de biztosan sokan ismerik tragikus legendáját is.
A Szent Anna-kápolna tehát Sükösd határában, a Dunavölgyi Főcsatorna Háromkereszt elnevezésű hídjától 1,5 kilométerre nyugatra, a Duna felé tartó földút déli oldalán épült és a környék sokak által látogatott szakrális helye. A kápolna 1747-ben épült, a legenda szerint Pocskai (Potskai) Gergely építtette Anna nevű lánya emlékére, aki ezen a helyen hunyt el egy vadászbalesetben, tragikusan fiatalon. Ehhez 3 legenda is tartozik:
1. A vadászni induló Potskai Gergely tiltása ellenére Anna lánya utána ment, majd apja fás ligetben álló lesének közelében, egy bokorban bújt meg. Hangyacsípés okozta fájdalom miatt rejtekén megmozdult, a látottakat apja rókának vélte, így odalőtt (korábban ott rókát látott). Az eltalált lány belehalt sérüléseibe és a vadászbaleset helyén, emlékére, a gyászoló apa kápolnát emeltetett.
2. A közeli uradalmi erdészházban családjával lakó Potskai Gergely egyetlen gyermeke, 13 éves lánya kiment sétálni az erdőbe. "Hosszú, szép vörös haja volt. Édesapja éppen az erdőn jött át, amikor megpillantotta az őz szőréhez hasonlító, lobogó vörös hajat. Azt hitte, hogy szarvas. Felülről tölthető puskájával gyorsan rálőtt. Az ő kislánya volt. Megölte! Szörnyű gyászában ezen a tisztáson temették el a kislányt, és emlékére, szülői fájdalmuk enyhítésére fölépítették a kis kápolnát." (Ipolyvölgyi Németh J. Krizoszton: Búcsújárók könyve, Novitas B Kft, Balassagyarmat, 1991.)
3. "… egy ember vadászni ment erre a tájékra, ahol akkoriban még hatalmas vízmelléki erdőség volt. Anna nevezetű kislányát is magával vitte és kocsisára bízta. A gyermek elkóborolt és egy bokor alá bújt. Az apa azt hitte, hogy vad mozog alatta, odalőtt. A kislányt érte, azonnal meghalt. A kétségbeesett apát álmában Szent Anna vigasztalta, és felszólította, hogy a szomorú helyen az ő tiszteletére kápolnát építsen. A kislányt ezután az oltár alá temették." A kápolna nyugati oldalának lábazatában ma is látható nyílás valószínűleg a sírbolt szellőzője. (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, Mandala Kiadó, Szeged, 1998.)
A kápolna észak-déli tájolású, szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős. Délkeleten a szentély oldalához, a sekrestye szerepét betöltő helységet építettek. Az oromfalas homlokzat mögött emelkedik a fa huszártorony, törtvonalú bádogfedésű gúlasisakkal és csúcsán kereszttel. A kápolna bejárata fölött építési emléktábla: 1747. A bejárat előtt faszerkezetű, nyitott, félnyeregtetős, elő építmény volt korábban, de 2020-ban ez már nem állt. A kápolna körül álló kőszobrok: Szent Anna a gyermek Máriával, Szent József a kis Jézussal, az 1800-as években készültek. A kőfeszület 1808-ban készült.
A kápolna híres búcsújáró hely, hagyományosan jönnek ide búcsút járni Bátya, Dusnok, Fadd, Homokmégy, Jánoshalma, Kalocsa, Nemesnádudvar, Őcsény, Szekszárd és Szeremle hívői. Napjainkban a Szent Anna kápolna kultuszába ágyazódtak a helyi Anna napok, amikor is az elszármazottakon kívül, számos turista és zarándok mellett, alkalmanként Sükösdre érkezik a testvértelepülés, a szlovákiai Madar község küldöttsége is.
