Építőipari tanácsadás kicsit szabadszájúan, de nagyon érthetően

Miért és hogyan működik a mennyezetfűtés?

2018. február 27. - Kőmíves Kelemen

"A meleg felfelé száll" - alapvető fizikai tétel, és gyakran hivatkoznak erre a mennyezetfűtés-szkeptikusok, annak ellenére, hogy több ezer háztartásban működik kitűnően és gazdaságosan a mennyezetfűtés már hazánkban is.

(A korábbi blogomon, még 2012-ben irtam egy bejegyzést a saját magunk által készített mennyezetfűtésről. Mindkettőnknél azóta is hiba nélkül működik, maximálisan elégedettek vagyunk vele.)

Rengeteg általam tervezett házban próbálom a fűtést modern irányba terelni, lévén, hogy egy hőszivattyús fűtés-hűtés már nem sokkal drágább, mint egy kondenzációs kazános fűtés + klímás hűtés. A "nem sok" persze még manapság is 1.5-2 millió forintnyi különbözetet jelent, de komfortérzetben nem lehet a kettőt összehasonlítani. Valamint nem utolsó dolog az sem, hogy a hőszivattyús fűtés napelemmel kinullázható, míg a gázos fűtésnél hiába eszel chilis babot heti kétszer, Putyin nem vásárolja vissza a biogázt...

A hőszivattyúnál a komfortérzet nagyobb részét az adja, hogy felülethűtés van, azaz nem klímás, légmozgással és zajjal járó hűtés. Magyarországon a padlóval nem hűtünk, így marad a fal- és a mennyezet.

Nálunk van falfűtés is. Nagyon jó hatású, szeretjük. DE: 7 éve élünk itt, és nem tudjuk átbútorozni a nappalit, függönyöket se lehet felrakni, képeket is nehézkesen. Szóval jó, de mégsem. Annyira nem, hogy a szülői hálóban a falfűtést megszüntetem, átépítésre kerül mennyezetfűtésként.

(Nálunk a fűtés kondenzációs gázkazánnal történik, így a hűtési funkciót még nem használjuk egyik rendszernél sem)

Nézzük meg a különböző fűtési módoknál a hőeloszlást:

homerseklet_eloszlas.jpg

Látható, hogy a padlófűtés áll a legközelebb az ideálishoz.

Sugárzás: közvetlen a tárgyakat/felületet melegiti fel, és a felmelegitett tárgyak (is) hozzáadnak a fűtési érzethez. Azaz nem egy melegsugárzó van a helyiségben (radiátor), hanem a berendezési tárgyak is részt vesznek a hőérzet kialakulásában. 

Konvekció: a hő közvetítő közege a levegő, azaz minél nagyobb ez az érték, annál jobban érvényesül a "meleg felfelé száll" eset.

PADLÓFŰTÉS

1. korlátozott hőleadásra képes melegburkolat esetén, ami még egy jól hőszigetelt lakóépület esetén is okozhat problémát (50 W/m2 hőleadással lehet maximum számolni, amit még a bútorozottság is ronthat)

2. komoly tehetetlensége van, ami azt jelenti, hogy órákba telik mire reagál a megváltozott hőmérséklet igényekhez

3. tavasszal és ősszel az úgynevezett átmeneti időszakban a folyamatos padlófűtés túlfűtené a helyiséget, ami miatt komoly vezérlés kell ahhoz, hogy a fűtési komfort is megfelelő legyen

4. helyiségenkénti vezérlésnek nincs sok értelme

5. nem lehet vele hűteni

MENNYEZETFŰTÉS

1. a mennyezet (majdnem) telibe rakható fűtéssel, és 80 W/m2 hőleadással lehet számolni, bútorozottsági romlás nélkül.

2.

a) rakható födémbe vagy vakolható módon, ekkor még nagyobb a tehetetlensége mint a padlófűtésnek. Valamint ebben az esetben nagyon előre kell tervezni a lámpakiállásokat és egyéb mennyezeti dolgokat, mert a későbbiek során nagyon nehezen javitható. 

b) álmennyezeti könnyűszerkezetes megoldásokkal is készülhet. Ebben számtalan különböző lehetőség van, rendszerlemezes, gipszkartonba mart csövezésű, stb.

3. hűtésre is használható, ám ekkor 40 W/m2 hűtési kapacitással kell számolni, és figyelni kell a párakicsapódás miatti vezérlésre is

4. drágább a kiépítése

5. helyiségenkénti vezérlést érdemes kiépíteni, az álmennyezetes megoldásnál. (a betonba ágyazott mennyezetfűtésnél a födém hőkiegyenlitése és tehetetlensége miatt a különböző helyiségek eltérő hőigénye nem igazán érvényesül)

Szóval abban az esetben ha hűteni is szeretnénk, és a melegburkolat miatt a padlófűtés hőleadása nem lenne elég, akkor mennyezetfűtés fog kelleni. De a padló+mennyezet együtt felesleges és drága (szerintem).

