Haragudtunk volna, ha elmarad a hidegvizes locsolás

  A húsvétról nekem azonnal a babarózsa jut az eszembe. Emlékeim szerint ilyenkor már szinte mindig ragyogó, szép időnek örülhettünk. A kertben  kinyíltak az első tavaszi virágok: a jácint, a tulipán, a nárcisz. A kapu mellett álló babarózsabokor sem akart elmaradni a többitől: ágain  sorban bomlottak ki a gyönyörű, rózsaszínű, aprócska virágok. Alig bírta el édes terhét. Illatától megrészegültek a méhek, darazsak is, döngicsélve szálltak sziromról sziromra, szorgosan gyűjtögetve a nektárt.

Nálunk a húsvét (és a karácsony is) vallási ünnepnek számított. Velünk élő apai nagymamám igen ájtatos, istenfélő asszony volt. Minden vasárnap misére járt és minket, az unokáit is vitte magával. Anyukám is vallásos volt, de ő nem annyira buzgó hívő, apukám meg egyenesen ateista, ám anyjával még ő sem mert szembeszállni.  Nagymamám év közben is szigorúan tartotta a pénteki böjtöt, a húsvéti nagyböjt idején meg talán csak apánk tányérjába került hús, bár amúgy is zömmel tésztán és főzeléken éltünk.

    Kép forrása: Fortepan/Kereki Sándor

Húsvét előtt, virágvasárnapon mi lányok fehér ruhában indultunk a templomba, karunkon kis kosárkával, bennük a kertünkben gyűjtött virágszirmok. Mise után tartották ugyanis a körmenetet, s a lányok feladata volt az oltáriszentség elé hinteni a szirmokat. A templomunkat szegélyező két-két párhuzamos utca sarkain zöld gallyakból és virágokból négy sátrat építettek, ezekben oltárt állítottak fel. A körmenet minden egyes sátornál megállt és az atyák elvégezték az ilyenkor szokásos szertartást.

Kép forrása: Fortepan/Bogyó Virág

A nagyhét a tavaszi nagytakarítás és a készülődés jegyében telt. Csillogtak a fényesre pucolt ablakok, illatoztak a frissen mosott függönyök. Lehoztuk a padlásról és megfőztük a karácsony előtti disznóvágásból megmaradt sonkát, megsütöttük a kalácsot és egyéb süteményeket. Tojást festettünk, sokat, 20-30 darabot. Nem mintásakat, csak egyszínű pirosakat, bolti tojásfestékkel. Egy részüket megettük a sonka mellé, a többit  a locsolóknak tartogattuk.  Jaj, azok a húsvéti reggelik! Imádom a főtt sonka-tojás-torma kombinációt! A torma is a kertben termett, apa kiszedte, lereszelte – olyan erős volt, hogy a hajam szálát is csípte.   Manapság azt látom, hogy sokan  már szombat este  fogyasztják ezeket a hagyományos étkeket. Nálunk csak vasárnap reggel kerültek az asztalra, hiszen szombaton még érvényben volt a böjt.  

Kép forrása: Fortepan/Hámori Gyula

A mi családunkban nem volt divat a tojáskeresés. Este készítettünk egy kis fészket a nyuszinak, és másnap reggel ott találtuk szerény kis ajándékainkat: néhány csokitojást és/vagy csokinyulat. Ennek is nagyon örültünk, mert  édesség ritkán akadt a házban.

Felvirradt a húsvéthétfő, amit mi gyerekek nagy izgalommal vártunk. A húgom és én azért, mert  jöttek a locsolók! Az öcsém pedig azért, mert maga is ment locsolkodni. A nap úgy kezdődött, hogy kora reggel, még az ágyban, apánk nyakon öntött bennünket egy bögre hideg vízzel. Anyukámat, nagymamámat is. Később már a szódás szifont használta ehhez a művelethez. Csuromvíz lett a hajunk, a hálóingünk. Persze visongtunk, sikoltoztunk, de eszünkbe sem jutott megsértődni. Ez volt a hagyomány. Ha elmarad, azért inkább haragudtunk volna. E jó kis ébresztő után gyorsan rendbehoztuk magunkat, felvettük a szép ruhánkat, kicsinosítottuk magunkat és vártuk a fiúkat. Szabályosan versengtünk aztán az osztálytársnőimmel, hogy kinél járt több locsoló.

Kép forrása: Fortepan/Horváth József

A fiúk is kiöltözve, ünneplőben, de legalábbis fehér ingben látogatták a lányos házakat. Mindenki mondott verset. S hogy mit kaptak a locsolásért? Leginkább piros tojást, egy-egy szál virágot, süteményt. Pénzt csak a közelebbi ismerősök, azok is legfeljebb 50 fillért vagy egy forintot. A felnőtt férfiak (mert azok is jöttek) egy pohárka likőrt vagy pálinkát, süteményt. Dél körül már bűzlöttünk ugyan a sok kölnitől, de igen boldogok és büszkék voltunk.

Hollókői húsvéti fesztivál 2017, saját felvétel

Nagy kár, hogy ez a szép szokás mára kihalóban van. Kicsi korában az unokám is locsolkodott, megöntözte a nagycsalád nőtagjait. Ma már nem szívesen vállalkozik erre. Pedig azt gondolom, hogy őrizni kellene hagyományainkat, mert szebbé, színesebbé teszik életünket, mindennapjainkat.

 Kiemelt kép: Hollókői húsvéti fesztivál 2017, saját felvétel

Miranda

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!