Kifejezetten utálnak a könnyűszerkezetes házat építő cégek, mert a hozzászólásaim és blogbejegyzéseim alapján úgy gondolják, hogy mindenkit lebeszélek erről a fajta építési technológiáról, holott ez így ebben a formában nem igaz.

Leírtam már sokszor, hogy az ezredforduló környékén egy olyan könnyűszerkezetes házakat építő cégnek voltam a külsős építésze, akik rengeteg házat építettek szerte az országban, ezeknek az engedélyezési dokumentációját készítettem el. A 95%-uk egyedi épület volt, akkoriban még annyira sem volt divat a mintatervből építkezés... A lényeg, hogy ez a cég Erdélyből hozott faanyagból és onnan érkezett szakemberekkel építette fel ezeket az épületeket, az akkori szabályozásban előírtakat többé-kevésbé betartva. Láttam ezeket menet közben épülni, mert szakmai kiváncsiságból kijártam meglehetősen sokat.

Akkoriban tervezői művezetésről szó sem volt, az építész az engedélyezési tervek leadása után legtöbbször nem is hallott többet az épületről/ügyfélről, maximum ha arrafelé járt, látta épülni/felépülni. A használatbavételihez egy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kellett, amit a könnyűszerkezetes cég biztosított.

Ebből a tervezési és szemmelkövetési tapasztalatból rengeteget tanultam, van szemem észrevenni a szart az ilyen épületeknél. Emiatt van az, hogy az általam megtekintett könnyűszerkezetes épületek 90%-át nem javaslom megvételre, természetesen részletesen megindokolva, mérésekkel, fotókkal alátámasztva.

Szerencsére jópár éve kötelező az ÉMI-tanúsítvány a könnyűszerkezetes épületek esetén, vagy pedig egyedi gyártmánytervvel és komolyabb felügyelettel épülnek, azaz ezekkel ritkán van probléma.

Legalábbis eddig ezt hittem...

A szóban forgó épület 2018-ban kapott egyszerű bejelentéses eljárásban "engedélyt", ekkoriban még ezzel együtt járt az e-építési napló kötelező vezetése és a kötelező 6 alkalmas tervezői művezetés is.

Az ingatlanon volt egy szuterén, annak a tetejére készült a fa könnyűszerkezetes épület.

Mivel az ingatlant használtként hirdették meg (2020 év végén kapott használatbavételit), ezért nekem a teljes épületet vizsgálnom kellett, nem csak az új földszinti részt.

SZUTERÉN:

Az építési dokumentációban a pincefal zsalukő, "vízzáró betonozással", valamint az aljzat is "vízzáró beton szerkezet". Családi ház szinten nem létezik vízzáró betonozás, pláne nem úgy, hogy az zsalukőbe van öntve, tehát ezt meglehetős szkepticizmussal fogadtam.

A szuterén belülről 2 cm hőszigetelést kapott, de ahol rá tudtam mérni, természetesen nedves falszerkezetet mutatott a nedvességmérő, ahogyan az aljzatnál is. Ez a szuterén teljesen vízszigetelés nélküli épületrész, csak a ottani talajnedvességviszonyoknak köszönhetően nem nedvesedik jobban.

Lakótérnek ebből fakadóan alkalmatlan a jelenlegi formájában. Ahhoz, hogy ez lakótér legyen, a belső oldalon pl. Sopro Turbo ZR kent vizszigeteléssel meg lehet csinálni, de ebben az esetben kompletten az egész padlót+falakat is le kell kenni, kvázi medenceszerűen. Ennek a költsége kb 1.5M Ft.

A lábazati hőszigetelés EPS, nem pedig zártcellás XPS. Ez hosszú távon a lábazati vakolat felhólyagosodását fogja okozni.

FÖLDSZINT:

A földszinti lakórész falainak a dokumentáció alapján ARCHITEKTURA hőszigetelt típuspanelekből és ERDÉRT MULTI MODUL szendvicspanelből kellene állnia, a födémnek pedig ERDÉRT rendszerű könnyűszerkezetes boritott fafödémnek. A MULTI MODUL rendszernek van ÉMI tanúsítványa, azaz ezzel kihúzták a méregfogát az egyszerű bejelentés dokumentáció tartalmi követelményének, holott ez a tanúsítvány csak azt igazolja, hogy az innen vásárolt faanyag milyen tulajdonságokkal rendelkezik.

Egy rendes könnyűszerkezetes szerkezeti ÉMI-tanúsítvány konkrétan leírja a falazat/födém rétegrendjét, a felhasznált anyagokat, azok szerkezeti vastagsági méreteit, stb.