Nézzük meg hogyan működik a gyakorlatban, hogyan működik nálam...

A gyerekszobánk a következőképpen néz ki:

A szoba a régi házrészen van, amint látható, korántsem mondható túlzott hőszigeteltségűnek.

Padlófűtésnél 50W x 18.77 m2 = ~940 W-ot tudna leadni a rendszer, ami bútorozottság miatt 20%-al csökkentve: 750 W, tehát a fűtési igény negyede még hiányozna.

A mennyezeten 12 m2 rendszerlemezes fűtés van kiépítve, 37 fokos előremenővel fűtve, 22 fokra beállított termosztáttal.

Mindenkit az (is) érdekel, hogy a padlónk mennyire hideg így? A Winwatt számításai alapján a 4 cm hőszigetelésnél -15 fokban a padló felületi hőmérséklete +18,6 fokos. 

hokep_1.jpg

Amint látható a padló hőmérséklete ~20 fokos. Nem meleg, de a 4 éves lányunk vígan játszik a padlón, és nem fázik fel.

A KÍSÉRLET

Mennyi idő alatt fűti vissza a mennyezetfűtés a szobát 13 fokról? Mit mutat közben a diagnosztikai hőkamera? Mit mutat a berakott hőmérőt figyelő kamera? 

Kint tombolnak a mínuszok, a kísérlet időpontjában napközben sem ment 0 fok fölé a hőmérséklet, amikor kihűtöttem a szobát, -6 fokot mutatott a kinti hőmérő. 

1 órára kinyitottam a kisebbik ablakot, fűtést leállítottam, és hagytam hűlni a szobát. Természetesen a szoba levegője hűlt ki elsősorban, a határoló szerkezetek hőtárolása következtében az ablak becsukását követően ez is besegített a visszamelegítésbe.

Timelapse videó a padló fölött 40 cm-re elhelyezett hőmérőről:

Amint látható, 1 órányi hűtést követően a hőmérő a kezdeti 24 fokról 12.6 fokig hűtőtt levegő hőmérsékletet jelez. Mindeközben a falon elhelyezett (belső főfalon, 150 cm magasan) termosztát szerint 23.3 fokról 18.6 fokra süllyedt a hőmérséklet (a termosztát mögötti fal hőtároló tömege okozza a különbözetet a levegő hőmérsékletéhez képest).

A padló érzetre is krva hideg lett, vastag zokniban is nagyon fázott a talpam.

A mennyezetfűtés bekapcsolás előtt:

kezdohokep.jpg

MENNYEZETFŰTÉS MŰKÖDÉS KÖZBEN:

hokep2.jpg

MENNYEZETFŰTÉS A TESZT VÉGÉNÉL:

hokep_3a.jpg

hokep_3.jpg

Amint látható a gipszkarton felületi hőmérséklete 30-31 fok, a rendszerlemeznek köszönhetően egységesen a 12 m2-en.

A padló hőmérséklete a teszt végén:

padlohokep_veg.jpg

Az ágy felé forditva a diagnosztikai hőkamerát:

padlohokep_veg2.jpg

Itt látszik, hogy az ágy magasabban van, mint a padló, melegebb is, valamint az is látszik, hogy az ágy alatti terület hidegebb.

Azaz a mennyezetfűtésnek van sugárzó hatása, ami által a hője "leér" a padlóig, azt is felmelegitve.

Amennyiben 15 cm lépésálló EPS hőszigetelés van a padlóban (ami manapság szokásos mennyiség), akkor a Winwatt szerint -15 fokban, padlófűtés nélkül is 20.7 fok lesz a padló felületi hőmérséklete. Ehhez ad hozzá a mennyezetfűtés sugárzó hatása. A tapasztalatok alapján ez már zoknis padló, papucs nem szükséges, de mezitlábhoz még nem ideális.

ÁRAK (anyag+munkadij):

- normál osztású padlófűtés: 8-10.000 Ft/m2

- ritkitott padlófűtés: 5-6.000 Ft/m2

- rendszerlemezes mennyezetfűtés: 13-15.000 Ft/m2

- vakolt mennyezetfűtés: 12-13.000 Ft/m2

Mindegyiknél csak a gépészeti része ennyi, padlófűtésnél a betonozás, mennyezetnél a gipszkartonozás/vakolás ezek felett van.

Aki nem bízik abban, hogy a szobákban csak a mennyezetfűtés elegendő, ott ritkitott (temperáló) padlófűtést lehet berakni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://komkel.blog.hu/api/trackback/id/tr7513700822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.