Ha egy személyleírásra forditjuk át a dolgot az érthetőség kedvéért, akkor:

Ugye mennyire más a kettő? Mivel az építésügyi hatóság a bejelentési dokumentációt érdemben nem vizsgálja, csak megnézi, hogy darabszámra megvannak-e a benyújtandó dokumentációk, így ez a "személyleírás" megfelelt, hiszen ott van. Más kérdés, hogy szart sem ér...

A tető a tervek szerint 8.5/15 cm szarufával, a födém 10/15, a fogópárok 6/16 cm-es mérettel lettek tervezve, tűz- és rovarvédelemmel ellátva. (ilyen keresztmetszeti méretek egyediek, nem értem a "költőt"...)

A nyílászárók U-értéke max 1,1 W/m2K.

Nézzük akkor a valóságot, ha már a papírok nem igazán stimmelnek.

A válaszfalak 5 cm-es stafnivázzal készültek, kétoldali 10 mm-es lambéria burkolattal, köztük üveggyapottal, azaz a válaszfalak hangszigetelése nagyjából a nullával egyenlő.

A fa tartószerkezet 10 cm széles, kezeletlen fából készült. 8 mm-es OSB-vel, gipszkarton csavarokkal rögzitve. Érdekes lenne megvizsgálni a szerkezetet tárcsamerevség szempontjából, mert kizárt, hogy ilyen keresztmetszeti méreteket megengedjen a statikus az érvényben lévő előírások alapján.

(A fa kezeltségének megállapitása ránézésre történt, a forgalomban lévő láng- és gombaölő, égéskésleltető szerek jellegzetes színbevonatot adnak a faszerkezetnek. Van belőle színtelen is, de azt ritkán alkalmazzák. Ha kezelve lett a faanyag, annak igazolása az e-naplóban megtalálható (milyen szerrel lett kezelve).)

A hőkamerás fotókon látszik, hogy a külső szigetelés ellenére átsejlenek a szerkezeti elemek, azaz erősen hőhidas.

A födémszerkezet elvileg a tetőszerkezettel egybeépített, de 5x10-es kezeletlen fából készült, a függesztők deszkából vannak. A kapcsolat sima szegelés, nincsen sehol szeglemez, vagy hasonló normális megoldás.

Ellenléc nincsen a fólia felett.

A tervdokumentációvan szereplő keresztmetszeti méretekhez a valóságnak köze sincsen, szeglemezes kötések sehol, a faanyag nincsen kezelve.

A födémben lévő hőszigetelés 10 cm, a minimum energetikai előírást 25 cm teljesiti ebből az anyagból. A fa harmadannyit hőszigetel, mint a gyapot, tehát a födémen lévő 10 cm-es gyapot mellett a "födémgerendák" sávjában 3 cm a hőszigetelés valós értéke.

Belső párazárásnak páraáteresztő fólia van felrakva.

A földszinti nyílászárók alsó-középkategóriások, kétrétegű üvegezéssel, hidegperemmel. 2018 óta ilyen ablakot nem lehet új házba beépíteni, mert nem teljesiti a minimális energetikai követelményeket.

A terven jelölt 1.1-es U-értéket nem éri el az ilyen nyilászáró.

A fentiek alapján természetesen hangsúlyosan eltanácsoltam a vevőjelölteket az ingatan megvásárlásától, a lerakott előszerződésben szereplő összeget pedig vissza lehet kérni, mivel a dokumentáció és a valóság nem egyezik, és még finom voltam.

A kérdések, amik felvetültek bennem:

- volt kötelező e-építési napló vezetés. Mi szerepelt a naplóban? Ki irta alá a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, amiben szerepel, hogy minden a tervek és szabványok szerint épült?

- a kötelező tervezői művezetés 6 alkalma során mit is ellenőrzött az építész?

- ennyire könnyű átbaszni a hatóságot egy netről letöltött ÉMI-tanúsítvánnyal?

- volt használatbavételi szemle a kiadott papirok alapján. Nem kell agysebészet ahhoz, hogy feltűnjön, az épület nem azzal a szerkezeti megoldással épült, ami a terveken szerepel. A hatóságnak nulla felelőssége van?

- a használatbavételihez kellett energetikai tanúsítvány. Aki azt kiállította, nem a valóságban megépült épület szerkezeteivel számolt, mivel az nem felelt volna meg a hatályban lévő energetikai előírásoknak

Több mint 20 éve nézek házakat vásárlás előtt leendő vásárlóknak, építész szemmel. 

A cél természetesen az, hogy minél kevesebb buktatóba fusson bele a vásárló, illetve ha már vannak ilyenek, legalább legyen tisztában ezek várható költségével, és időzítésével.

A bejegyzést kommentelni ITT lehet.

---